Tetszett a cikk?

A BMW és a letűnt NDK egyik jelképének számító Wartburg között nemcsak presztízsükben, de műszaki tartalmukban is fényévnyi volt a távolság. Nehéz elhinni, hogy a múlt század első felében a bajor gyártó éppen a Wartburgtól tanulta el az autógyártás hogyanját.

Valamikor a hetvenes években készült egy filmvígjáték az NDK-ban, amelyben az volt az egyik komikusnak szánt elem, hogy a főhős tizenöt év után megkapja az értesítést: átveheti vadonatúj Wartburgját. No nem a tizenöt év volt a poén, hanem az, hogy az illetőnek még nem volt jogosítványa, s így nagy hirtelen kellett megtanulnia autót vezetni. Merthogy - az akkor ott uralkodó állapotoknak megfelelően - még későbbre várta a kocsit.

A kocsit, vagyis a Wartburgot. Míg a Zwickauban készülő Trabantról maguk a keletnémetek is tucatjával gyártották a vicceket, az eisenachi Wartburg NDK-szerte tisztelet és vágy tárgya volt. Nem is teljesen alaptalanul: egy nagy hagyományokkal rendelkező gyárban készült, amelyről a német műszaki kultúrára büszke keletnémetek előbb-utóbb a külföldi fülébe súgták: ugye tudja, hogy ez valaha BMW-gyár volt?

A német autógyártás kezdetei - a mai cégnév is emlékeztet rá - Gottfried Daimler és Carl Benz nevéhez, az ő "motoros meghajtású kocsijaik" megjelenéséhez fűződnek. Csaknem egy időben velük egy bizonyos Heinrich Erhardt is úgy gondolta, belevág a járműgyártásba, s e célból 1896-ban Fahrzeugfabrik Eisenach (FFE) néven gyárat alapított a türingiai Eisenachban. Egy évvel később - francia licenc alapján - el is készítette első járgányát, két évre rá pedig már a kereskedelemben is kapható volt az inkább egy ló nélküli lovas kocsira, mint autóra hasonlító Wartburg. A város mellett magasodó várról elnevezett szerkezet úgy nézett ki, mintha szemléltetőeszköznek szánták volna: a motortól a hajtóművön át a tengelyekig az egész erőátviteli rendszer szabadon volt, így a sofőrnek nem esett nehezére a minden út előtt kötelező olajozás.

Az első világháború megszakította a személyautó-gyártás fejlődését. Erhardt, aki egyben az ágyúiról és egyéb fegyvereiről elhíresült Rheinmetall cég alapítója is volt, átállt a haditermelésre: a békés személykocsik helyett csapatokat és lőszereket szállító teherautók, ágyútalpak készültek Eisenachban. Utána nehezen zökkentek vissza a korábbi kerékvágásba. A még a háború kitörése előtt kifejlesztett modell, a Dixi gyártását is csak azt követően tudták újra felvenni a programba, hogy az FFE fuzionált a közeli Gotha városában működő vagongyárral.

A már inkább autóra hasonlító, négyhengeres Dixi felkeltette a szakma és a konkurencia érdeklődését. Olyannyira, hogy 1928-ban az akkor még csak kerékpárokat és repülőgépmotorokat gyártó Bayerische Motorenwerke AG (BMW) megvette az egész eisenachi gyárat. Az FFE mint önálló cég megszűnt, a Dixi 3/15-öt átkeresztelték BMW 3/15-re (15 lóerős volt a motorja), s három évvel később, 1931-ben már átadták a 25 ezredik darabját is.

Az első BMW személyautók tehát - bár akkor persze még szó se volt efféle megosztásról - tulajdonképpen keletnémet kocsik voltak. Ekkor, a BMW eisenachi virágzása idején fejlesztették ki és kezdték gyártani azokat az elegáns, nagy limuzinokat is, amelyek hosszan előrenyúló motorháza, ívelt sárhányói, legömbölyített vonalai - ha máshonnan nem, hát a két háború közti békeévek filmjeiből - sokak számára ismerősek. A békeidők, legalábbis autós értelemben, még a háború kitörése után sem rögtön értek véget, 1941-ig több mint hatvanezer személykocsi készült a BMW eisenachi gyárában. Aztán a civil autók ismét átadták helyüket a haditermelésnek, és elsősorban repülőgépmotorokat gyártottak Eisenachban.

