Az egyre fogyó és környezetszennyezést okozó fosszilis tüzelőanyagok használatának kiváltásához az emberi civilizációt új "energetikai forradalom" keretében hidrogénalapúvá kellene átalakítani - vélik egyesek. Az óvatosabb lépések propagálói a szélerőművekben, hőszivattyúkban vagy a biodízelben hisznek.

"Ha önök ma hoznak egy törvényt, amelyikkel minden termék árába beépítik az általa okozott környezeti károkat, holnap már senki sem fog olajat venni, csak hidrogént" - idézte fel a Magyar Tudomány szaklapban Kovács Kornél, a Szegedi Tudományegyetem biotechnológia tanszékének vezetője az USA törvényhozásának egy bizottsági vitáját. Ott a hidrogéngazdaság megalapozásához kért költségvetési támogatást azzal az érvvel próbálta visszautasítani egy szenátor, hogy Amerikában szabad piacgazdaság működik, így ha a hidrogén energiaforrásként annyira kiváló, állami segítség nélkül is ki fogja szorítani a piacról a szénhidrogéneket.

A frappáns tudósi ellenérvet idéző Kovács Kornél tanulmányában maga sem kevesebbet állít, mint azt, hogy az emberi civilizáció történelmi léptékkel mérve nagyon rövid időn, néhány évtizeden belül újabb "energetikai forradalom" küszöbére ér. A kőolaj- és földgáztartalékok felélését nem követheti a még viszonylag bőségesen rendelkezésre álló szén reneszánsza, a professzor szerint ugyanis egy ilyen fordulattal az emberiség a globális felmelegedést gyorsítaná, s ezzel "megszüntetné a létfenntartásához szükséges környezetet", vagyis kiirtaná magát.

Erre a dilemmára a tudomány jelenleg kétfajta alapvető megoldást kínál. Szóba jöhetne a fúziós nukleáris energia felhasználása (lásd írásunkat a 63. oldalon), vagy a megújuló energiaforrások radikálisan nagy arányú igénybevétele. A szénhidrogént felváltó hidrogéngazdaság alapelemei, a professzor gondolatmenetét jócskán leegyszerűsítve, olyan biomassza-erőművek lehetnének, amelyeket - például a zöldalga egy fajtáját számára kedvezőtlen, kénszegény környezetbe kényszerítve - ipari méretekben lehetne hidrogén termelésére bírni.

Ha pedig már rendelkezésre áll a tisztán és olcsón előállított hidrogén, a felhasználása akár az áramtermelésben, akár közvetlenül az autókban, közlekedési eszközökben viszonylag egyszerű és teljesen környezetkímélő lenne. Már ma is léteznek olyan hibrid hajtású gépkocsik, amelyek a benzin mellett hidrogént fogyasztanak, csakhogy ma még a felhasznált hidrogén majdnem 100 százalékát épp a véges mennyiségben rendelkezésre álló földgázból nyerik világszerte. Átmeneti alternatívának ígérkezik az atomerőművek által a "kereslethiányos" éjszakai órákban termelt, olcsó villamos áram felhasználása, esetleg az időjárás szeszélyének kitett napkollektorok, szélkerekek használata. Egy ilyen kísérleti erőművet, ahol a szélkerekek ingadozó termelését hidrogéngyártással "simítják ki", már üzemeltet a norvég Norsk Hydro vállalat. A Nobel-díjas kémikus, Oláh György viszont a jövő legfontosabb energiahordozójának és üzemanyagának a metilalkoholt (metanol) tartja, amit szén-dioxidból és vízből állítanának elő.

