Tetszett a cikk?

Itthon is bármikor felüthetik a fejüket a tavaly felbukkant újfajta vírusok, amelyek immár a mobiltelefonokat támadják meg. A kórokozók álcázott alkalmazásokkal jutnak be a célba vett készülékbe, s ott túlszámlázást, adatvesztést, műszaki összeomlást okoznak.

A számítógépes vírusok után tavaly feltűntek a mobiltelefonokat támadók is - kongatták meg a vészharangot az információtechnológiai ipar érdekeltjei. A mobilvírusoknak eddig hat alaptípusuk tűnt fel, különféle változataikkal együtt pedig - a finn F-Secure szoftverbiztonsági cég vírusszámlálásának februárban, a cannes-i GSM-világkongresszuson ismertetett eredménye szerint - összesen harmincra tehető a számuk. Bár e mennyiség eltörpül a személyi számítógépeket (pc) fenyegető több mint 112 ezer ismert komputervíruséhoz képest, a szakemberek szerint érdemes résen lenni. Már a téma iránt korábban közönyösnek mutatkozó mobilszolgáltatók is riadót fújtak: mind több közülük újabb védőszűrők kiépítésébe kezdett hálózatában.

Még tavaly júniusban bukkant fel az első, kifejezetten a mobiltelefonokat károsító vírus, a Cabir. Igazán virulens fajta: amint befészkelte magát egy számítógépes tudású, "intelligens" készülékbe, akkor - a vezeték nélküli bluetooth-kapcsolatot kihasználva - máris megpróbálja átmásolni magát a közelben levő telefonokra. A Cabir egy Symbian telepítőfájlba csomagolva érkezik, és rögtön nekilát más bluetoothos telefonok keresésének. Egy nem kért program formájában jelentkezik a megtámadott készülék képernyőjén, de csak akkor terjed tovább, ha a vevő telefon használója engedélyezi a caribe.sis nevű fájl telepítését. A Cabir és tavaly ősszel felfedezett mutánsai eddig nem okoztak helyrehozhatatlan kárt - tűnik ki a beszámolókból. "Tudni kell azonban, hogy a bluetooth révén terjedő vírusok, bár hatótávolságuk csupán néhány tíz méter, falakon és emeleteken keresztül is képesek eljutni áldozatukhoz" - állítja Fórján Tamás, az információbiztonsági F 2000 Kft. műszaki igazgatója. Ha valaki egy vírusos telefonnal végigsétál a városközpont forgatagában, felhasználók ezreit fertőzheti meg. A Cabirt már számos országban észlelték, hiszen a járvány könnyen terjed: nem kell hozzá más, mint az, hogy egy fertőzött mobiltelefon tulajdonosa egyik országból a másikba utazzon.

Nem kevésbé ijesztő a tavaly novemberben észlelt Skulls nevű trójai program. Ez nem vírus - tehát nem képes önmaga terjesztésére -, hanem egy (például internetről) a mobiltelefonra telepíthető álcázott szoftver, amely halálfejes szimbólumokra cseréli le a kijelzőn lévő ikonokat, ezáltal használhatatlanná téve szinte minden szolgáltatást, így az üzenetküldést, a naptárt vagy a wapos internetezést is.

A rosszindulatú kódok egy másik csoportját a népszerű mobiltelefonos játékok kalózmásolatainak álcázták. Az elrettentő példák sorában emlegetik a trójaivá alakított Mosquitos nevű játékot is, amely a felhasználó tudtán kívül emelt díjas telefonszámokra küld üzenteket, borsos számlát produkálva a kárvallott készüléktulajdonosnak. Idén márciusban pedig felfedezték az első, multimédiás üzenetekkel (mms) terjedő vírusfajtát is, a Commwarriort. Ez a kórokozó a mobilkészülékek telefonkönyvében szereplő számokra és elektronikuslevél-címekre véletlenszerűen mms-eket küldözget - természetesen a gyanútlan felhasználó költségére. A Commwarrior feltehetően Oroszországból származik, mivel a következő orosz nyelvű üzenetet tartalmazza: "nem az agyhalottaknak".

Az újabb keletű vírusfenyegetettség, mint e példák is jelzik, az internetezésre alkalmas "okos" mobilok térhódításával függ össze. A hovatovább számítógépes tudással felvértezett intelligens maroktávbeszélőkben a vezető telefongyárak a Symbian operációs rendszert alkalmazzák; a Reuters hírügynökség szerint tavaly világszerte mintegy 20 millió Symbian rendszerű telefont tartottak nyilván, szemben az 1,7 milliárdra tehető összes - tehát a hagyományos, zárt platformú, Java-szabványos - készülékkel. A brit Ovum piackutató cég szerint a symbianos készülékekből 2003-ban világszerte 6,7 milliót értékesítettek, de 2007-ben forgalmuk már elérheti a 100 millió darabot. És az okos telefonoknak az a képessége, hogy az adatkezeléshez új szoftvereket, programokat lehet rájuk feltölteni, buta célokra is kihasználható. A káros tartalmak forrása lehet elektronikus levél, internetletöltés, szöveges vagy képes üzenet, infravörös vagy bluetooth-kapcsolat, pc-szinkronizáció vagy cserélhető memóriakártya. Aligha véletlen, hogy a tavaly felismert hat mobilvírus közül négy Symbian operációs rendszeren futott.

