szerző:
HVG

A vállalkozók megelégelték a jogalkotók és az érdekvédelmi szervezetek tehetetlenségét, és maguk keresnek – egyre radikálisabb – megoldásokat a lánctartozások felszámolására.

Megszaporodtak az elmúlt hónapokban azok a vállalkozói kezdeményezések, amelyek a hagyományos politikai és érdek-képviseleti szervezetek megkerülésével próbálják közös cselekvésre rávenni a cégeket. Akad, aki szolidaritási alapot állítana fel a bajba jutott cégek megsegítésére, van, aki klaszterbe tömörítene egy-egy vállalkozói láncolatot, és olyan is, aki interneten verbuválja sorstársait, hogy pellengérre állítsák a notóriusan nem fizető társaságokat. Utóbbiak miatt óvatosabb becslések szerint csak az építőiparban legkevesebb 400 milliárd forint ragadhatott bent, a pesszimistábbak ezermilliárdra becsülik a körbetartozást.

Az öntevékenység katalizátora a válság. Azok a vállalatok, amelyek korábban még át tudtak vészelni néhány hónapot, tavaly október óta nem reménykedhetnek sem a bankjukban, sem a likviditásukat helyreállító újabb megrendelésekben, ha nem jutnak időben a pénzükhöz. Háromnegyed év sem telt bele, és megkezdték például annak az építőipari cégnek a felszámolását, amelynek szerződés szerinti kifizetését tavaly októberben azzal hárította el a Tesco-Global Zrt., hogy pénzügyi éve éppen lezárult (a Tescóról szóló cikkünket lásd a 65. oldalon). Az évi 3-4 milliárd forint árbevételű építőipari társaság vezetője – aki azt kérte, hadd maradjon inkognitóban – megpróbálta ugyan kifizetni az alvállalkozóit, de nem volt rá elég pénze; ötven munkatársa közül negyvenet maga is elbocsátott. Mire a Tesco öt hónap elteltével kiegyenlítette a tartozását, a bank – saját követelései miatt – már zárolta az építőipari cég számláját, egyoldalúan szűkítette a hitelkeretét, végül pedig elutasította a cégvezető reorganizációs javaslatait. A konkrét ügyről a Tesco kommunikációs vezetője, Hackl Mónika nem kívánt nyilatkozni.

Így aztán 18 évnyi működés után, június 16-án megkezdődött a felszámolási eljárás az egyébként megbízható, határidőre fizető társaság ellen – meséli az egyik hoppon maradt alvállalkozó, Rada Tamás. Pedig a kertépítő egyéni vállalkozó szerint nagyon is sarokba lehetne szorítani azokat a beruházókat, amelyek vonakodnak gyorsan és pontosan fizetni. Csupán azt kellene kikötni, hogy az építmények mindaddig nem kaphatják meg a használatbavételi engedélyt, amíg szerződés szerint ki nem egyenlítik a beruházáson dolgozó összes alvállalkozót. Az ötlet azonban hiába született meg már hónapokkal ezelőtt, az Országgyűlés június 22-én ennél enyhébb szankciót szavazott meg (lásd Biztos kezekben című írásunkat). A Dombi és Nagy ügyvédi iroda munkatársa, Nagy Péter szerint az ok prózai: ezúttal azok a cégek lobbiztak eredményesebben, amelyek továbbra is kibúvókat keresnek a fizetési határidők alól.

Nem ez volt az első esete Radának, hogy az adósok láncolatában bent ragadt a pénze. Ezért indította el a cegbaratok.hu internetes honlapot, amelyen a regisztráltak információt kaphatnak egymástól korábbi szerződéses partnereik megbízhatóságáról. Ötletével azonban magára maradt, legalábbis a nagy érdek-képviseleti szervezetek elzárkóztak tőle. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségénél (VOSZ) még annyit sem sikerült elérnie, hogy tájékoztassák a tagságot a weblap működéséről, mondván, az érdekképviselet nem hagyhatja, hogy a tagok konfrontálódjanak egymással. Márpedig a Tesco szintén a VOSZ tagja. A honlapon eddig csak hétszázan regisztráltak, miközben építőipari vállalkozásból 70 ezernél is több van.

