Aprócska eredményeket ért el csupán a kormány a foglalkoztatást növelni próbáló különböző jogszabályokkal és munkaerő-piaci programokkal. A tartós munkanélküliségben ragadtak helyzetén és a makacs feketefoglalkoztatáson szakértők szerint nem lehet elszigetelt kis lépésekkel változtatni.

Mindössze tíz helybélinek van állandó munkahelye a 458 lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén - a polgármesteri hivatal közalkalmazottainak. A munkaügyi kirendeltség jóvoltából az önkormányzat további három lakosnak tud átmeneti időre - legfeljebb egy évre - közhasznú munkát adni, ők végzik például a faluban a hólapátolást, valamint segítenek az idősebbeknek. "Igyekszünk mindig a nagycsaládosok közül kiválasztani ezt a három embert" - mondta a HVG-nek Kéri Zoltánné polgármester, hozzátéve, hogy a csereháti településen a kiskorúak, a nyugdíjasok és a rendszeres segélyből élők mellett mintegy száz főből áll az aktív korú, munkaképes lakosság, és ők - az említett 13 főt kivéve - mind munkanélküliek. Többségük még sohasem dolgozott. Szüleik valaha a helyi téeszben vagy időközben megszűnt miskolci nagyvállalatoknál voltak alkalmazásban, miután pedig elveszítették az állásukat, nagyrészt rokkantnyugdíjasok lettek. A csenyéteiek és a hozzájuk hasonló helyzetben lévő tartósan munkanélküliek helyzetén a mai munkaerő-piaci szabályozás jottányit sem segített.

"Akartunk jó irányba pár lépést, de nem akartuk veszélyeztetni a bevételeket" - így összegezte a tavaly év elején bevezetett járulékkedvezményeket a közelmúltban egy sajtóbeszélgetésen Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, elismerve a reformértékű változtatások hiányát. A könnyebb utat választotta a kormány például azzal, hogy a munkahelyteremtő szándékkal bevezetett engedményekkel inkább a könnyebben munkába állítható rétegek - például a pályakezdők, a gyedről visszatérők, valamint a frissen elbocsátottak - foglalkoztatását támogatta. Kétségtelen, hogy a költségvetés helyzetét nem rengették meg az elért eredmények, hiszen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adatai szerint tavaly mindössze 250 pályakezdő és 29 gyed vagy ápolási díj után visszatérő munkavállaló után igényeltek vissza járulékot - összesen 26 millió forintot - az őket alkalmazók. (A 2005. január 1. óta élő jogszabály szerint kilenc hónapig 50 százalékos tb-járulék-kedvezményt kapnak azok a munkáltatók, akik ez idő alatt az említett csoportok tagjait foglalkoztatják, és további három hónapig munkát adnak nekik.)

"Kissé túlbiztosítottra sikerült a szabály azzal, hogy csak kilenc hónap után lehetett visszaigényelni a pénzt" - ismerte el Csizmár, aki szerint a kedvezmény mértéke nem érte el a munkáltatók érzékenységi küszöbét. Lényegében mégis e szabályozást továbbfejlesztve vezette be a kormányzat 2005 októberében a pályakezdők alkalmazását ösztönző Start-kártyát, amelynek birtokosát a munkáltatók az első évben a tb-járulékok 15, a másodikban pedig a 25 százalékának megfizetése mellett foglalkoztathatják. Az APEH adatai szerint ugyan az első négy hónapban mintegy 14 ezren váltották ki a két évig érvényes kártyát, ám a munkaügyi kirendeltségek tapasztalatai szerint ez korántsem jelenti azt, hogy ennyi pályakezdő el is helyezkedett. "A fiataloknak azt ajánljuk, hogy már a kártyával a zsebükben menjenek az állásinterjúra, mert így nagyobb lehet az esélyük" - árulták el a HVG-nek az egyik szolgálatnál. Az is megkérdőjelezi a - kedvezményt a felvett dolgozó életkorához kötő - Start program értelmét, hogy pályakezdő helyett a cégek sokszor állásban lévő fiatalt választottak, ráadásul kevéssé valószínű, hogy a kártya miatt növelték dolgozói létszámukat.

