szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Mentesítené az államra vonatkozó fizetési határidők kötelező betartása alól az agrártárca a mezőgazdasági támogatásokat, holott korábban az is előfordult, hogy a pénzt jogerős bírósági ítéletre sem adta oda.

„Keserű tapasztalataink vannak” – sajnáltatja magát egyik legutóbbi törvénymódosító tervezetében az agrártárca. A „keserű tapasztalatok” érvként szolgálnak az agrártámogatásokhoz kapcsolódó eljárásokról szóló törvény korrekciója során, amelynek az a lényege, hogy az uniós szubvenciók elbírálója és folyósítója, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az ügyintézési határidő túllépése esetén ne kényszerüljön késedelmi pótlékot fizetni. A tervezetnek különös bájt ad, hogy az agrártárca épp akkor áll elő vele, amikor életbe lépett a polgári törvénykönyv módosítása, miszerint az állam az általa vállalt kifizetések, támogatások esetén nem köthet ki a maga késedelme esetén kamatmentességet, de még a törvényesnél alacsonyabb kamatot sem. Az pedig szintén elgondolkodtató egybeesés, hogy az MVH vezetője a minap arról nyilatkozott: a szervezet behozta lemaradását, így a termelők időben a pénzükhöz juthatnak.

A törvénymódosítási javaslat mindazonáltal arra enged következtetni, hogy ha ez most így is van, legkevésbé az agrártárca, illetve az MVH számít arra, hogy tartani tudja a tempót. Az önmagában is kedélyborzoló indítvány indoklásából pedig az tűnik ki, hogy a hatóság félreértelmezi a szerepét. Az előterjesztő ugyanis azzal magyarázza az MVH igényét a késedelmi pótlék alóli mentességre, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetésével kapcsolatos eljárás nem kötelező jellegű, mivel a gazdálkodó szabadon dönti el, hogy az adott támogatást igénybe kívánja-e venni. Ha pedig úgy döntött, hogy megpróbálkozik a támogatás lehívásával, ez az agrártárca logikája szerint „nem kötelező eljárás”. Ebből a minisztériumnál azt a következtetést vonják le, hogy emiatt az MVH ügyei nem hasonlíthatóak az általános hatósági eljárásokhoz, következésképpen azok szabályai sem szükségképpen érvényesek rájuk.

Az indoklásból kitűnik, hogy az MVH által vitt ügyeket a hivatal az informatikai rendszerével „kezeli”, amelyben viszont „kódolva van” a határidő túllépése, mivel az egyes informatikai modulok fejlesztése, tesztelése megbéníthatja az egész folyamatot. Márpedig a területalapú és az állatlétszámhoz kötött agrártámogatások esetén egy-egy informatikai hiba miatt több tíz- vagy akár százezer ügyfél kérhetne késedelmi pótlékot. A sajnálatosan akadozó informatikai rendszer fenntartására és fejlesztésére egyébként évi 3,5 milliárd forintot kap a költségvetésből az MVH. Ha a késlekedésért fizetniük kellene, kevesebb juthatna szubvencióra – vetíti előre az előterjesztésben az agrártárca.

A javaslatot az MVH-nál méltányosnak tartják, arra hivatkozva, hogy például területalapú támogatásra az idén 187 ezren jelentkeztek be. Ugyanakkor úgy látják, a jelenlegi jogszabályi környezet is ellenük dolgozik. „A magyar szabályozásban meghatározott kifizetési határidők jóval szorosabbak az uniósaknál. Sokszor pedig az igénylők adminisztratív hibái miatt keletkezik többletmunkája a hivatalnak” – állította a HVG-nek Margittai Miklós, az MVH elnöke. Ha ugyanis a véletlenszerű ellenőrzéseken tízszázalékosnál nagyobb hibaarányt állapítanak meg – amit például a támogatásigénylések téves adatai okoznak –, az uniós szabályok szerint meg kell duplázniuk a vizsgálatokat. Idén a kiegészítő támogatásra jogosult Natura 2000 gyepterületek bejelentésekor elkövetett hibák miatt kellett 20 százalékra növelnie az MVH-nak az ellenőrzések arányát, két éve pedig odáig fajultak a dolgok, hogy az állatjóléti támogatásoknál elérték a 100 százalékot is. Sőt az a csúfság is megesett már az MVH-val, hogy egy többéves támogatási ügy elhúzódását megunva a hitelezőktől fenyegetett agrárvállalkozás a bírósághoz fordult, majd miután a hivatal a jogerős ítéletre sem fizetett a határidő lejárta után több héttel sem, a cég a Magyar Államkincstárhoz nyújtott be inkasszót.

A késedelmes kifizetések már minisztert is buktattak. Németh Imre vesztét 2005-ben a vontatottan indult gabonaintervenció – amelynek levezénylése az MVH feladata –, illetve a területalapú támogatások lassú folyósítása okozta, ami miatt a gazdák az utakra vonultak. A késedelmet a hivatal akkor is a pontatlan igénylésekkel magyarázta. A Németh utódaként érkezett Gráf József éppen azzal csillapította le a gazdák indulatait, hogy ők a korábbinál gyorsabban juthattak pénzhez. Az idei év elejére azonban ismét nagy adósságokat halmozott fel a hivatal, elsősorban az állattenyésztési beruházási támogatások kifizetésében, de a gazdák szerint blokkolta az MVH az erdőtelepítésekért megítélt pénzek átutalását is. Az MVH akkor azzal magyarázta a késlekedést, hogy több pályázati jogcím egyszerre indult, és a hivatal apparátusa nem bírta a túlterhelést. Ráadásul ezzel egy időben zajlott az MVH-tól sok energiát elvevő felkészülés az úgynevezett egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetésére. Mivel azonban Sólyom László köztársasági elnök a tavaly októberben elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság elé utalta normakontrollra, az SPS alkalmazására 2010-ben sem kerül sor. Ez a magyarázat persze aligha vigasztalja azokat, akik beruházása az MVH késedelme miatt lehetetlenült el. Tavaly októbertől ugyanis a bankok is átértékelték hitelezési politikájukat, és sok agrárvállalkozó került a csőd szélére, mert a hivatal az ígért határidőben nem fizetett, a bankok pedig felmondták hiteleiket.

KELEMEN ZOLTÁN

Elrendelték Fekete Dávid letartóztatását

Elrendelték Fekete Dávid letartóztatását

Nem mondják meg, kik végzik Mészáros szállodáinak felújítását

Nem mondják meg, kik végzik Mészáros szállodáinak felújítását

Új feladatot kapott a kormánybiztos, akinek másfél éve nem volt dolga

Új feladatot kapott a kormánybiztos, akinek másfél éve nem volt dolga