A jogszabályok kevés lehetőséget adnak a fogyasztókat érintő konkrét adatok nyilvánosságra hozatalára - részben ezzel magyarázza Geri István (56 éves), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) főigazgatója, hogy a magyarok csak nagy általánosságban értesülnek a rossz árukról, pocsék szolgáltatásokról.

HVG: Jelentéseikben nem nevezik meg azokat a gazdálkodó és kereskedelmi egységeket, amelyeket elmarasztaltak. Miért titok, hogy melyik hipermarket ad el törékeny biciklit, melyik bor készül tablettából, melyik étteremben savanyú a leves?

G. I.: Azért írunk olyan jelentéseket, amelyekben általános információk vannak, hogy időben nyilvánosságra tudjuk hozni őket. A konkrét eseteket ugyanis addig nem nevesíthetjük, amíg le nem zárulnak a vizsgálatok, s nem válnak hatályossá a határozatok, ez pedig több évbe is belekerülhet a fellebbezések miatt.

HVG: Ha nevetségesen lassan is, de egyszer minden ügy lezárul. A fogyasztók viszont a három évvel korábbi esetek jelentéseivel sem találkozhatnak.

G. I.: Nehéz visszakövetni, melyik ügy mikor zárult le. S lehet, hogy a fogyasztót már nem is érdekli, milyen hiányosságokat találtunk három évvel korábban bizonyos szervezeteknél.

HVG: Ön rendben lévőnek tartja, hogy több ízben is csak az Egyesült Államok nagykövetségének feketelistájáról tudhattuk meg, mely budapesti éttermekben vágják át a kuncsaftokat?

G. I.: Az amerikai nagykövetség nyilván vállalja a jogi kockázatot, nekünk viszont az államigazgatási eljárás szabályai szerint kell eljárnunk.

HVG: A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) tavaly arra kérte önöket, hogy adjanak át bizonyos - többek között jól ismert multinacionális - cégekre vonatkozó panaszokat, illetve bírságolási adatokat. A TVE kérésére az adatvédelmi biztos is felszólította önöket erre, önök azonban a publikálás helyett az ombudsmant kérték, vizsgálja felül a véleményét. Miért?

G. I.: Mert úgy ítéljük meg, hogy a kért információk nem minősülnek közérdekű adatnak. Az adatvédelmi törvény hangsúlyozza, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága alapján nem lehet az egyes hatósági, bírósági eljárások adatait hozzáférhetővé tenni. Ezekre külön jogszabályok irányadók.

HVG: Ha az érintett cég nem teljesíti a békéltető testületnek egy panasz kivizsgálása nyomán készített ajánlását, és a fogyasztó ezt önökkel tudatja, akkor ezt tavaly május óta nyilvánosságra kell hozniuk, amennyiben ez a fogyasztók széles körét érinti. Erre még egyetlen példa sem akadt.

G. I.: Valóban van ilyen kötelezettsége a fogyasztóvédelemnek, mégpedig a megyei felügyelőségeknek. Tisztázni kell azonban, hogy milyen fórumot választanak a nyilvánosságra hozatalhoz. A legegyszerűbb az lenne, ha saját weboldalukon közzétennék az ajánlásokat, de a legtöbb megyei felügyelőségnek nincs saját weboldala. Az év elején modernizáltuk az FVF honlapját, s így lehetőség nyílt arra, hogy a békéltető testületek intézkedéseiről szóló jelentések ott kapjanak helyet. De azt még tisztáznunk kell, hogy a megyei felügyelőségek töltsék-e fel, vagy átvállaljuk tőlük ezt a feladatot. Nem kis munkáról van szó: tavaly 1800 békéltető testületi eljárás folyt le, és ez a szám exponenciálisan nő.

HVG: Frissen modernizált honlapjuk kevéssé tűnik fogyasztóbarátnak. A szavatosságról és jótállásról szóló alfejezet harminc sora nehezen olvasható szóáradat, amiből annyi sem derül ki, mi a különbség a két fogalom között. Másutt kiselőadást olvashatunk az emberiség és a tej évezredes kapcsolatáról.

G. I.: Lehet, hogy kissé bőbeszédű a honlap. Körülbelül ezeroldalnyi anyagot tettünk fel rá, azzal a logikával, hogy egyre mélyebbre menve speciális tudásokhoz juthasson az olvasó. Ráadásul a fogyasztók informáltsága, értelmezési készsége nagyon különböző, nem könnyű megtalálni, honnan is induljunk. Konkrét termékekről nem írhatunk szabadon, mert a reklámtörvény ránk is vonatkozik: nem befolyásolhatjuk ily módon a piacot.

HVG: A hírek szerint terveznek egy feketelista.hu weboldalt is, amelyen a törvénysértő és a nem éppen fogyasztóbarát üzletpolitikát folytató cégek neve szerepel majd. Hol tartanak ezzel?

G. I.: Meg kell várni a fogyasztóvédelmi koncepció véglegesítését. Meg kell határozni a jogszabályi kereteket, hogy milyen esetben lehet egy kereskedőt pellengérre állítani. Ki kell majd kérnünk az adatvédelmi ombudsman állásfoglalását is, hogy a publikálni kívánt adat közérdekűnek minősül-e, illetve, hogy mit értünk azon a törvényi kitételen, hogy a "fogyasztók széles köre", hiszen ettől függ, nyilvánosságra kell-e hozni az adott információt. Tisztázni kell azt is, milyen súlyú eseteket hozunk nyilvánosságra.

HVG: Az FVF hatósági jogkörei szűkülnek, így akár több energiát is fordíthatnának a fogyasztók informálására.

G. I.: Így van. Írunk például termékismertetőket, ezek a honlapunkon is megtalálhatóak. Végzünk továbbá összehasonlító teszteket.

HVG: Utóbbiakkal kapcsolatban civil szervezetek azt állították, hogy egyes termékcsoportokat, például ásványvizeket - bizonyos lobbiérdekek miatt - egyáltalán nem tesztelnek.

G. I.: Nem is terveztük az ásványvizek tesztjét. A tesztelendő termékek kiválasztásakor komoly mérlegelésre van szükség, hiszen költséges feladatról van szó.

GAAL ILONA

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Előkerült André Kertész radiátora, közben pár francia fotográfusról kiderült, hogy magyar

Előkerült André Kertész radiátora, közben pár francia fotográfusról kiderült, hogy magyar

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

Varju László mentelmi eljárásával indul a Parlament őszi ülésszaka

Beszakadt az út egy kamion alatt Kőbányán

Beszakadt az út egy kamion alatt Kőbányán

Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Újabb milliárdokat hozott ide a pápai húskombinát körül feltűnő tajvani üzletember

Mindenük megvan, de szavuk nincs – ezt érzik a volt NDK-sok a falomlás 30. évfordulóján

Mindenük megvan, de szavuk nincs – ezt érzik a volt NDK-sok a falomlás 30. évfordulóján