Hasonlóan ellentmondásos az alkalmi munkavállalást törvényesíteni igyekvő "kékkönyves" tavalyi jogszabály is. A frontvonalban dolgozó munkaügyi szakemberek olyan esetekkel is találkoztak, amikor egy-egy munkavállaló azért váltotta ki a kékkönyvet, mert munkaadója elbocsátotta, hogy - az alacsonyabb közteher reményében - alkalmi munkásként vehesse vissza.

A kormány mindenesetre idén január 1-jétől a gyermeknevelésből és a tartós munkanélküliségből visszalépőkre is kiterjesztette a Start programot. Annyiban mindenképpen indokoltan, hogy egyre nő a tartós munkanélküliek aránya: tavaly év végén már az állástalanok 47,3 százaléka - az egy évvel korábbinál 1,7 százalékponttal nagyobb része - legalább egy éve hiába keresett munkát. Még nagyobb - az első évben egyenesen százszázalékos - járulékkedvezmény jár az ötvenévesnél idősebb, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és településeken élő, legalább 12 hónapja regisztrált álláskeresőket alkalmazóknak. Hiába azonban a kedvezmény, ha a közelben egyszerűen nincs munka. "Addig nem fog ezekbe a térségekbe áramlani a munkahelyteremtő működő tőke, amíg az autópálya-hálózat ki nem épül" - vélekedik Pogátsa Zoltán, az MTA Mikrointegrációs Kutatócsoportjának kutatója.

"Ilyen kedvezményektől nem várható rövid távon számottevő hatás a foglalkoztatásra, csak ha konzisztens gazdaságpolitikába illeszkednek" - teszi hozzá Tóth István János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa, belátva, hogy erre választási évben nem sok esély van. Pedig Tóth szerint a kormánynak önmagán kellene kezdenie a kúrát. "Amíg az állam nem működik hatékonyan, és a munkáltatók azt gondolják, hogy a munkaügyi ellenőrök korrumpálhatók, addig nem csökken a rejtett gazdaság aránya" - szögezte le Tóth.

Bár az inaktívak aránya - akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a regisztrált munkanélküliek közé - a 15-74 éves népességen belül 2005-re kétségkívül csökkent valamelyest, a 2004-es 46,2-ről 45,5 százalékra, Tóth szerint a kormányzati intézkedések mellett ez inkább a 2004 végén meglódult konjunktúrának köszönhető. A munkaügyi tárca ugyanis azzal magyarázta a hétéves csúcsot megdöntő, 7,2 százalékra felkúszó 2005. évi átlagos munkanélküliségi rátát, hogy egyre többen regisztráltatták magukat munkanélküliként a tavaly novemberben álláskeresési járadékká reformált, magasabb segély reményében (HVG, 2006. február 10.). Tóth szerint az úgynevezett rozsdaövezetekben, ahol - Csenyétéhez hasonlóan - a korábban virágzó nehézipar leépülése ezreket taszított az utcára, legalább a következő generációt ki kellene szakítani a munkanélküliség ördögi köréből. "Nem ösztönzi munkakeresésre a fiatalokat, ha azt látják természetesnek, hogy a szüleik hosszú évek óta nem dolgoznak" - figyelmeztetett Tóth, hozzátéve azonban, hogy Nagy-Britanniában vagy az USA-beli Pennsylvaniában az 1970-es évek végi bányabezárások óta a mai napig nem sikerült megoldani ugyanezt a problémát.

G. TÓTH ILDA

Trend

Helyi ízek

Bizonyos problémák kezelésére a központiaknál hatékonyabbak a helyi munkaügyi kirendeltségek speciális programjai.

Hogyan szervezzünk sikeres társadalmi együttműködéseket?

Hogyan szervezzünk sikeres társadalmi együttműködéseket?

Eltűnés miatt keresi a rendőrség Bujdosó Krisztofert

Eltűnés miatt keresi a rendőrség Bujdosó Krisztofert

Karácsony feloldotta a melegoldalak blokkolását, amit még Tarlós vezetett be

Karácsony feloldotta a melegoldalak blokkolását, amit még Tarlós vezetett be

Világszerte megugrottak az élelmiszerárak

Világszerte megugrottak az élelmiszerárak

1,3 milliárdot költött ügyvédekre a csődközelben lévő Pécs

1,3 milliárdot költött ügyvédekre a csődközelben lévő Pécs

Fizetett, mégis jól meglepődött az autós, aki pénteken Kapuváron parkolt

Fizetett, mégis jól meglepődött az autós, aki pénteken Kapuváron parkolt