szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Glicerinnel „dúsított” egri bikavért próbált forgalomba hozni a 2005-ben az Év Borásza címmel jutalmazott Vincze Béla. A bornak, mint kiderült, a helyi hegybíró által hitelesített származási bizonyítványa is hamis.

Szigorú regulát alkotott az Egri borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken termelhető védett eredetű borokra, amely 2003-ban miniszteri rendeletként is megjelent. Ezzel Magyarországon elsőként az egri borászok dolgozták ki a maguk eredetvédelmi szabályozását, amelynek célja például az egri bikavér megtépázott tekintélyének visszaszerzése volt. Ez a törekvés most biztosan megbicsaklott: a 2005-ben az Év Borászának megválasztott Vincze Béla 2007-es egri bikavéréből vett minta csúnyán megbukott a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretein belül működő Borminősítési Igazgatóság vizsgálatán. Emiatt a hatóság a Vincze Borászat Kft. pincészetét múlt kedden 30 napra bezáratta, csupán a szüreti szőlőátvételt engedélyezte.

Az exportra szánt borban a laborvizsgálatok hozzáadott glicerint találtak – tájékoztatta a HVG-t Kocsi Emília, a Borminősítési Igazgatóság igazgatóhelyettese. Glicerin természetes módon is előfordul a borban, a tapasztalatok szerint az egri bikavér literenként 7–9 grammot tartalmaz – a beküldött mintában viszont 21,6 gramm volt. A szakértők szerint a glicerin nem okoz maradandó egészségkárosodást, de nagyobb koncentrációban fejfájást és hasmenést válthat ki. A borhamisítók azzal a céllal kevernek a borba glicerint, hogy az testesebbnek tűnjön, vagyis a gyenge minőségű, „vékony” bort próbálják így drágábban eladni (a HVG a múlt héten 2190 forintért talált Vincze-bikavért a solymári Auchan áruházban). Vincze Béla az általa beküldött mintát védett eredetű egri bikavérként jelölte meg, amely a papírok szerint 250 hektoliter egalizált tételből származik. Ezt a mintavevő Tarsoly József egri hegybíró aláírásával igazolta. Csakhogy – miután világossá vált, hogy a bor hamisított – a Borminősítési Igazgatóság borászati felügyelői a neves borász pincészetében maguk is megpróbáltak mintát venni a 250 hektóból, ám kiderült, hogy annak ott nyoma sincs. A borász azt állította a hatóságnak, hogy a bikavért nem ő termelte, és megnevezte azt a két borászatot, ahonnan az ital származik. A hatóság ezeknél a pincészeteknél is vizsgálódott, a Vincze által megnevezett tételeket is ellenőrizte – de azok nem voltak hamisítottak.

„Okirat-hamisítás miatt rendőrségi feljelentést teszünk a hegybíró és a borász ellen” – jelezte a pincebezárás után következő lépést Kocsi Emília, hozzátéve, az üzletekben is mintákat vesznek Vincze és más egri termelők boraiból. A hamisítás miatt kiszabható büntetés literenként 3 ezer forint. Ha meglenne a keresett 25 ezer liter bor, a bírság 75 millió forintra rúgna, ennek hiányában egyelőre nem tisztázott, mekkora lehet a summa. A 30 nap letelte után pedig csak akkor nyithat ki újra a pincészet, ha nyilvántartását rendbe teszi, a pincekönyvben leírt adatok és a valóság ugyanis az első vizsgálatok alapján meglehetősen távol álltak egymástól.

A nyilvántartásban tapasztalt hanyagságon túl az már különösen szomorú, hogy egy neves borász bizonytalan eredetű nedűt próbált – eddig – jól csengő nevével eladni, ráadásul a hegybíró aktív közreműködésével. A borvidéki előírásoknak ugyanis az is része, hogy mielőtt a származási bizonyítványt kiadják, az Egri Borvidék Borminősítő Bizottsága érzékszervi vizsgálattal teszteli az italt. Ez a később hamisnak bizonyult tétellel is megtörtént, vagyis a helyi bizottságon átment a bikavér. Méghozzá úgy, hogy a kóstolás előtt – legalábbis papíron – a hegybíró vette a mintát, egyben azt is igazolva, hogy az megegyezik a Borminősítési Igazgatóságnak elküldött borral. Az egyezés ügyében egyébként nem is állított valótlant: a hatóság emberei a helyi bizottságnál tárolt mintát is megvizsgálták, és az is tartalmazott hozzáadott glicerint.