Az energetikai alternatívát kereső autósok rövid távon közvetlenebb eredménnyel jártak. Aki egy dízelautó mögött haladva úgy érzi magát, mintha egy gyorsétterem szellőzőjéből táplált lélegeztetőgépre lenne kötve, tudhatja, hogy egy igazi újítóval van dolga, aki a jelenleg a gázolajnál olcsóbb egyszerű étolajat "tankolt". Az újítás Magyarországon nemigen nyerte meg a magyar hatóságok tetszését. Akárcsak korábban a talán még büdösebb mosóbenzin-hajtású kocsikra, az étolajosokra is vadásznak rendőrök és pénzügyőrök egyaránt (mivel az étolaj nem tartozik a jövedéki adóval sújtott termékek körébe, s így használata megrövidíti a költségvetést). Legális alternatívának a biodízel, a gázolajba ellenőrzött körülmények közt kevert növényi adalék, például repceolaj, vagy ugyancsak a növényekből nyerhető alkohol kínálkozik - talán már a közeli jövőben. Egyes számítások szerint azonban a mai magyar dízelolaj-fogyasztás kiváltásához elegendő repce megtermeléséhez az ország jelenlegi szántóföldjeinek háromnegyedét e célra kellene igénybe venni.

Az alternatívák számbavételénél érdekes megnézni, hogy az ország egyik legmódosabb lakóterületének, a budapesti XII. kerületnek a szélén, ahol nincs vezetékes gáz, miként próbálják fűteni az ingatlanokat. Többen próbálkoztak a ma egyre többet emlegetett hőszivattyús megoldással, vagyis elektromos áram és meglehetősen drága hőcserélők és csőrendszerek felhasználásával a levegőből vagy a talajból elvont meleggel fűteni. E berendezésekkel azonban a drága áramtarifák miatt csak néhány százalékos megtakarítás érhető el. A legtöbben az emberiség legrégebbi fűtőanyagára, a fára hagyatkoznak. A közvetlen elégetés mellett több helyen a fát "elgázosító" korszerű, de meglehetősen helyigényes kazánt vagy drága, ám folyamatos működést biztosító fűtőkészüléket használnak, amely fából és más anyagokból készített úgynevezett pelletet tüzel. A szénnel szemben a tűzifa kétségtelen előnye, hogy elégetése nem rontja a globális környezeti egyensúlyt, mivel újratermelődő, nem fosszilis energiahordozó, és szennyező anyagot is kevesebbet juttat a levegőbe.

A két klasszikus "tiszta" energiaforrás, a szél és a víz felhasználásának jelentős elterjedése sokkal kevésbé valószínű. Néhány szélerőmű felépült ugyan, és működésüket az állam - a hagyományos áramtermelő szektor neheztelését kiváltva (HVG, 2005. október 8.) - a kötelező átvételi árakkal is támogatja, de az ausztriait idéző szélkerékparkok egyelőre legfeljebb ábrándképek. A nagyobb vízi erőművek - mint a bős-nagymarosi vagy az aggódva figyelt horvát drávai vízlépcső - tervei sokkal inkább környezetvédelmi veszélyt jelentenek, mint áramtermelési alternatívát. A sokat emlegetett hévízkincs felhasználása egyelőre ugyancsak marginális, a gyógyfürdőkön kívül leginkább a dél-alföldi fóliás zöldségtermesztők hasznosítják az általában magas só- és gáztartalmú termálvíz hőjét.

FAHIDI GERGELY

Trend

Hazai források "zöldítésre"

A megújuló energiaforrások házilagos használatát az idén külön, címzett központi támogatás ösztönzi, az egy évig...

A fagyi visszanyal: már a szállodásoknak is fáj a sok üdülési jog

A fagyi visszanyal: már a szállodásoknak is fáj a sok üdülési jog

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban

"Aki a magyar kultúra, tudomány és oktatás szabadsága érdekében tenni kíván, csatlakozzon!" - egyesületként folytatja az ADF

"Aki a magyar kultúra, tudomány és oktatás szabadsága érdekében tenni kíván, csatlakozzon!" - egyesületként folytatja az ADF

Kunhalmi: Jól vizsgázott az ellenzéki szövetség, ezt kell országosan továbbvinni

Kunhalmi: Jól vizsgázott az ellenzéki szövetség, ezt kell országosan továbbvinni

Hajléktalan szépségnap

Hajléktalan szépségnap

A Sony új fülese pótolja az AirPods egyik nagy hiányosságát

A Sony új fülese pótolja az AirPods egyik nagy hiányosságát