szerző:
HVG

A városi ember nem ismeri eléggé az urbanizációhoz jól alkalmazkodó állatokat, a jogszabályok pedig nem könnyítik meg a kíméletes védekezést az általuk okozott károk ellen.

„Összehasonlító adatsorok híján csak megérzéseink vannak” – válaszolta Kovács András, a Magyar Madártani Egyesület természetvédelmi igazgatója a HVG-nek arra a kérdésére, befolyásolja-e a klímaváltozás a honi madarak életmódját. Pénzigényes kutatások híján csak sejthető, hogy az általános felmelegedésnek is szerepe van néhány madárfaj költözési szokásainak megváltozásában. Egyre többször fordul elő, hogy néhány gólya télen sem vonul délre, a németországiak közül pedig népes kolóniák csak Spanyolországig repülnek, nem vesztegetve energiájukat a Földközi-tenger átszelésére. Itthon maradnak az idősebb vércsék, nem tartanak Afrikába a fiatalokkal. „Megtapasztalták, milyen megpróbáltatásokkal jár a költözés, csak akkor utaznak, ha nagy a hideg” – magyarázza Morandini Pál, az egyesület egyik budapesti csoportjának vezetője.

A vörös vércse politikailag középen áll. Miközben neve a baloldalhoz köti, egyszersmind patrióta is: több pár a Parlament szoborfülkéiben és ablakaiban fészkel, s télen sem hagyja el a hazáját. Vonzódik a nagyiparhoz is, találtak fészkelőhelyet az egyesület tagjai régi gyárépületek zugaiban, a Kőbányai Sörgyárban, a Magyar Telekom vagy a Főtáv 200 méteres kéményén. Pedig a vörös vércse azért hajlandó – emberkerülő és fokozottan veszélyeztetett fajtársával, a kék vércsével ellentétben – beköltözni a városba, mert ott biztonságban érezheti magát a nagyobb testű sólyommal, héjával szemben. Vadászterülete viszont a lakott városrész szélén helyezkedik el, ahol egeret, pockot zsákmányol. Így a városlakókat nem zavarja, legfeljebb a repülőterek környékén okoz gondot, ahol a „terített asztal” fölött szálló gépeket komolyan veszélyezteti a madarakkal való ütközés (ez ellen a Budapest Airport „szolgálati” sólyom bevetésével védekezik). Az egyesület becslése szerint 100-150 vörösvércse-pár fészkelhet Budapesten, az országos állomány közel 4 százaléka.

Több figyelmet kelt a korábban szintén nem városlakó harkályfélék beköltözése. Megjelenésük és összességében több millió forintos károkozásuk ugyancsak a klímával függ össze: az újabban alkalmazott polisztirol („hungarocell”) hőszigetelő bevonat megkoppintása a harkályfülnek ígéretes „korhanyt” és ízletes lárvákat sejtet. Márpedig a madár csőrének a szigetelőanyagot fedő rabicháló és vakolat, de még a harkály vágta lyuk tágítása ellen alkalmazott bádog sem mindig áll ellen. Ha pedig a fakopáncs elég tágas üreget váj a polisztirolba, a „fészekbe” belekotlanak a seregélyek, és ott nevelik fiókáikat. A fakopáncs jellemzően az erdőhöz közeli házakat tiszteli meg látogatásával, s mivel védett – meg amúgy közkedvelt – madár, kilövése szóba sem jöhet.

Hasonló a helyzet a lakott területeken tömegesen portyázó nyesttel is. „Addig, amíg a padlástér üresen állt, s vastag volt a födém, senkit nem zavart, ha ez a nagyon alkalmazkodó menyétféle meghúzta magát. Más a helyzet, ha a beépített padlástér fölött, a gipszkarton és a cserép között rohangál, hajnalban fölveri a családot, vizeletével átáztatja a gipszkarton mennyezetet, ami ettől le is szakadhat. Olyankor szívesen megszabadulnának tőle” – ismerteteti tapasztalatait a HVG-vel Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág-megőrzési Intézetének docense. A vércséhez hasonlóan a szőrmés ragadozót is elsősorban a biztonságos szálláshely vonzza, amikor a beköltözés mellett dönt, de a könnyen és helyben megszerezhető táplálék is csábítja. Miközben természetes élőhelyén 500 hektárt is be kell járnia, a városi nyest territóriuma az intézet vizsgálata szerint csupán 28 hektár. A házi kedvenceknek kitett elemózsia elcsenésétől a szemétben való turkálásig sok civilizációs élelemmel egészítheti ki – hagyományosan gyümölcsből és madárból álló – étrendjét. Így a védekezés is kézenfekvő ellene: nem kell réseket hagyni a házfal és a tető között, nem szabad elöl hagyni a szemetet, a háziállatok tálkájából pedig el kell tüntetni a maradékot.

