szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Mentesítené az államra vonatkozó fizetési határidők kötelező betartása alól az agrártárca a mezőgazdasági támogatásokat, holott korábban az is előfordult, hogy a pénzt jogerős bírósági ítéletre sem adta oda.

„Keserű tapasztalataink vannak” – sajnáltatja magát egyik legutóbbi törvénymódosító tervezetében az agrártárca. A „keserű tapasztalatok” érvként szolgálnak az agrártámogatásokhoz kapcsolódó eljárásokról szóló törvény korrekciója során, amelynek az a lényege, hogy az uniós szubvenciók elbírálója és folyósítója, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az ügyintézési határidő túllépése esetén ne kényszerüljön késedelmi pótlékot fizetni. A tervezetnek különös bájt ad, hogy az agrártárca épp akkor áll elő vele, amikor életbe lépett a polgári törvénykönyv módosítása, miszerint az állam az általa vállalt kifizetések, támogatások esetén nem köthet ki a maga késedelme esetén kamatmentességet, de még a törvényesnél alacsonyabb kamatot sem. Az pedig szintén elgondolkodtató egybeesés, hogy az MVH vezetője a minap arról nyilatkozott: a szervezet behozta lemaradását, így a termelők időben a pénzükhöz juthatnak.

A törvénymódosítási javaslat mindazonáltal arra enged következtetni, hogy ha ez most így is van, legkevésbé az agrártárca, illetve az MVH számít arra, hogy tartani tudja a tempót. Az önmagában is kedélyborzoló indítvány indoklásából pedig az tűnik ki, hogy a hatóság félreértelmezi a szerepét. Az előterjesztő ugyanis azzal magyarázza az MVH igényét a késedelmi pótlék alóli mentességre, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetésével kapcsolatos eljárás nem kötelező jellegű, mivel a gazdálkodó szabadon dönti el, hogy az adott támogatást igénybe kívánja-e venni. Ha pedig úgy döntött, hogy megpróbálkozik a támogatás lehívásával, ez az agrártárca logikája szerint „nem kötelező eljárás”. Ebből a minisztériumnál azt a következtetést vonják le, hogy emiatt az MVH ügyei nem hasonlíthatóak az általános hatósági eljárásokhoz, következésképpen azok szabályai sem szükségképpen érvényesek rájuk.

Az indoklásból kitűnik, hogy az MVH által vitt ügyeket a hivatal az informatikai rendszerével „kezeli”, amelyben viszont „kódolva van” a határidő túllépése, mivel az egyes informatikai modulok fejlesztése, tesztelése megbéníthatja az egész folyamatot. Márpedig a területalapú és az állatlétszámhoz kötött agrártámogatások esetén egy-egy informatikai hiba miatt több tíz- vagy akár százezer ügyfél kérhetne késedelmi pótlékot. A sajnálatosan akadozó informatikai rendszer fenntartására és fejlesztésére egyébként évi 3,5 milliárd forintot kap a költségvetésből az MVH. Ha a késlekedésért fizetniük kellene, kevesebb juthatna szubvencióra – vetíti előre az előterjesztésben az agrártárca.

A javaslatot az MVH-nál méltányosnak tartják, arra hivatkozva, hogy például területalapú támogatásra az idén 187 ezren jelentkeztek be. Ugyanakkor úgy látják, a jelenlegi jogszabályi környezet is ellenük dolgozik. „A magyar szabályozásban meghatározott kifizetési határidők jóval szorosabbak az uniósaknál. Sokszor pedig az igénylők adminisztratív hibái miatt keletkezik többletmunkája a hivatalnak” – állította a HVG-nek Margittai Miklós, az MVH elnöke. Ha ugyanis a véletlenszerű ellenőrzéseken tízszázalékosnál nagyobb hibaarányt állapítanak meg – amit például a támogatásigénylések téves adatai okoznak –, az uniós szabályok szerint meg kell duplázniuk a vizsgálatokat. Idén a kiegészítő támogatásra jogosult Natura 2000 gyepterületek bejelentésekor elkövetett hibák miatt kellett 20 százalékra növelnie az MVH-nak az ellenőrzések arányát, két éve pedig odáig fajultak a dolgok, hogy az állatjóléti támogatásoknál elérték a 100 százalékot is. Sőt az a csúfság is megesett már az MVH-val, hogy egy többéves támogatási ügy elhúzódását megunva a hitelezőktől fenyegetett agrárvállalkozás a bírósághoz fordult, majd miután a hivatal a jogerős ítéletre sem fizetett a határidő lejárta után több héttel sem, a cég a Magyar Államkincstárhoz nyújtott be inkasszót.

A késedelmes kifizetések már minisztert is buktattak. Németh Imre vesztét 2005-ben a vontatottan indult gabonaintervenció – amelynek levezénylése az MVH feladata –, illetve a területalapú támogatások lassú folyósítása okozta, ami miatt a gazdák az utakra vonultak. A késedelmet a hivatal akkor is a pontatlan igénylésekkel magyarázta. A Németh utódaként érkezett Gráf József éppen azzal csillapította le a gazdák indulatait, hogy ők a korábbinál gyorsabban juthattak pénzhez. Az idei év elejére azonban ismét nagy adósságokat halmozott fel a hivatal, elsősorban az állattenyésztési beruházási támogatások kifizetésében, de a gazdák szerint blokkolta az MVH az erdőtelepítésekért megítélt pénzek átutalását is. Az MVH akkor azzal magyarázta a késlekedést, hogy több pályázati jogcím egyszerre indult, és a hivatal apparátusa nem bírta a túlterhelést. Ráadásul ezzel egy időben zajlott az MVH-tól sok energiát elvevő felkészülés az úgynevezett egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetésére. Mivel azonban Sólyom László köztársasági elnök a tavaly októberben elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság elé utalta normakontrollra, az SPS alkalmazására 2010-ben sem kerül sor. Ez a magyarázat persze aligha vigasztalja azokat, akik beruházása az MVH késedelme miatt lehetetlenült el. Tavaly októbertől ugyanis a bankok is átértékelték hitelezési politikájukat, és sok agrárvállalkozó került a csőd szélére, mert a hivatal az ígért határidőben nem fizetett, a bankok pedig felmondták hiteleiket.

KELEMEN ZOLTÁN

33 milliárd forint lett a Mercedes magyarországi nyeresége 2019-ben

33 milliárd forint lett a Mercedes magyarországi nyeresége 2019-ben

Elég nagy bajban vannak a kisebb sörfőzdék

Elég nagy bajban vannak a kisebb sörfőzdék

A fideszesek 61 százaléka szerint is meg kell szüntetni a veszélyhelyzetet

A fideszesek 61 százaléka szerint is meg kell szüntetni a veszélyhelyzetet