szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Fenekestül felforgatta a kormányzat a gázárak szabályozását, a vásárlók helyzete azonban összességében alig változik – leszámítva azokat, akik szolgáltatót váltanak.

Főhet a fejük a Fidesz vezetőinek: ha kormányra kerülnek, miként magyarázzák meg jövő télen a választóiknak, hogy a gáz ára – mint az várható – emelkedik? Az idén július 1-jén liberalizált piacon ugyanis a politikusoknak már nem lesz lehetőségük az árak önkényes befolyásolására, mivel azokat az úgynevezett egyetemes szolgáltatók szabják meg egy bonyolult képlet alapján, költségeiket érvényesítve – bár a Magyar Energia Hivatalnak a szolgáltatónkénti tarifákat jóvá kell hagynia. Már ennek alapján hirdették ki az idén október 1-je után érvényes árakat is: az év végéig köbméterenként átlagosan mintegy 13 forinttal kevesebbet – a lakossági fogyasztóknak a korábbi 131,9 forint helyett 119 forintot – kell fizetniük a gázért. Újabb jó hír azonban egyelőre nem várható, mert a beszerzési árak szakértők szerint a közeli jövőben 10 százalékkal nőhetnek. Emiatt a szolgáltatók már most is 1–1,5 százalékos emelésről szóló ártervet nyújtottak be a hivatalhoz. Csakhogy a gázár összetevőinek van egy másik elemük is, amely bő mozgásteret adott a kormánynak a mindenkori gázár megállapításához.

Ezzel az úgynevezett importkorrekciós (ik) tényezővel sakkozott eddig az állam: azért, hogy ne kelljen a világpiaci árakat követve az egekbe emelni a lakossági tarifákat, gyakorlatilag eladósodott a gáznagykereskedő E.On Földgáz Trade Zrt.-vel szemben, amikor pedig már esett az importár, e belföldi tarifákat magasan tartva ezt a tartozást folyamatosan törlesztette. Ez az ik-tényező októbertől köbméterenként 17,5 forintról 3 forintra zuhan, így csökkenhet jelentősen a végső fogyasztói ár is – annak ellenére, hogy a szolgáltatók beszerzési árai és egyéb költségei növekedtek.

E bonyolult kiegyenlítő mechanizmus a liberalizáció előtti időkből öröklődött, amikor negyedévente határozták meg a hatósági gázárakat, így lehetetlen volt az időszakon belüli árfolyam-ingadozások miatti importárváltozásokat kezelni. Az importőr (először a Mol, majd gázüzletágának megvásárlása után az E.On) 2005 óta az ik-n keresztül kapta vissza a fogyasztók által fizetett árból a negyedéven belül elszenvedett veszteségeit. Az elmúlt években azonban a taktikázó, későbbi importárcsökkenésre spekuláló kormányzat rendre elsumákolta az indokolt árváltoztatások egy részét. Az állam „tartozása” a tavalyi év végén már 100 milliárd forintra rúgott, így hiába volt alacsony a beszerzési ár, a magas fogyasztói ár fennmaradt. A jövő év közepéig az októbertől 3 forintra visszanyesett ik teljesen kikopik a gázárból – januárban még egyszer utoljára lehetőséget ad az áremelkedés tompítására, ha a beszerzési árak meglódulnának.

„A gázár végre kikerül a politika bűvköréből” – szögezte le a HVG-nek Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista elnöke. Ráadásul a gázártámogatást sem hagyja örökül utódjának a kormány: az erről szóló jogszabályt úgy módosította, hogy a kompenzáció éppen annyival lesz kevesebb, amennyivel a gáz végső ára esik. A jövő évre e célra betervezett 20 milliárd forint támogatás januártól legfeljebb a fűtési szezon végéig tart ki, jövő őszre biztosan nem marad keret a lakosság támogatására (ami 2006-ban még 200 milliárd forint volt, 2008-ra 82 milliárd forintra csökkent, és nagyjából ennyi az idei keret is).

