Jól felszerelt irodákban körülbelül minden negyedik-hatodik dolgozóra jut egy egyszerűbb, általában 30-50 ezer...

Jól felszerelt irodákban körülbelül minden negyedik-hatodik dolgozóra jut egy egyszerűbb, általában 30-50 ezer forintért beszerezhető lézernyomtató, hogy egy-egy munkaközi nyomatért ne kelljen elszaladni a 15-20 fős részleg 150-250 ezer forintba kerülő fő eszközéhez, amelyen a dokumentumok végleges példányai készülnek. A harmadik kategória: a százfősnél nagyobb cégeknél általában van egy házinyomdaszerű, immár milliós árú, nagy nyomtató is, amelyen már professzionális kivitelben - persze kis példányszámban - lehet előállítani kisebb kiadványokat, igényesebb jelentéseket.

Mindez természetesen az irodákra vonatkozik, otthon általában megteszi egy tintasugaras - a betűket vagy a képet tintacseppekből megformázó - nyomtató is. Mivel az ilyenek festéktartálya sokkal kisebb, mint a lézernyomtatóké, lényegesen kevesebb lapot állítanak elő egy töltéssel. Ráadásul a tinta drágább, mint a lézernyomtatóban használt festékpor. Ezért a tintasugaras nyomtatás költsége (papír nélkül) 10-100 forint között van oldalanként, szemben a lézeres nyomatok 5-30 forintjával.

Egy irodában tehát, ahol jellemzően nagy mennyiségű nyomat készül, nem érdemes ilyen drágán üzemelő készülékekkel bíbelődni - az "irodaspecifikus" megoldás a lézernyomtató. Ennek működési elve: a különleges bevonatú henger felületének meg nem világított részeire tapad fel a festékpor, és innen kerül a papírra, amelynek felületére aztán magas hőmérsékleten "rávasalódik". A legtöbb nyomtatóban egyetlen, gyorsan mozgó lézersugár játssza a fényforrás szerepét, néhány márkánál pedig - mint a japán OKI és Kyocera - a papír teljes szélessége mentén elhelyezett, több ezer elemi fénypontot adó világítódióda-tömböt alkalmaznak. Ezeknek az úgynevezett led-nyomtatóknak az az előnyük, hogy nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, viszont csak akkor produkálnak hibátlan nyomatot, ha a sok ezer lézerdióda tökéletesen egyforma fényt ad.

A legutóbbi évek fejleménye, hogy már a jobb - lényegében egy szkenner és egy nyomtató összeépítésével létrehozott - másológépek is digitálisan működnek, ráadásul megkapták a részlegszintű nyomtatók fejlett felügyeleti és kommunikációs képességeit is. Megszületett tehát a korszerű, sokfunkciós irodai dokumentumközpont, amely dokumentumokat olvas be, másol, nyomtat, miközben - több csatornán - iratokat fogad és küld. Méghozzá tiszteletet parancsoló mennyiségben: már a középkategóriás készülékek is akár 20-30 ezer lapot havonta. Egyvalamiben azonban az irodai nyomtatók nem versenyezhetnek a tintasugarasokkal: hüvelykenként (inch) 600-1200 pontos felbontóképességük nem alkalmas fényképminőségű nyomatok előállítására.

Pedig a lézerek is egyre "színesednek". Magyarországon évente 70-80 ezer lézernyomtatót vásárolnak. Friss, 2005 második negyedévében tapasztalt fejlemény, hogy az eladott készülékek 15 százaléka - az IDC informatikaipiac-kutató cég adatai szerint - már színes (Nyugat-Európában ugyanez az arány 25 százalék fölött van). Ennek bizonyára az is oka, hogy a színes lézernyomtatók ára gyorsan csökken, van már 100 ezer forintnál olcsóbb is. De az irodai mindenesek, a fekete-fehér lézernyomtatót tartalmazó multifunkciós berendezések is népszerűek: ezekből évente mintegy 30 ezer darab talál gazdára. A márkák közül a vezető az amerikai Hewlett-Packard, utána - változó sorrendben - a szintén amerikai Xerox és Lexmark, a japán Canon és OKI, valamint a dél-koreai Samsung következik. Az ország-hovatartozás azonban némileg megtévesztő, ugyanis mindegyik gyártó termékei - ha nem is kizárólag, de többnyire - Kínából kerülnek a magyar üzletekbe.

Az olcsó kínai előállítás népszerűsége is jelzi: az árverseny éles, a gyártók sok mindenre kaphatók azért, hogy tartsák a tempót. A készülékek egyre olcsóbbak, a nyereség mind nagyobb része a kellékanyagok értékesítéséből származik. Egy-egy nyomtatóra - különösen az olcsó tintasugarasokra - élettartama alatt a beszerzési ár sokszorosát kell költeni kellékanyag-vásárlás formájában. Annak érdekében, hogy menjen az üzlet, általános gyakorlattá vált, hogy az új készülékhez járó patront, tonerkazettát a gyártók csupán fele- vagy harmadannyira töltik fel, mint a külön megvásárolható cserekazettákat. Ezzel egyrészt csökken az előállítási költség, másrészt a vásárló hamarabb kényszerül a gyártó számára az igazi üzletet jelentő kellékanyag beszerzésére.

KENCZLER MIHÁLY

Trend

Nyomtatják a dumát

A komputerizáció elterjedésével az irodai papírfogyasztás nemhogy csökkent volna, hanem világszerte egyre nő - újabban már 20-30 százalékkal évente. Ennek ellenszereként egyelőre nemigen vannak forgalomban jobb ötletek, mint a nyomtatás adminisztratív korlátozása.

Katolikus diákok tüntettek kirúgott meleg tanáraikért

Katolikus diákok tüntettek kirúgott meleg tanáraikért

Levélben sürgetik az EP frakcióvezetői a 7-es cikk szerinti eljárás gyorsítását

Levélben sürgetik az EP frakcióvezetői a 7-es cikk szerinti eljárás gyorsítását

Radar360: Fokozódik a koronavírus-helyzet Olaszországban, itthon 11 magyar diák karanténban

Radar360: Fokozódik a koronavírus-helyzet Olaszországban, itthon 11 magyar diák karanténban

10 centis, de nagyon izgalmas: 240 millió éves törpeszauruszt fedeztek fel Németországban

10 centis, de nagyon izgalmas: 240 millió éves törpeszauruszt fedeztek fel Németországban

Tényleg megölték a jemeni Al-Kaida vezetőjét

Tényleg megölték a jemeni Al-Kaida vezetőjét

Irán rájött, miért van ez a sok hír a koronavírusról

Irán rájött, miért van ez a sok hír a koronavírusról