A helyzet rosszabbra is fordulhat, miután az információbiztonsági ipar egyik vezető cége, a Kaspersky Labs tavaly nyáron bejelentette, hogy már a mobil kéziszámítógépek (pda) sincsenek biztonságban: felfedezték az első, a Windows Mobile rendszerbe férkőző vírust. A moszkvai székhelyű multinacionális társaság közleményéből kitűnik, hogy a Duts névre keresztelt kórokozó az előbb leírt módokon (például internet, e-mail, bluetooth) révén jut be a mobileszközbe, s a fertőzött fájl elindításakor a következő párbeszédpanel jelenik meg a kijelzőn: "Dear User, am I allowed to spread?" (Kedves felhasználó, terjedhetek?) Ha a kedves felhasználó egyszersmind óvatlan is, és a yes gombra kattint, a Duts behatol az összes nagyobb fájlba, amely a My Device (gyökér) mappán belül található. A fertőzéskor a vírus a fájl végére írja magát, majd gondosan megjelöli azt, hogy a már elfoglalt fájlokat ne kelljen felesleges munkával újra megfertőznie. A Duts nem jár ugyan romboló hatással, de már itt van egy rokona, a Brador, amely azzal a céllal készült, hogy szerzője számára teljes hozzáférést biztosítson a fertőzött készülékhez.

A legtöbb mobilvírus kifundálója ugyanis nem elégszik meg az öncélú károkozással. A Bradort valószínűleg orosz víruskódolók készítették - jegyzi meg a Kaspersky -, a trójai program ugyanis egy orosz nyelvű elektronikus levélhez csatolva érkezett. A szerző megvételre ajánlotta fel szerzeményét az érdeklődőknek, tehát valós az a félelem, hogy valaki megvásárolja a "hátsó ajtót", és utána nagyban űzheti az alvilági ipart. Egyébként a mobilos hackerek már javában tevékenykednek. Mint az internetes Origo is hírül adta, a DFNTCTS nevű hackercsapat februárban feltörte a dúsgazdag amerikai szállodatulajdonos-családból származó valóságshow-sztár, Paris Hilton mobilkészülékéhez tartozó internetes tárhelyet, ellopta a híresség mobiltelefonnal készített fotóit, naptári bejegyzéseit, e-mail-címjegyzékét és telefonregiszterét, majd az egészet közszemlére tette a világhálón.

Ilyenformán cseppet sem túlzott az a riadalom, hogy bármelyik pillanatban elszabadulhat egy olyan vírus, amely hasznavehetetlenné teszi a mobilokat. Az információbiztonsági cégek - így az amerikai McAfee Security, Symantec, a spanyol Panda Software vagy a már említett Kaspersky és az F-Secure - mindenesetre lázasan dolgoznak újabb vírusvédelmi megoldásokon. A védekezésnek több szintje lehetséges - hangsúlyozta Dankovics Tamás, a Nokia Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója -, az első lépés a tájékoztatás és a megelőzés. Ahol egyszerre sok ember használja mobilját, célravezető a felhasználóknak invisible, azaz rejtett üzemmódba állítani készülékük bluetooth technikáját. Óvakodni kell az ismeretlen vagy gyanús forrású programok bluetoothos elfogadásától, azok internetről való letöltésétől, az ilyen alkalmazások telepítésétől is. E művelet megkezdésekor - a már létező Symbian Signed, Java Verified tanúsítványkiállító szervezeteknek köszönhetően - a készülék tájékoztat arról, hogy a szoftver megbízható forrásból származik-e, s ha nem, megkérdezi: folytatódjék-e a telepítés. Ilyenkor az a legbiztosabb, ha megszakítjuk a procedúrát.

Hatásosabb védekezés, ha a tulajdonosok vírusvédelmi szoftvert telepítenek készülékükre, amely felismeri és eltakarítja a férgeket. Többen - így a Kaspersky és az F-Secure is - árusítanak már ilyeneket. Az utóbbi brosúrájából az is kiderül, hogy védőszoftverük havi 2,95 euróért letölthető néhány Symbian technikájú Nokia készülékre, az idei évtől kezdve pedig a Windows Mobile (Pocket PC, Smartphone) rendszert használó kézi számítógépekhez is kínálják majd vírusölőjüket. A védekezés - ma még csak elvi lehetőségként létező - harmadik szintje pedig az lesz, amikor az internetes letöltés előtt, az ügyfelek védelmében, a telefonszolgáltatók végzik majd el a vírusszűrést.

HEIMER GYÖRGY

Benzines áramfejlesztő érkezik bajba került villanyautósoknak

Benzines áramfejlesztő érkezik bajba került villanyautósoknak

Újabb lakó hunyt el koronavírusban a Pesti úti idősotthonban

Újabb lakó hunyt el koronavírusban a Pesti úti idősotthonban

Elhunyt Szüdi János

Elhunyt Szüdi János