szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Ha hatalomra jut, mind a költségvetést, mind a gazdaságpolitikát rögvest megváltoztatná a Fidesz. Csak éppen a hogyan nem derült ki a múlt heti közgazdász-vándorgyűlésen.

Magyarország visszatáncolt a szakadék széléről – állapította meg a múlt héten a The Economist, és ezt kifejezetten a kormányzati megszorító intézkedéseknek és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsöneinek tulajdonította. A költségvetési kiadások idei és jövőre tervezett csökkentésén kívül a tekintélyes brit hetilap szerint Magyarországon „a közkiadások minden területének felülvizsgálatára” volna szükség – s ehhez az államot karcsúsító reformokra. Csakhogy a választásokon győzelemre esélyes Fidesz az elmúlt hét évben még a csekélyke reformokat is az ország kiárusításának, illetve olyan csapásnak állította be, ami a lakosságot szegénységbe taszítaná – idézi fel a cikk. A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban viszont a Fidesz elnöke, Orbán Viktor és frakcióvezetője, Navracsics Tibor is beharangozta, hogy a párt választási győzelme esetén rögvest újat készítenek.

Ennek lehetséges tartalma mindeddig ismeretlen. Mert miközben Orbán a Blikknek adott interjújában egyebek mellett új hidakat, háromezerrel több rendőrt, munkahelyteremtést ígért, utóbbit Navracsics az Inforádiónak már sajátosan árnyalta: „nem azt mondjuk, hogy tíz év alatt teremtünk egymillió munkahelyet, hanem azt mondjuk, ahhoz, hogy Magyarország talpon maradjon a közép-európai gazdasági versenyben, egymillióval több legális munkahelyre van szükségünk”.

Szakmai közönség előtt amúgy is jóval visszafogottabbak a Fidesz szakértői, mint amikor politikai nyilatkozatokat tesznek. Zalakaroson, a Magyar Közgazdasági Társaság szokásos éves vándorgyűlésén Járai Zsigmond, Orbán első és Varga Mihály, Orbán második pénzügyminisztere egy nap különbséggel adták elő jórészt ugyanazt a kívánságlistát: a korrupció felszámolását, a bürokrácia csökkentését, az uniós pénzek átcsoportosítását a szépészeti és luxusjellegű célokról a gazdaságfejlesztésre. Igaz, míg Járai úgy vélte, a mai, a hazai össztermék (GDP) 50 százalékát meghaladó állami újraelosztást a kiadások drasztikus csökkentésével 40 százalékra kell leszorítani, különben esély sincs a gyors felzárkózásra és az államadósság csökkentésére, Varga beérné 45 százalékkal. A különbség nem elhanyagolható, uszkve 1300 milliárd forint.

„Legfeljebb Skoda Octaviával járnak a miniszterek” – ismertette az állami takarékosság egyik lehetőségét az exjegybankár, hozzátéve, csökkenteni kell a szociális kiadásokat, mert nem a munkára ösztönöznek, valamint a gazdasági kiadásokat is, beleértve a tömegközlekedésre – és a metróra – betervezett összegeket. Viszont az oktatásból és az egészségügyből nem szabad forrásokat kivonni, inkább „a haverokat kell az intézményekből kirugdosni, nem az orvosokat” – fogalmazott Járai. Deficitügyben is ő lenne a szigorúbb, szerinte a költségvetési felelősségről szóló törvényben 2 százalékos államháztartási többletet kellene előírni. Varga e tekintetben is óvatosabb, ő számszerűen meghatározott kiadási maximumot építene be az úgynevezett plafontörvénybe. Ez kétségkívül alkalmas lenne arra, hogy a deficit elfutása miatt aggodalmaskodó befektetőket megnyugtassa. Hogy a Fidesz győzelme esetén mindebből költségvetési lazítás vagy szigorítás kerekedne-e ki, az Zalakaroson is rejtély maradt.

„Aki azt mondja, hogy az egyensúly megbontásával kell a válságot kezelni, szembemegy az autópályán a többiekkel, ezért inkább álljon ki a leállósávba” – fakadt ki Bajnai Gordon, megjegyezvén, hogy a növekedés ösztönzésére csak a fenntartható egyensúlyi állapot elérése után nyílik lehetőség. A Washingtonból egyenesen a vándorgyűlésre érkező miniszterelnök magabiztosságához nyilván hozzájárult, hogy az általa alkalmazott gazdaságpolitika banki-befektetői körökben már kiérdemelt némi elismerést. A múlt héten az IMF igazgatósága is megállapította, hogy „a makroökonómiai és a költségvetési politika jó nyomvonalon halad”, egyúttal áldását adta az eredetileg jövő márciusig szóló kölcsönmegállapodás októberig való meghosszabbítására. Néhány nappal korábban a Világbank igazgatótanácsa is jóváhagyta azt a csaknem 1 milliárd eurós hitelt, amiről az elvi megállapodás még tavaly novemberben született. Az erről szóló közlemény megállapítja, a befektetői bizalom helyreállítását a kockázati felárak csökkenése jelzi, illetve az, hogy Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényt a nemzetközi pénzpiacon.

2011-re Magyarország lesz a régió legstabilabb országa, amennyiben az államháztartás hiánya 3 százalék alá esik – ragadtatta magát ugyanakkor némi túlzásra a múlt héten Oszkó Péter pénzügyminiszter. Mert bár hozzáfűzte, hogy e pozíció eléréséhez a mostani, szigorú fiskális politikát folytatni kell, önmagában ez nem elég az éllovas címhez. A javuló költségvetési mérleg ugyanis korántsem jelenti azt, hogy a hitelminősítők automatikusan felértékelik Magyarországot, amelyet regionális riválisai ma több osztályzattal megelőznek. Közülük a Moody's a minap megjegyezte, hogy a válság megrázta Izland, Lett- és Magyarország esetében korai még kilábalásról beszélni, a Fitch Ratings pedig múlt héten közzétett nyilatkozatában egyenesen azt pendítette meg, hogy Cseh-, Lengyel- és Magyarország együttes leminősítése korántsem elképzelhetetlen. A stabilitási kockázatok között a Fitch a jövő évi választásokra is utalt.

FARKAS ZOLTÁN

Női vezetők mutatják meg, milyen a sikeres válságkezelés járvány idején

Női vezetők mutatják meg, milyen a sikeres válságkezelés járvány idején

Megnyitottak egy versenypályát a korlátozások után, egyből elszabadult a pokol

Megnyitottak egy versenypályát a korlátozások után, egyből elszabadult a pokol

Ezektől a buszjáratoktól kell elbúcsúzni a Magyar Nemzet szerint

Ezektől a buszjáratoktól kell elbúcsúzni a Magyar Nemzet szerint