A második világháború vége egyben a BMW-korszak végét is jelentette - mármint tulajdonjogilag. A gyár, lévén a szovjet megszállási övezetben, a száz százalékban szovjet tulajdonú Avtovelo részvénytársaság kezébe került, de tovább gyártotta a BMW-ket. 1952-ben, három évvel az NDK megalakulása után a szovjetek átadták a keletnémeteknek az autógyárat, amely VEB Automobilfabrik EMW néven folytatta a csaknem változatlan típusok gyártását. Az új név - miután a bajorok keresetére a bíróság eltiltotta a keletnémeteket a BMW név használatától - úgy született, hogy a rövidítés bajor eredetre utaló B betűjét az eisenachi E-jére cserélték. Még a márkajelvény is csaknem változatlan maradt: a két fehér és két kék körnegyedből álló BMW-logóban egyszerűen pirosra cserélték a kéket, s ez díszelgett az EMW-kocsik orrán. Az EMW 340-es hathengeres, négyütemű kocsija igazi siker volt, 1956-ig huszonötezret gyártottak belőle.

Ám időközben elkészült a kapitalistákról koppintott autók szocialista változata, amely a korabeli vicc szerint két ütemben el tudta végezni azt a munkát, amire a kapitalistáknak négy ütemre volt szükségük, ráadásul hat helyett három hengerrel is működött: ez volt az IFA F9-es. Nagy karriert nem futott be, de annyi szerepe azért volt a német autógyártásban, hogy ennek továbbfejlesztésével készült el az egyik leghosszabb sorozatidőt megélt autó, az új Wartburg. 1955-től a Wartburg 311-es, 1965-től pedig a 353-as típusát gyártották, amelyeket - a tévhitekkel ellentétben - nem csupán a KGST-országokra tudtak rásózni: a ma is álló eisenachi autómúzeum adatai szerint 1988-ig, a kétütemű Wartburg gyártásának befejezéséig 1 222 662 darabot adtak el belőle a világ 55 országában.

Ekkor, vagyis az NDK létének utolsó pillanataiban dobták piacra régóta dédelgetett álmukat, a négyütemű Wartburgot. Rövid idő alatt 150 ezer darabot gyártottak belőle az addigra korszerűsített üzemben - aztán jött az újraegyesítés, és a német vagyonügynökség, a Treuhand felszámolta a VEB Automobilwerk Eisenachot. A gyár nagyját azóta lebontották, viszont a munkások egy része - ellentétben a többi felszámolt NDK-s üzem alkalmazottaival - szerencsésnek mondhatta magát, hiszen az Opel egymilliárd márkás beruházással új gyárat épített Eisenachban, ahol ma a Corsák és az új Astrák készülnek.

De a BMW is visszatért autógyártásának szülőföldjére. A ma évi több mint egymillió autót piacra dobó cég már 1992-ben, közvetlenül az újraegyesítés után létrehozott egy részleget Eisenachban. Igaz, ott csak a karosszériaelemek gyártásához szükséges présszerszámokat tervezik meg és készítik. Idén májusban viszont átadták a BMW legkorszerűbb, 1,3 milliárd eurós beruházás keretében épült gyárát Lipcsében, ahol a 3-as sorozat kocsijaiból naponta 650 darabot fognak előállítani.

WEYER BÉLA / BERLIN

Különleges kapcsolatban áll a vérnyomás és a (nem) evés

Különleges kapcsolatban áll a vérnyomás és a (nem) evés

Újabb nehéz teszt előtt a SpaceX űrhajója, pályára állítanák a Starshipet

Újabb nehéz teszt előtt a SpaceX űrhajója, pályára állítanák a Starshipet

Szlávik arra kéri a fiatalokat, hogy regisztráljanak még többen az oltásra

Szlávik arra kéri a fiatalokat, hogy regisztráljanak még többen az oltásra