szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Tógazdaságai és halfeldolgozója eladásából kell visszafizetnie tartozásait a Balatoni Halászati Zrt.-nek, amelynek közfeladatait egy belőle kivált nonprofit cég veszi át.

Október közepéig lehet pályázni hat balatoni tógazdaság és a balatonlelle-irmapusztai halfeldolgozó megvételére, amelyeket egyenként dob piacra az állami vagyonkezelő. A döntés előzménye, hogy szeptember közepén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács szétválasztotta a Balatoni Halászati Zrt. évtizedek óta összemosódó közszolgálati és profitorientált tevékenységeit, két külön cégbe szervezve azokat. Mindezt hosszú vajúdás előzte meg (lásd Jól kifogták című cikkünket), ám a döntés után is tisztázatlan, honnan lesz elegendő forrás a régóta hanyagolt teendőkre.

A környező tógazdaságok működtetésétől a halkereskedelmen át a természetes fauna védelméig és a horgásztatásig megannyi funkcióval megterhelt Balatoni Halászati Zrt. bevételei már jó ideje nem fedezik a kiadásait. 2008-ban a cég 285 millió forintos veszteséget produkált, kötelezettségei 980 millió forintra rúgtak. Az elmúlt években csak akkor volt nyereséges, ha az állam halászati támogatása, valamint az ingatlanok értékesítése hozott annyit a konyhára, hogy költségeit e bevételekkel együtt ellentételezni tudja.

A mostani döntéssel a Balatoni Halászati Zrt. jegyzett tőkéje 620 millió forintról 10 millióra apadt, saját vagyonát pedig már 200 milliót meghaladó mínuszban mérik, amit az év végéig ki kell pótolnia. Azt a kölcsönt, amit a talpon maradáshoz a tulajdonos állam pumpált bele, megmaradt piacképes értékeinek magánosításából vissza kell fizetnie. A közcélú feladatok ellátására – mint a Balaton ökológiai állapotának megőrzése és javítása, a vészhelyzetek kezelése, a halőrzés, az állományszabályozó halászat, a horgászturizmus kiszolgálása és fejlesztése – pedig létrejött a kiemelten közhasznú minősítésű Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Ha a tógazdaságok és a halfeldolgozó a meghirdetett áron kelnének el, közel 3 milliárd forint bevételhez jutna a vagyonkezelő. Csakhogy ez egyáltalán nem borítékolható. Mivel nem a részvénytársaságot hirdették meg eladásra, hanem főként annak egyes termőterületeit, csak magánszemélyek vagy azok közösségei tehetnek ajánlatot. A pályázat esélyeit a bennfentesek a HVG kérdésére felettébb eltérően ítélik meg: van, aki a válság és a tógazdasági termelés gyenge profittermelő képessége miatt gyér érdeklődésre és leszorított árakra számít, mások viszont azt várják, hogy az értékes területekre pénzügyi befektetők repülnek rá – persze strómanokon keresztül –, arra számítván, hogy a földpiac szabaddá válása után a mezőgazdasági ingatlanok ára ugrásszerűen megemelkedik.

A nonprofit cég vagyonkezelését a környezetvédelmi tárca irányítása alatt álló Balaton-felvidéki Nemzeti Park veszi át. A halászati jogot is megöröklő, 100 millió forintos jegyzett és 520 millió forintos saját tőkével alapított, tisztán állami tulajdonú nonprofit halgazdálkodási társaságot egy időre kistafírozták, nyitóvagyonnak megkapja az anyacég irodáját, kikötőit, halászhajóit, néhány, szintén eladásra váró vagyonelemet, a tógazdaságban lévő halállományt és a cég számláján lévő összeg egy részét is. A jövő évi költségvetésben azonban a balatoni közcélú feladatok finanszírozása nem szerepel önálló tételként, és ha ennek támogatásáról az állam tartósan lemond, kérdéses, honnan lesz meg hosszú távon az ehhez szükséges summa. A cég fő bevétele a horgászjegyek értékesítése – ebből mintegy 340 millió forint folyik be –, feladatai ellátásához ezen felül évi 250-350 millióra becsült pluszforrásra volna szüksége.

„Az új társaság indulóvagyona legfeljebb jövő nyárig fedezi a szükséges kiadásokat” – véli Balázs Árpád, a helyi önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke. A nonprofit társaság kialakítását a szövetség nem ellenzi, a haltelepítések ivadék-utánpótlását adó tógazdaságok értékesítését viszont igen; legalább a buzsákit és a balatonlelleit megtartaná. Az aggályok tisztázására a szövetség a Balaton-fejlesztési Tanáccsal és a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal együtt nyilvános együttes ülésre hívta meg a pénzügy- és a környezetvédelmi minisztert, akik ezt elfogadták. Az üdülőrégió vezetői leginkább arra várnak választ, mi a hosszú távú garancia a feladatok elvégzéséhez szükséges pénz előteremtésére, lesz-e például több halőr vagy hatékonyabb állományszabályozás.

Látnak kockázatot a helyi szakértők is, főleg a tógazdaságok értékesítésében. Bár az állami vagyonkezelő tanácsadói szerint a balatoni halak ivadék-utánpótlása kedvező áron megoldható a piacról is, a szakma helybéli képviselői aggódnak: a halászati cég eddig önköltségi áron jutott hozzá az ivadékokhoz, ehhez képest a piaci beszerzés dupla árat jelenthet. Ha pedig nem a Balaton vízgyűjtőjében található, bejáratott tógazdaságokból vásárol ivadékot a halászati társaság, az állategészségügyi és genetikai kockázatokkal is járhat.

TÖRÖK TÜNDE

Valószínűleg sokan elmosolyogják majd magukat a Combinókon

Valószínűleg sokan elmosolyogják majd magukat a Combinókon

Spanyolország biztonságos turisztikai folyosó megnyitásán dolgozik

Spanyolország biztonságos turisztikai folyosó megnyitásán dolgozik

Jön a "rabszolgatörvény" 2.0?

Jön a "rabszolgatörvény" 2.0?