Tetszett a cikk?

Az Európai Unióban tavaly született meg a döntés, hogy a tagországokban kiadott útlevelekben a digitális fénykép mellett az ujjlenyomatnak is szerepelnie kell. Miközben a műszaki megoldás részletein még dolgoznak, a terv ellenzői már készen állnak kifogásaikkal.

Az útlevelet egy leolvasóba, az ujjunkat egy szkennerre helyezzük, és közben belenézünk egy kamerába; ha az érzékelők által "látott" adatok megegyeznek az úti okmányunkban lévő csipen szereplőkkel, az automatikus kapu megnyílik előttünk. Valahogy így zajlik majd az ellenőrzés a határátkelőkön, amikor megvalósul az a terv, amelynek értelmében az EU-tagországokban kibocsátott útleveleknek - a hagyományos fényképen kívül - tartalmazniuk kell gazdájuk arcmásának digitalizált változatát és ujjlenyomatát is.

Az újfajta útlevelek biztonsági és biometrikus jellemzőit megszabó közösségi rendelet tavaly december 13-án született meg, február 28-án követte ezt az előírásokat konkretizáló európai bizottsági határozat, a részleteken pedig jelenleg is dolgozik egy okmányszakértőkből, nemzetbiztonsági, műszaki és matematikus szakemberekből álló bizottság - mondta el a HVG-nek Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának osztályvezetője. A tagországoknak 2006. augusztus végéig kell olyan útleveleket kibocsátaniuk, amelyek már csipen is tartalmazzák a tulajdonos digitalizált fényképét. Az ujjlenyomatok bevezetésére három év áll rendelkezésre, de ebben az ügyben egyelőre el sem indult a "stopper": vannak ugyanis még tisztázandó kérdések, és a döntés valószínűleg átcsúszik az év második felére - tette hozzá az osztályvezető. Így az ujjlenyomat rögzítését várhatóan 2008 őszéig kell bevezetni.

Az arc- és az "ujjkép" együttes alkalmazása a szakemberek szerint az eddiginél sokkal biztosabb személyazonosítást tesz lehetővé, bár korántsem ezek a legtökéletesebb módszerek. A szem jellemzői - a recehártya érhálózata vagy a szivárványhártya - például sokkal egyedibbek: egyes vizsgálatok szerint a retinaazonosításkor a tévedés valószínűsége egy a 10 millióhoz, vagyis e módszer húszezerszer biztonságosabb, mint az ujjlenyomatos identifikálás, míg az írisz esetében 131 ezer esetre jut egy hiba. Igaz, a még egymással is vitázó orvosok szerint a retina képe az öregedéssel változhat - az íriszé viszont örök. De végül nem ezeknek a kérdéseknek a tisztázatlansága döntött az ujjlenyomat mellett, hanem az adatfelvétel egyszerűsége. Míg a szem jellemzőit csak kellemetlen, bizonyos esetekben - például cukorbetegeknél - akár az egészséget is veszélyeztető eljárással lehet rögzíteni, az ujjbegy elemzésével viszonylag könnyű elboldogulni.

Az ujjlenyomat felvétele, illetve azonosítása több módszerrel is lehetséges - mondta a HVG-nek Kmetty József, a Kürt Információmenedzsment Rt. vezérigazgatója. Létezik rádióhullámokat vagy ultrahangot hasznosító technológia, van optikai és nyomásérzékelős eljárás, sőt olyan is, amely a barázdák mélységét vizsgálva gyakorlatilag háromdimenziós képet alkot az ujj felszínéről. Arról már a csipkártya-technológiával foglalkozó CompuWorx Rt. projektmenedzsere, Veilinger László számolt be, hogy az így kapott képet - amelynek adattartalma meghaladja a 200 kilobájtot - több "szűrőn" bocsátják át. Ezek letisztítják az adatokat, hogy a folyamat végén csak egy néhány száz bájt kiterjedésű vektortérkép maradjon az ujjlenyomat meghatározó pontjaival; ezt a számítógépek számára értelmezhető számsorokká, algoritmusokká alakítják át, és a csipen rögzítik. Hasonló feldolgozási móddal szintén a legjellemzőbb pontokat választják ki az arcképekből, amelyek eredeti mérete ugyancsak több száz kilobájt lehet. A csipkártya kapacitása ugyanis korlátozott, a jelenleg használt legnagyobbé is csak 64 kilobájt, és ebből is legfeljebb 35-40 kilobájt jut információ tárolására - mondta a szakember.