A könnyen megszerezhető élelem vonzza a városba a rókákat is; egy elhagyott pasaréti telken például már évek óta áll néhány rókavár. Semmi ok azt hinni, hogy azért tűrik az ember közelségét, mert veszettek, felesleges tehát riadalmat kelteni miattuk. A bőséges táplálékért települtek be a galambok, újabban a városokba vonzva az őket fogyasztó, világszerte veszélyeztetett kerecsensólymokat is. Rokonuk, a vándorsólyom már régen belátogat a városokba, egy, a madarászok által Pirinek becézett példány néhány évig a budapesti Bazilikában fészkelt. A kerecsen azonban új városlakó. Debrecenben néhány éve jelent meg két példány, amelyeknek – ma még világszenzáció-számba menő módon – telente néhány hónapig nemcsak vadász-, hanem pihenőhelyük is a városban van.

Nem okoznának galibát a vadak, ha az emberek jobban ismernék a szokásaikat – véli az ELTE ökológiai tanszékén oktató Török János, aki szerint ma már az általános iskolában is több szó esik a molekuláris biológiáról, mint az állatok viselkedéséről vagy a leggyakoribb fajok ismeretéről. „Egyetemünkön is visszaszorult a klasszikus természetismeret oktatása” – teszi hozzá. Pedig a betolakodók által okozott kárt senki nem téríti meg. „Tizenkét éves ittlétem alatt nem emlékszem olyan esetre, hogy bárkinek kártérítést fizettünk volna” – számolt be tapasztalatairól Hegyi Zoltán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa. Pedig „esemény” bőven akad. Elsősorban a védett denevérekre van sok panasz, főleg a kései és a korai fajokra, amelyek az utóbbi két évtizedben bevették a panelházak réseit, sőt a hagyományos redőnytokokat, épülethasadékokat is belakják, piszkítanak, hangoskodnak. A panelfelújítási pályázatok feltétele, hogy a munkálatok a résekben élő védett állatokat – a denevéreken kívül például a fecskéket, cinegéket – nem veszélyeztethetik; korszerűsítés költési időszakban vagy a denevér téli álma alatt például nem is végezhető. A lakásba vetődő denevért a legszigorúbban tilos seprűvel csapkodva hajkurászni, mert a kisemlős hártyás szárnya, csontja törékeny, inkább rongyba, törülközőbe borítva kell óvatosan kitessékelni.

Mivel a betolakodók eltávolítását a hatóságok nem képesek szervezett formában segíteni, félő, hogy sokan a könnyebb megoldást, az állat elpusztítását választják a szakszerű csapdázás vagy más elűzési módszerek helyett. Pedig a védett állatok engedély nélküli elpusztítása Magyarországon büntetendő cselekmény, persze csak akkor, ha – a természetszerető embereknek köszönhetően – kiderül. A nem védettek kiűzése sem könnyebb, mivel hiába vadászhatók, a városokban a lőfegyver használata e célból sem engedélyezett.

„Néhány szakember próbálkozott vállalkozásszerűen a kisállatok szakszerű befogásával, de a károsultak nem szívesen fizetnek az efféle szolgáltatásért. A jogszabályok sem egyértelműek, így az általam ismert cégek felhagytak ezzel” – mondta Heltai Miklós. Meg kell találni annak a lehetőségét, hogy az EU más országaiban használt eszközöket (például ölőcsapdákat) szabályozott körülmények között itthon is be lehessen vetni. Ilyeneket Németországban, Ausztriában, Franciaországban is használnak; ezek nem okoznak fájdalmat, mert azonnal nyakát törik az állatnak. Ennél humánusabb módszerek kidolgozásával és elterjesztésével még adósak a szakemberek. „De mi magunk is megtalálhatnánk a megoldást az együttélésre – hangsúlyozza Morandini Pál –, ha a természetet nemcsak a tévécsatornákon, hanem környezetünkben, élőben is figyelnénk.”

SZABÓ GÁBOR

Csillagászati összeget, 150 milliárd forintot fizethetnek a South Park jogaiért

Csillagászati összeget, 150 milliárd forintot fizethetnek a South Park jogaiért

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

Rájöttek a tudósok, miért alszanak egyre rosszabbul a fiatalok

Rájöttek a tudósok, miért alszanak egyre rosszabbul a fiatalok

Elmarad a Budapest Bár koncert-cirkusza

Elmarad a Budapest Bár koncert-cirkusza

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában

Egyelőre nyugalom van a török határ mentén Szíriában