Egerben ugyanakkor többen tudni vélik, hogy a glicerint nem Vincze tette a borba. Jól tudja ugyanis, hogy az exportra szánt tételeknél a Borminősítési Igazgatóság mindenképpen méri a glicerintartalmat (a belföldi forgalomba hozatal előtti minősítésnél csak abban az esetben, ha a kóstolás és a laboratóriumi adatok között gyanús eltérés mutatkozik). Egerben állítólag már korábban is közismert volt, hogy létezik egy körülbelül 600 hektoliteres gyenge minőségű tétel, ami – egyikük szavai szerint – már egy ideje kering a borvidéken, s arról is beszélnek, hogy a pancsolásnak egy helyi labor adja a hátteret. A feltételezések szerint Vincze talán ebből vásárolt, s a „nevére véve” próbálta meg magas haszonnal forgalomba hozni, de nem volt elég óvatos, és nem vizsgáltatta be a bort. Ha a hamis bikavér kijut az országból, abból nagy nemzetközi botrány kerekedhetett volna, tönkretéve az amúgy is gyengélkedő magyar borexportot – vélik borászberkekben. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor Vincze másik két bora is hamis volt. A pince bezárásakor két, belföldi forgalomba szánt, már lepalackozott borából – a 2005-ös egri bikavérből, illetve a szintén 2005-ös cabernet francból – vett minta szintén hozzáadott glicerint tartalmazott, ezért lapzártánk után várhatóan zárolják a pincészetben tárolt teljes készletet.

Vincze esete perdöntő lehet az ellenőrzés mikéntje körül régóta folyó vitában is. Erős lobbizás folyik ugyanis azért, hogy szűnjön meg a központi – kémiai vizsgálatokon alapuló – hatósági borminősítés, a forgalomba hozatalhoz legyen elegendő az adott borvidékeken működő laboratóriumok igazolása. Az egri hamisítási ügy azonban megmutatta, mennyit érnek a helyi papírok. Mivel a HVG információi szerint korábban hamisításon kapott cégek is érdeklődtek a hatóságnál a saját labor elfogadtatása ügyében, ez a megoldás meglehetősen kockázatosnak tűnik.

Megosztja a borásztársadalmat Sümegi József is, akinek pincészetét a hatóság idén júniusban borhamisítás miatt 30 napra szintén bezáratta (HVG, 2009. július 4.). Az ő esetében az adta a pikantériát, hogy Sümegi az alapszabálya szerint „a magyar bor szakmai hírnevének és társadalmi megbecsültségének újrateremtését, védelmét” szolgáló Magyar Borakadémia elnöke. Borászberkekben visszatetszést keltett, hogy a szervezet a hamisítási ügy kirobbanása után nem függesztette fel Sümegit elnöki jogai gyakorlásából. Megtette ezt maga az elnök, ám erről a borakadémiai tagok hivatalosan nem értesültek. Ráadásul a jelek szerint Sümegi néha visszahelyezi magát az elnöki posztra, legalábbis erre utal, hogy az év pincészete díj átadási ceremóniáján a Magyar Borakadémia nevében ő mondott beszédet, nem pedig a szintén jelen lévő főtitkár. Az mindenesetre bizonyos, hogy a borakadémia október 13-án tisztújító közgyűlést tart, amelyen új elnököt választ.

KELEMEN ZOLTÁN

Karácsony: Nincs helye a náci, „szottyos gyűlöletnek”

Karácsony: Nincs helye a náci, „szottyos gyűlöletnek”

Számítógéppel kiszámolták: a lehető leghalálosabb szögben csapódott a Földbe 66 millió éve az aszteroida

Számítógéppel kiszámolták: a lehető leghalálosabb szögben csapódott a Földbe 66 millió éve az aszteroida

Deutsche Welle: Egy összeesküvés-elmélet került politikai rangra Magyarországon

Deutsche Welle: Egy összeesküvés-elmélet került politikai rangra Magyarországon