A liberó értelmében július 1-jétől a legkisebb fogyasztók is szabadon választhatnak szolgáltatót, nagy eltérésre azonban az árak között nem lehet számítani. Mert bár a szolgáltatók nemcsak a korábban monopolhelyzetben lévő E.On-tól, hanem más kereskedőktől is vásárolhatnak gázt, a versenyt korlátozza, hogy bárki legyen is a köztes szereplő, a cső végén döntő részben az orosz exportőrök vannak. A jogszabályok szerint a korábbi közüzemi szolgáltatókból átlényegült egyetemes szolgáltatók (az E.On Energiaszolgáltató Kft., az Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt., a Fővárosi Gázművek Zrt., valamint a Tigáz Zrt.) az országot négy nagyobb területre felosztva kötelesek garantálni a lakosság fogyasztását. Velük versengve jelenleg egyetlen cég nyomul a lakossági piacon.

A rejtélyes tulajdonosi hátterű, ám vélhetően a Gazprom üzleti érdekkörébe tartozó EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. már egy ideje 8 százalékos árkedvezményt ígér. Ez azonban megtévesztő lehet, mert a kedvezmény nem a végső árból, hanem a gázárból jön le, a havonta fizetendő alapdíj nem változik, így a számla végösszege nem 8 százalékkal lesz alacsonyabb – figyelmeztetnek szakértők. Kérdés továbbá, hogy meddig tartható a meghirdetett diszkontár. Január óta ugyanis már az EMFESZ – vagy ahogyan az országot járó, meglehetősen rámenős ügynökei hirdetik a céget, a gas.hu – sem a korábban importált olcsó türkmén gázzal operál, hanem kénytelen a csövekbe valót magasabb áron, a hazai piacon beszerezni. Ráadásul a Magyarországon 2008 elején megjelent EMFESZ a közelmúltban titokzatos tulajdonoscserén esett át (HVG, 2009. május 23.), s régi és új gazdái perlekednek egymással. A szolgáltatóváltás azonban kockázatmentes, hiszen a kormányzat garantálja, hogy amennyiben egy alternatív szolgáltató valamilyen okból beszünteti az ellátást, az illetékes egyetemes szolgáltató azonnal „visszaveszi” a fogyasztót, így az nem marad fűtés nélkül.

„Megnőtt a forgalom az ügyfélszolgálatainkon” – ismerte el a HVG-nek az EMFESZ iránti lakossági érdeklődést Győrösi Pál, az egyetemes szolgáltatóként 11 megyében 1,24 millió ügyfelet kiszolgáló Tigáz Zrt. szóvivője. Szerinte azonban az elvándorlók aránya nem éri el az egy százalékot, és az EMFESZ-hez pártolók közül sokan visszatérnek. „Kényelmetlenebb az ügyintézés, ha egy szolgáltatónak nincs ügyfélszolgálata” – mondta. Márpedig az EMFESZ részben éppen az ügyfélszolgálat fenntartási költségeinek elhagyása s internetes elérése révén képes riválisainál olcsóbb lenni. Nem elhanyagolható körülmény azonban, hogy ha a fogyasztó például a gázvezetékkel kapcsolatos gondok, számlatartozás miatti kikapcsolás, netán gázszivárgás miatt riasztja a szolgáltató EMFESZ-t, ő nem, csak a vezetéktulajdonos egyetemes szolgáltató tudja megoldani a hibát, némileg hosszabb ügyintézés után.

Az EMFESZ malmára hajthatja viszont a vizet, hogy a szolgáltatók – szerény pénzügyi eredményeikre hivatkozva – alighanem megpróbálnak majd árrésnövekedést átverni a Magyar Energia Hivatalon. Érvként egyebek mellett azt hozzák fel, hogy miközben a gázfogyasztás a válság miatt csökken, költségeik és kintlévőségeik a liberalizáció következtében nőnek; például a korábbi 60 napos türelmi idő helyett már csak 90 nap után kapcsolhatják ki a fogyasztókat az ellátásból. Márpedig – mint azt több szolgáltatónál megerősítették – a válság a lakosságnál nem abban látszik, hogy kevesebb gázt fogyasztanak, hanem abban, hogy egyre gyakoribb a késedelmes fizetés.

G. TÓTH ILDA

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

Sebesült rókát mentett egy budapesti buszsofőr

Szijjártó Péter fontos bejelentésre készül a szerb-magyar határon

Szijjártó Péter fontos bejelentésre készül a szerb-magyar határon

Lábujjhegyek, vízszintek, derékszögek – ezekkel a gyakorlatokkal óvja vénáit!

Lábujjhegyek, vízszintek, derékszögek – ezekkel a gyakorlatokkal óvja vénáit!