A magyar középiskolások nem szeretnek utazni.

A magyar középiskolások nem szeretnek utazni. Legalábbis egyetemet-főiskolát a többségük úgy választ magának, hogy az a lehető legközelebb essen a lakóhelyéhez. 2005-ben az ország 168 kistérségének 58 százalékában megyéjükbeli egyetemi-főiskolai kar volt a favorit - azaz a nappali tagozatra felvételizők legtöbbje ilyet írt be első helyen a jelentkezési lapjára -, ugyane településszerkezeti egységek 40 százalékából pedig valamely szomszédos megye intézményébe kívánkoztak a legtöbben. Hasonló arányokat tapasztalunk akkor is, ha a jelentkezési lapokon az első helyen leggyakrabban megnevezett három-három felsőoktatási célpontot statisztikázzuk kistérségenként: a dobogós helyek 53 százalékát saját, 42 százalékát szomszéd megyebeli - ezen belül 22 százalékot valamelyik régióközpontban, hetet pedig a fővárosban működő - karok szerezték meg.

A kari szimpátiákat térképre rajzolva azt találjuk, hogy a megyéjükhöz e szempontból "hűtlen" területek egybefüggő tömböket alkotnak. Nógrádban és Jász-Nagykun-Szolnokban egy-egy kistérség - a salgótarjáni és a jászberényi - kivételével kizárólag megyén kívüli karok kerültek dobogós helyre, de kevés híján ugyanez a helyzet Komárom-Esztergomban, Somogyban és Zalában is. Ez nem is csoda, hiszen e megyékben alig vannak felsőoktatási intézmények; Nógrádban és Zalában például kizárólag a Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni, illetve Zalaegerszegi Intézete, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig a Szolnoki Főiskola, valamint a gödöllői egyetem Jászberényi Főiskolai Kara képezi a választékot, ráadásul e karok létszáma is kicsi. Azaz a jelentkezési statisztikák alapján mobilisnak tűnő kistérségek felvételizői is inkább csak kényszerűségből választottak távolabbi felső iskolákat, nem pedig azért, mert az ott élők többsége valami unikális képzést pécézett ki magának. Ahol megyén belül is bőséges a választék, onnan a diplomára vágyóknak eszük ágában sincs elmenni; Csongrád és Baranya mind a hét, illetve kilenc kistérségében kizárólag megyebeli karok kerültek be a három legkedveltebb közé, és majdnem ugyanez a helyzet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, valamint Pest megyében is.

A kistérségek által legkedveltebb karoké után az egyes karok által a legerősebben vonzott kistérségek listáját vizsgálva azt találjuk, hogy az egyetemeknek-főiskoláknak sincs ellenükre az efféle "lokálpatriotizmus". Abból nem szabad messzemenő következtetést levonni, hogy az egyes karokat a legnagyobb arányban választó kistérségek 95 százaléka az adott kar székhelyével azonos megyében van. A felső iskolák ugyanis általában a nagyobb városokban működnek, és e városok (vonzáskörzetükkel együtt) egyszersmind a legnagyobb lélekszámú kistérségek is, amelyektől így igen nehéz lenne elvenni az elsőséget - árulkodó szám, hogy az e listát vezető kistérségek 87 százaléka maga a kari székhelyváros. Az viszont már aligha a statisztika csalafintasága, hogy ha az egyes karok által a legerősebben vonzott három-három kistérséget vesszük számba, azok 70 százaléka is megyebeli, 22 százaléka pedig valamely szomszédos megyébe tartozó.

Tavaly az országban nyolc helyen hirdettek nappali tagozatos jogi képzést: Budapesten az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen és a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem fővárosi karán, valamint a debreceni, a győri, a miskolci, a pécsi és a szegedi univerzitáson. Mindhárom fővárosi karra budapestiek jelentkeztek a legtöbben, a második-harmadik legtöbben pedig valamelyik Pest megyei kistérség lakói, és az öt vidéki intézmény 15 dobogós helyezéséből is 11-et az adott megye kistérségei szereztek meg. De még olyan, az országban a maguk nemében egyedüli intézményeknél sem gyökeresen más a helyzet, mint a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem erdő-, illetve faipari mérnöki karán: igaz, az egyik soproni karon a budapestiek lettek az elsők, a másikon pedig a másodikak, de ugyanennyi helyezés jutott a székhely szerint "illetékes", lélekszámában a fővárosinál majdnem hússzor kisebb sopron-fertődi kistérségnek is. Az ország hat városában elérhető jogi és az egyetlen helyen kínált erdő- és faipari mérnöki képzés példája egyaránt azt erősíti meg, hogy a felsőiskola-választás legfőbb szempontja Magyarországon az intézmény közelsége a felvételiző lakóhelyéhez.

Arra a kérdésre is ad valamiféle választ a statisztika, hogy az ország mely részein élőknek van a legkisebb, illetve a legnagyobb esélyük az egyetemi-főiskolai felvételre. A tavaly valamely felsőoktatási intézmény nappali tagozatára bekerültek - az Országos Felsőoktatási Információs Központtól beszerzett - számát az adott területen élő "felvételizőkorúak" (frissebb adat híján a 2001-es népszámláláskor 15-19 évesek) számára vetítve megkapjuk a kistérségek felvételi esély szerinti ranglistáját; a listavezetők a tatabányai, a celldömölki, a pilisvörösvári, a szentendrei, a budapesti és a dunakeszi kistérség.

De vajon min múlik egy-egy településcsoport felvételi eredményessége? Az előbbi listát a kistérségek társadalmi-gazdasági jellemzőit tükröző adatsorok mellé téve azt látjuk, hogy az egyetemre-főiskolára bejutottak aránya leginkább az adott területen élő diplomások hányadával, valamint azzal függ össze, hogy van-e helyben valamilyen felsőoktatási intézmény, míg a jelentkezők közül nyelvvizsgával rendelkezők aránya a területen élők anyagi helyzetétől is függ (lásd táblázatunkat). A számítások valószínűleg azért nem mutatnak a közepesen erősnél (0,5 körüli korrelációs együttható) markánsabb összefüggést, mert az igazán nagy különbségek a - jellemzően 40-100 ezres - kistérségek határain belül vannak.

Trend

Tovább, tovább?

Markánsan nőnek a magyarországi középiskolák közötti minőségi különbségek. Vannak alma materek, amelyek érettségizői igen jó eséllyel bekerülnek, és vannak, amelyek végzősei szinte bizonyosan nem jutnak be a felsőoktatásba - állítja cikkünk szerzője, aki több mint két évtizede vizsgálja az egyes hazai középiskolákban folyó oktatás eredményességét.

Menet közben kapott agyvérzést egy kamionsofőr az M1-esen

Menet közben kapott agyvérzést egy kamionsofőr az M1-esen

Börtönbe vonult a Született feleségek színésznője

Börtönbe vonult a Született feleségek színésznője

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

A világhírű építészt sátánizmussal is vádolták, mégis mindenki vele akart terveztetni

Skót miniszterelnök: jövőre újabb függetlenségi népszavazást kell tartani

Skót miniszterelnök: jövőre újabb függetlenségi népszavazást kell tartani

22 embert kellett kimenekíteni a békési uszodából

22 embert kellett kimenekíteni a békési uszodából