Az intézmények érdektelensége övezi a kazánok tervezésével és szervizelésével több mint 30 éve foglalkozó – egykori kereszténydemokrata politikus – Vasuta Gábor javaslatát is. Ő egyebek mellett a VOSZ-nak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK), valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének is a figyelmébe ajánlotta, hogy a likviditási gondokkal küszködő vállalkozók megsegítésére közös szolidaritási garanciaalapot kellene létrehozni. Az alapba a cégek havi díjat fizetnének be, amelynek kezelésére pályázatot írnának ki; a nyertes bank az összegyűlt pénzt állampapírokba fektetné, így a hosszabb távon életképes vállalkozások a szokásosnál kedvezőbb kamatra kaphatnának hitelt. Ám Vasuta még választ sem kapott az érdekképviseletektől.

Már nem is bíbelődött azzal a KÉSZ Holding évi több mint 30 milliárd forintos forgalmú építőipari csoportja, hogy érdekvédelmi szervezeteken keresztül próbálja megoldani az ágazat gondjait, inkább maga próbál egy érdek- és kockázatközösségen alapuló lobbicsoport élére állni. A több mint 1300 embert foglalkoztató nagyvállalat minősíti és klaszterbe szervezi beszállítóit, hogy közösen lépjenek fel nem fizető megbízóikkal szemben. A tulajdonos, Varga Mihály elmondta: a KÉSZ Holding tervei között szerepel egy 5-7 milliárd forintos kockázati alap létrehozása is a partnerekkel, hogy sorsuk ne a bankok hitelezési gyakorlatától függjön. Kérdés persze, hogy egy fővállalkozónak sikerül-e egyetlen érdekközösségben tartania alvállalkozóit, hiszen a jogviták sokszor éppen a fő- és az alvállalkozók között robbannak ki. Ez történt legutóbb a Megyeri híd építésénél is, ahol a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Zrt. 2 milliárd forinttal adós a beszállítóinak (HVG, 2009. március 28.).

Kifejezetten radikális megoldások felé sodorja a vállalkozókat, hogy „Magyarországon sem az írott jog, sem a közhatalom gyakorlata nem védi az értékteremtő munkát” – vélekedik Éliás Ádám, az épületbontási akciókról elhíresült Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) elnöke. Igaz, ő nem radikálisnak, hanem inkább logikusnak tartja a módszert, hogy kipakoltak már működő szállodát és élelmiszer-áruházat is arra hivatkozva, hogy beépített tulajdonukat kénytelenek voltak megvédeni. Akcióik nemcsak eredményesnek, hanem jogilag is kikezdhetetlennek bizonyultak, legalábbis a rendőrség eddig egyetlen esetben sem talált fogást a VÉSZ-en. A lopás vagy rongálás tényállása csak akkor állna fenn, ha idegen tárgyról lenne szó, márpedig az akcióban részt vevő cégek bizonyítani tudják, hogy a kibontott ablakot vagy szanitert ők vették meg. Önbíráskodás vagy zsarolás pedig kizárólag személy ellen lehetséges, márpedig a VÉSZ-nél kínosan ügyelnek arra, hogy a bontás ne fajuljon tettlegességig.

A radikálisok kritikáit a hagyományos érdekképviseletek nem veszik magukra. Az MKIK alelnöke, Miklóssy Ferenc inkább azt sorolta a HVG-nek, hogy javaslatukra a kormány az uniós pénzek nagyobb arányú előlegfizetésétől az italkimérések napi elszámoltatásának enyhítéséig mi mindent változtatott meg. A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc pedig úgy kommentálta a fizetésre kényszerítő akciókat és cégmentő ötleteket, hogy lehet ugyan megmozdulásokat szervezni, a dolgok azonban a tárgyalóasztalnál dőlnek el. Márpedig az Országos Érdekegyeztető Tanácsban vagy a Gazdasági Egyeztető Fórum munkájában a reprezentatív szervezetek vesznek részt. A pártok viszont hamar felfedezték maguknak az újdonsült érdekképviseletet, a VÉSZ-t, Éliás szerint már az MSZP-től a Jobbikig valamennyi párt kifejezte rokonszenvét.

Détári Lajost ittas vezetésen érték

Détári Lajost ittas vezetésen érték

Pikó: Leállhatnak a folyamatban lévő ügyek, csúszhatnak a fizetések Józsefvárosban

Pikó: Leállhatnak a folyamatban lévő ügyek, csúszhatnak a fizetések Józsefvárosban

Napokon belül piacra kerülhet a Huawei összehajtható telefonja

Napokon belül piacra kerülhet a Huawei összehajtható telefonja

Büntetésekkel szórta meg az UEFA a BL-csapatokat

Büntetésekkel szórta meg az UEFA a BL-csapatokat

Jelentették a Facebooknak a csalókat, cserébe őket tiltotta ki a rendszer

Jelentették a Facebooknak a csalókat, cserébe őket tiltotta ki a rendszer

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes