A német részvénytársaságok igazgatósági tagjainak teljes jövedelmét nyilvánosságra kell hozni a jövőben - legalábbis ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amit a közelmúltban ismertettek Berlinben, miután a transzparencia önkéntes elfogadására hiába várt a kormány.

Brigitte Zypries német szociáldemokrata (SPD) igazságügy-miniszter megelégelte a dolgot. Miután több mint egy éven keresztül hiába várt arra, hogy a cégek önszántukból eleget tegyenek a társadalmi nyomásnak, törvényjavaslatot készíttetett. A minap ismertetett jogszabálytervezet szerint - amelynek persze még végig kell járnia a különböző egyeztetési fórumokat, s azt követően kerül majd a parlament elé - a jövőben a tőzsdén jegyzett német cégeknek az éves beszámolók mellékleteként nyilvánosságra kell hozniuk az igazgatósági (it) tagok jövedelmét. Mégpedig személyre lebontva, s azt is közzétéve, hogy ebből mennyi a fix fizetés, mennyi a részvényvásárlási opció és hasonló juttatások.

A világ többi országához hasonlóan Németországban sem rossz dolog it-tagnak lenni. A részvénytulajdonosok érdekvédelmi szövetségének adatai szerint a frankfurti tőzsdén jegyzett 30 legnagyobb cég - ezek adják a börze fő indexét, a DAX-ot - it-tagjai 2003-ban éves átlagban személyenként 1,4 millió eurót kerestek. Hogy pontosan ki mennyit, azt nem lehet tudni, mivel a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a tőzsdei cégeknek csak azt kell a részvényesek elé terjeszteniük, mennyi volt az it egészének nyújtott juttatás, ám azt, hogy ez miként oszlott meg az egyes tagok között, már nem.

A topmenedzserek fizetése és juttatásaik már hosszú ideje beszédtémát jelentenek Németországban, s ezt az érdeklődést csak fokozta a közelmúltban néhány "különleges prémium" története is. Az egyik legismertebb a Mannesmann-ügy volt: 2000 februárjában a düsseldorfi Mannesmann konszern vezetői látszólag hosszas küzdelem után egyeztek bele, hogy a gép- és csőgyártással naggyá lett, de az ezredfordulón elsősorban a D-2 mobiltelefon-hálózat üzemeltetéséről ismert cég 180 milliárd euróért a brit Vodafone kezére jusson. Később vizsgálat indult az ügyben, az ügyészség szerint ugyanis a Mannesmann vezető tisztségviselői nem egészen önzetlenül jártak el: döntésüket befolyásolta a részükre utólag megállapított és kifizetett összesen 57 millió eurónyi prémium. A vizsgálatok végeredményeképpen hűtlen kezeléssel, illetve ehhez nyújtott bűnsegédi közreműködéssel vádolták meg Klaus Essert, a cég volt it-elnökét, Joachim Funk felügyelőbizottsági (fb) elnököt, Dietmar Droste it-tagot és Jürgen Landberg üzemitanács-elnököt. A vádlottak között volt Josef Ackermann, a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank (DB) it-elnöke és Klaus Zwickel, a fémipari szakszervezet, az IG Metall korábbi elnöke is: bár pénzt nem kaptak, a Mannesmann fb-tagjaiként ők is jóváhagyták a kifizetéseket (HVG, 2003. március 15.). Bár a vádlottakat tavaly nyáron végül felmentette a düsseldorfi tartományi bíróság, a morális felmentést nem kapták meg a közvélemény részéről, amely egyre erősebb nyomást gyakorolt a politikára, tegyen már valamit a topmenedzserek mohóságának csillapítása érdekében.

Josef Ackermann DB-főnök személye külön is tüzelte a kedélyeket. Az említett ügy tárgyalásának megkezdésekor - amikor elvileg még nem lehetett biztos a bíróság ítéletében - mutató- és középső ujjával V betűt formázva fordult a kamerák felé, amit sokan úgy értelmeztek: csinálhattok, amit akartok, úgyis mi győzünk, s annyit keresünk, amennyit akarunk. Erre szép példát is mutatott: miközben a DB gyengélkedett, elbocsátásokkal kellett csökkentenie a személyi jellegű kiadásokat, Ackermann a 2003-as üzleti évben a hírek szerint 11,1 millió eurót vitt haza, tavaly pedig - amikor már javultak az eredmények, de az aktuális leépítési listákon még mindig több ezer név szerepelt - 10,1 milliót.

A mesés összegek önkéntes nyilvánosságra hozása talán fegyelmezőerőt jelent - ebben reménykedhettek a kormányzó szociáldemokraták, amikor létrehozták a Corporate Governance (cégvezetés) nevezetű bizottságot. Ennek az lett volna a célja, hogy a topmenedzserekkel együttműködve dolgozzon ki valamiféle önszabályozó kódexet. A javaslatok el is készültek, s Brigitte Zypries igazságügy-miniszter ezt követően arra az álláspontra helyezkedett, ha a tőzsdei cégek döntő többsége - az SPD-s politikusnő 80-90 százalékról beszélt - hajlandó ennek eleget tenni, a kormány lemond a törvényi szabályozásról.

Ami megfordítva azt is jelentette, ha nincs önkéntes bevallás, akkor jön a törvény. Tavaly a tőzsdei cégek mindössze egynegyede mutatkozott késznek a nyilvánosság vállalására, s még az idén is csak kevesebb mint felük tette transzparenssé a vezetői fizetéseket: a menedzserek továbbra is legfeljebb a klubban, vagy még ott sem hajlandók a pénzről szót ejteni. Az igazságügy-miniszter előrukkolt hát a törvényjavaslattal.

Amint az várható volt, a nagyvállalati vezetők nem fogadták lelkesen az ötletet. Jürgen Schrempp, a DaimlerChrysler it-elnöke már az önkéntes nyilvánosságra hozatalt is elvetette, Wendelin Wiedeking Porsche-főnök pedig, aki az információs önrendelkezés jogának megsértését látja a törvényjavaslatban, biztosra veszi, hogy legkésőbb az alkotmánybíróságon elbukik a kezdeményezés. Amely pedig az emberek többségének tetszene: mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung februári felméréséből kiderült, a németek 53,3 százaléka szerint a részvényeseknek joguk van tudni, mennyit keresnek a cég vezetői.

WEYER BÉLA / BERLIN

Ha ezt tényleg bevezetik, vége a kilométerórák visszatekerésének

Ha ezt tényleg bevezetik, vége a kilométerórák visszatekerésének

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

"Aki a magyar kultúra, tudomány és oktatás szabadsága érdekében tenni kíván, csatlakozzon!" - egyesületként folytatja az ADF

"Aki a magyar kultúra, tudomány és oktatás szabadsága érdekében tenni kíván, csatlakozzon!" - egyesületként folytatja az ADF

Két férfi úgy gondolta, hogy az óbudai rendőrség parkolója a legjobb hely a füvezésre

Két férfi úgy gondolta, hogy az óbudai rendőrség parkolója a legjobb hely a füvezésre

Megerősítették a német határok ellenőrzését

Megerősítették a német határok ellenőrzését