A csipekre kerülő adatok rögzítésének szabványosítása még folyamatban van, és ebben a munkában egy uniós megbízásra létrejött, 18 kutató-fejlesztő céget magában foglaló konzorcium tagjaként a CompuWorx Rt. is részt vesz. Veilinger László szerint ez a technológia gyakorlatilag kizárja a visszaélés lehetőségét, Kmetty József pedig arról beszélt a HVG-nek, hogy viszonylag könnyen megoldható a központi adatbázis írásvédelme is - igaz, ennek biztonsága attól is függ majd, hányan kapnak hozzáférési lehetőséget ehhez az unikális információbankhoz. Ez utóbbi fontos kérdés a biometrikus útlevelek bevezetését ellenzők számára is, akik szerint a rendszer korlátozná a mintegy 450 millió európai polgár emberi jogait, ráadásul a fő feladatának szánt terrorizmus elleni harcot sem tenné hatékonyabbá, hiszen csak a már nyilvántartásba vett bűnözőket vagy a hamis okmányokkal érkezőket szűrné ki, miközben például a 2001. szeptember 11-ei támadás elkövetői legálisan érkeztek az Egyesült Államokba.

A terv bírálói előszeretettel hivatkoznak arra is, hogy számítógép-alapú személyazonosítás kevés helyen működik a gyakorlatban, és ott is az útlevélkezeléshez szükségesnél jóval kisebb adatbázissal. A tel-avivi Ben Gurion repülőtéren üzemelő ujjlenyomat- és arcfelismerő rendszer alig több mint 1 millió utast "kezel" évente - igaz, fejenként 20 másodpercnél is rövidebb idő alatt -, az Egyesült Államok határán viszont évi több mint 200 millió, csak a londoni Heathrow repülőtéren pedig mintegy 60 millió embert kell ellenőrizni. Azt is szívesen hangoztatják ellenérvként, hogy a már működő rendszerek megbízhatatlanok. Az amerikai védelmi minisztérium biometrikus azonosítója például "nézett" már nőt férfinak és viszont, a BBC internetes hírszolgálatának egyik jelentése szerint csaptak már be arcfelismerő rendszert a kamerája elé tartott fényképpel, ujjlenyomat-leolvasót pedig emberi ujj műanyag másolatával.

Kmetty József szerint megvan a technológia a több százmillió adat kezelésére alkalmas rendszer kiépítéséhez, a kisebb hálózatok tapasztalatai alapján jól lehet kalkulálni olyan tényezőkkel, mint az élettartam vagy az olvasási sebesség. Igaz, a gigantikus adatbázis létrehozása és kezelése gigantikus kiadásokkal is jár - tette hozzá a Kürt Rt. vezérigazgatója. Németországban például akár 700 millió eurót is felemészthet a biometrikus útlevél bevezetése. Magyarországon a különböző becslések 2-10 milliárd forintra teszik a várható kiadásokat. Veilinger László nem szívesen beszélt ugyan a lehetséges költségekről, de szavaiból kitűnt: csak a - leolvasásnál közvetlen érintkezést nem igénylő, úgynevezett "contactless" csipekkel ellátott - útlevelek előállítása több milliárd forintba kerülhet, nem beszélve az infrastrukturális beruházásokról, az adatfelvételhez, -feldolgozáshoz, -tároláshoz, az azonosításhoz szükséges berendezésekről és a szoftverről, majd a bevezetést követő karbantartásról, folyamatos korszerűsítésről, frissítésről. Tóth Zoltán még csak megbecsülni sem kívánta a várható költségvetést. Számokról csak azután lehet beszélni, hogy megszülettek a részletes technikai előírások - mondta a HVG-nek, de hozzátette: a tárolóeszközök előállítási és beszerzési költségeit jelentősen csökkenthetné, ha - miként azt tervezik - közösségi szinten választanának ki egy vagy több gyártót, és tőle rendelnék meg a berendezéseket. Kifejtette azt is, hogy a határidők betartásához itthon rövidesen ki kell írni a tendert az új úti okmány kifejlesztésére, ezután a többi pályázati felhívást is folyamatosan közzé kell tenni.

POÓR CSABA

Trend

Kasszasiker

Csinos fiatal lány úszik ki a tengerből, s egy szál bikiniben betér a strand butikjába: búvárszemüveget akar venni.

Így fertőtlenítették a Lehel úti aluljárót

Így fertőtlenítették a Lehel úti aluljárót

Az összefogás szimbóluma lett a fotó az egyszerre imádkozó muszlim és zsidó mentőről

Az összefogás szimbóluma lett a fotó az egyszerre imádkozó muszlim és zsidó mentőről

Törökpirosítót ajánl a türkmén elnök a koronavírusra

Törökpirosítót ajánl a türkmén elnök a koronavírusra