Tetszett a cikk?

A legújabb építészeti vívmányokra, új városképötletekre kíváncsi turisták jobban teszik, ha Budapest helyett Európa más fővárosait keresik fel. Pedig az elmúlt években számos nagyszabású - ízlés dolga, hogy briliáns vagy hajmeresztő, de mindenképpen a főváros arculatát megújító - városrendezési javaslat látott napvilágot, melyek bármikor feléleszthetőek lennének.

"Magyarország és Budapest az utóbbi években Európában és azon belül Közép-Európában is egyértelmű pozícióvesztést szenvedett el. A környező városok - akár pénzügyi lehetőségeiken felül is - vagy térségszervező erővé válnak, és egész környezetüket belehelyezik az európai térbe (például Bécs), vagy csatlakoznak egy formálódó szövetséghez, és erősítik kapcsolataikat a húzóvárosokkal (például Pozsony). Budapest egyik kategóriához sem tartozik, és eddig Budapest szerepét, ambícióit sem sikerült egyértelműen meghatározni Európában." Eme lesújtó helyzetelemzést már csak azért is érdemes komolyan venni, mivel nem másutt olvasható, mint a főpolgármesteri hivatal által a napokban vitára bocsátott, 2005-2013-as városfejlesztési elképzeléseket összegző, Podmaniczky-programnak is nevezett középtávú városfejlesztési program bevezetőjében.

A főváros mai arculata még a 19. században jött létre: a Parlament, a Vigadó felépítésével, a Nagykörút, az Andrássy út, a Hősök tere kialakításával. Azóta Budapest százéves Csipkerózsika-álmát alussza - vélekedik több civil szervezet és politikai párthoz köthető alapítvány. A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Cselovszki Zoltán vezette Új Budapest Központ április végén ötletpályázatot akar kiírni Budapest "új építészeti szimbólumának" megalkotására, hogy az a "Budapest több, mint egy város" mottóval meghirdetett, szeptemberre elkészülő Új Budapest-terv vezérprojektje legyen. "Nincs meghatározva a helyszín, sem az ár vagy az építmény funkciója" - hangsúlyozza Cselovszki, aki szerint az építésztársadalom elképzeléseit és kreativitását megszondázó kezdeményezés a demokratikus Magyarország legnagyobb szabású interaktív projektje lehet.

A Fidesz-kezdeményezésben természetesen nem nehéz észrevenni a fővároslakók megnyerésére irányuló politikai szándékot, városkép-alakító elképzeléseket azonban a párttól függetlenül is megfogalmaztak már az elmúlt 15 évben. A baj csak az - hangsúlyozta a HVG-ben megjelent véleményében Bojár Iván András művészettörténész-esztéta -, hogy "a felelős posztokon újra meg újra megerősített főpolgármester és egyáltalán nem választott főépítésze bravúrral hárít el mindent, ami lökést, új koncepciót, gazdasági és turisztikai impulzust adna a fővárosnak", "így a magukat mértéktartónak hívő városirányítók miatt" nem épül "se torony, se híd, még egy sufni se, ami kicsit is karakterizálná a 21. század magyar fővárosát" (HVG, 2003. december 13.). Az Octogon építészeti és designmagazin főszerkesztője, a Szeretem Budapestet Mozgalom életre hívója maga is előállt egy nagyszabású tervvel, melyet aztán a főváros vezetése elvetett - Schneller István válaszlevele szerint éppen ez Bojár kifakadásának legfőbb mozgatórugója.

A Bojár Iván András által megálmodott híd a pesti Duna-korzót és a - felújításra váró - budai Várbazárt kötné össze, és csak gyalogosok és biciklisták használhatnák, így kiötlője szerint olyasféle látványossággá válhatna, mint a prágai Károly híd vagy a firenzei Ponte Vecchio. A tervezett híd, részben a fővárosra háruló költségek minimalizálása érdekében, kétszintes lett volna: alulra - a magántőkét bevonandó - boltok, kávéházak, éttermek telepedhettek volna. A gyaloghíd iránti igényt látványosan jelezte, hogy a 2003. március 15-ei ünnepségek idejére, néhány napra megnyitott pontonhídon három nap alatt félmillióan sétáltak át. Schneller szerint viszont a gyaloghíd tönkretenné Budapest látképét, és megtörné a hidaknak a fővárosi Duna-szakaszra jellemző ritmusát.

Pedig a Duna-látkép átalakítására egyéb tervek is közszájon forogtak az elmúlt évtizedekben. Aczél Gábor és Lukovich Tamás - a Nemzeti Színház helykiválasztási pályázatában 1988-ban - a Margitszigetet dél felé, a Margit hídon túlra bővítette volna, hogy oda építse az új teátrumot. A Csepel-sziget északi csúcsának "felhőkarcolósítása" is egy effajta merész városalakító terv volt. "1990-ben, a rendszerváltozás környékén, Budapest világkiállításra készült. Akkor úgy gondoltam - írja Aczél Gábor A mi Budapestünk, Városvíziók 2020 címmel 2002-ben megjelent könyvben -, hogy a világkiállításhoz kapcsoltan meg lehetne indítani egy második »nemzetközi« városközpont kiépítését. Ez a »Csepel-City« vagy »Csepel-Manhattan« néven ismertté lett elképzelés - amely arra utal, hogy ebben az új központban akár magasházak is épülhettek volna - nem valósult meg: az azóta megnyílt sok százezer négyzetméternyi iroda a város különböző részein jött létre."

Miként a gyaloghidak ötlete is a mai napig újra és újra felmerül, a Csepel-sziget északi végének fejlesztése sem került le a napirendről, csakhogy a közel 200 hektáros területen a helyi önkormányzat mindeddig - a főváros által elkészítendő településszerkezeti terv híján - nem foghatott neki az elképzelt modern régióközpont megvalósításának, melynek tervében a Város- és a Népligetet idéző közpark, valamint lakásokként és irodákként hasznosítható (torony)házak, sportközpontokkal felszerelt lagúnák is szerepelnek. Egyelőre csak a fővárosi beruházásként megvalósuló szennyvíztisztító tekinthető eldöntött beruházásnak.

Mások a már meglévő negyedek kreatív megújításában látják a lehetőséget új látványosságok - és nem mellesleg az élhetőbb főváros - megteremtésére. Ekler Dezső építész víziója az Erzsébetváros "Gozsdu-udvarosításáról" szól: szerinte a városrészben átjáróházakat, lehetőleg nyitott belső udvarokat kellene kialakítani. A gyalogosok számára kényelmesebbé tett és a kisebb üzletek megmaradásának lehetőséget biztosító, az átmenő autósforgalom elől elzárt belváros kialakítása a Podmaniczky-tervben is szerepel, mint ahogyan - talán nem kis részben az Óvás Egyesület működése nyomán - a belső-erzsébetvárosi zsidó negyed rehabilitációja is. A már említett A mi Budapestünk című könyv egyik szerkesztő-szerzője, Lukovich Tamás ennél is tovább megy: az idegenforgalmi szempontból is hasznosítható - akár a prágai gettóval vetekedő - "jewish town" koncepció mellett a világszerte egyedülálló, "pozitív skanzenként" funkcionáló "gipsy town" kialakítását javasolja "a világszerte érdeklődést keltő cigány folklórra és muzsikára" alapozva.

Már az is "feldobná" Budapestet, mondják megint mások, ha világhírű építészek egy-egy jellegzetes épülettel toldanák meg a megcsodálható-lefényképezhető látványosságok sorát. A város főépítésze azonban a csúcsépítészek alkotásainak áldásos hatásában sem biztos. "Most voltam Rotterdamban egy konferencián, ahol komoly építészek kicsit mosolyogtak azon, hogy Egeraat jön, és eladja, ami Moszkvában, Prágában és Budapesten még újnak számít" - mesélte Schneller István az Élet és Irodalom című hetilapban a közelmúltban megjelent interjújában, Erick van Egeraat holland építészre utalva, aki Moszkvában épülő csavart toronyépületei és a prágai diplomatanegyedben található 83 lakásos épületegyüttese mellett a budapesti Dózsa György úton és az Andrássy úton is épített egy-egy irodaházat. Schneller úgy értesült: a prágai építészek szégyellik például az amerikai Frank Gehry tervezte táncoló házakat vagy a francia Jean Nouvel 1990 óta átadott négy munkáját, s "inkább azt mutogatják, amit fiatal, avantgárd prágai építészek csináltak".

Meghatározó karakter híján - keseregnek a városért aggódók - a nagyvilágban sokan nemigen tudnak különbséget tenni Budapest vagy Bukarest között, s ez az állapot egyeseket radikális javaslatra sarkall. "A magam részéről - írja az Octogon tavalyi 4-es számában Bojár Iván András - nem lennék szemérmes visszavenni a hármas házasságban eggyé olvadt város hajdani nevét, a Pest-Budát. Pontosan ugyanazt jelenti, mint a Budapest, csak éppen nem keverhető össze, ezenfelül pedig egy ilyen parányi névváltozás (lásd még a sokkal nyilvánvalóbb Rhodesia-Zimbabwe, Leningrád- Szentpétervár, Burma-Mianmar eseteit) egy új kezdetet is kijelölhet."

SCHWEITZER ANDRÁS

5,3 GHz lett, maradhat? Bemutatta az Intel az eddigi legerősebb laptopos processzorait

5,3 GHz lett, maradhat? Bemutatta az Intel az eddigi legerősebb laptopos processzorait

Radar360: Drámai lehet a gazdasági visszaesés, az ingatlanpiac is befékezett

Radar360: Drámai lehet a gazdasági visszaesés, az ingatlanpiac is befékezett

Bill Gates szerint nyárra véget érhet a koronavírus-járvány, de ennek van egy szigorú feltétele

Bill Gates szerint nyárra véget érhet a koronavírus-járvány, de ennek van egy szigorú feltétele