Ha magyarítani próbálnánk, "rugbiztonságnak" fordíthatnánk azt az új, a munkaerő-piaci rugalmasságot és biztonságot ötvözni próbáló foglalkoztatáspolitikai elvet, aminek gyakorlati megvalósításával próbálják lefaragni az átlagosan 9 százalékos uniós munkanélküliséget.

Három évig nem kell tb-járulékot fizetniük a 26 év alatti, legalább fél éve munkanélküli fiatalok bére után az őket alkalmazó vállalkozásoknak, és a fiatalok már négyhavi gyakornokoskodással jogosulttá válnak a munkanélküli-segélyre - jelentette be január közepén Dominique de Villepin francia miniszterelnök a 23 százalékos ifjúsági munkanélküliséget apasztani igyekvő intézkedési csomagja részeként. A Rajna túloldalán, Németországban "rejtett munkapiaci forradalom" zajlik: a munkavállalók és a munkáltatók helyi megállapodásai alapján vállalatok sora bújik ki az ágazati kollektív megállapodásokon alapuló merev szociális rendszer munkaidő- és javadalmazási kötöttségei alól.

A foglalkoztatáspolitika új jelszava Nyugat-Európában az angol flexibility (rugalmasság) és security (biztonság) szavak összevonásából alkotott "flexicurity". Nevezetesen az a gazdaság- és társadalompolitikai szándék, egyszersmind kényszer, hogy a gazdasági versenyképesség növelése végett az eddiginél alkalmazkodóképesebbé váljon a munkaerőpiac - az európaiak által nagy becsben tartott szociális biztonság veszélyeztetése nélkül. "Az egész életre szóló munkahely a múlté" - fogalmazott Vladimír Spidla, az Európai Bizottság (EB) szociális ügyekben illetékes tagja, hozzátéve: "Az embereket képessé kell tennünk a gyakoribb munkahelyváltásra, a vállalkozásokat pedig érdekeltté a befogadásukban."

Az uniós intézmények hatásköre persze e téren meglehetősen korlátozott. Közösségi rendelkezés szabályozza ugyan az EU-ban a munkaidőt, megszületett a munkahelyi diszkrimináció tilalmáról szóló törvény, és számos uniós munkavédelmi rendelkezés is létezik, a foglalkoztatáspolitika tartalmi alakítása azonban az egyes kormányok joga és felelőssége (bár ehhez némi anyagi segítséget kaphatnak a közösségi kasszából a munkahelyteremtést segítő Európai Szociális Alap révén). Brüsszel köteles őrködni azon is, hogy a tagállamok betartsák a munkaerő szabad áramlását előíró alapszerződési kötelezettségüket, de a tapasztalatok szerint túl sok "őrködnivaló" nem akad: az európai polgárok ritkán mennek másik tagállamba dolgozni (lásd Felhívás keringőre című írásunkat).

E mobilitáshiánynak is betudják egyebek között a szakértők, hogy Európa foglalkoztatási mutatói elmaradnak a világ más fejlett régiói mögött. Míg például a 25 tagú EU foglalkoztatási rátája (a munkában állók aránya a 15-64 éves korosztályban) a legfrissebb, 2004-es adatok szerint mindössze 63,3 százalék, ugyanez Japánban 68,7 százalék, az USA-ban pedig 71,2 százalék volt. A számok jelzik, hogy az EU igencsak messze áll még a tagállami kormányok által az úgynevezett lisszaboni programban megjelölt közös céltól, azaz hogy 2010-re az átlagos foglalkoztatási ráta elérje a 70 százalékot, ezen belül a női foglalkoztatottság a 2004-es 55-ről 60 százalékra, az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatottsági hányada pedig 40-ről 50 százalékra kússzon fel.

Az átlagok azonban eltakarják a tagállamok közti eltéréseket, mindenekelőtt azt, hogy a 75 százalék körüli foglalkoztatási arányú hármassal, Dániával, Hollandiával és Svédországgal induló skálát 57 százalék alatti mutatókkal Magyarország, Málta és Lengyelország zárja. André Sapir belga közgazdászprofesszor négy különböző európai szociális modellt különböztet meg. Az általa északinak nevezett modell, mint azt a HVG-nek adott interjújában (HVG, 2005. október 29.) részben már kifejtette - Sapir Dániát, Finnországot, Svédországot, Hollandiát és Csehországot sorolja ide -, nyújtja a legmagasabb szintű szociális biztonságot és egyidejűleg a legnagyobb gazdasági hatékonyságot. Az angolszász modell - Nagy-Britannia, Írország és a balti államok - gazdaságilag hatékony, de viszonylag nagy társadalmi egyenlőtlenség mellett működik. A Franciaországra, Németországra, Belgiumra, Ausztriára és Magyarországra jellemző kontinentális modell gazdaságilag kevéssé hatékony, de többé-kevésbé igazságos, míg a mediterrán - görög, olasz, portugál, spanyol és lengyel - modell sem hatékonyságban, sem igazságosságban nem jeleskedik. Más szakértők óvnak az európai szociális rendszerek közti különbségek felnagyításától. Katynka Barysch, a londoni Európai Reformközpont (CER) szellemi műhely kutatója rámutat, hogy a brit alkalmazottak egyharmada tagja valamilyen szakszervezetnek, míg a franciáknak csupán a tíz százaléka. Igaz, a francia és a német szakszervezeteknek nagyobb a beleszólásuk a bérezésbe, Nagy-Britanniában viszont létezik törvényben meghatározott minimálbér, míg Németországban nincs ilyen. Bár sokan antiszociálisnak tartják, hogy az átlagbrit évente 230 órával többet dolgozik, mint francia és német kollégája, a szigetországban feleakkora a munkanélküliség, mint Német-, illetve Franciaországban. E tény cáfolni látszik azt a közkeletű - például Franciaországban a 35 órás munkahét bevezetésének alátámasztására citált - állítást, hogy egy országban csak "adott mennyiségű" munka van, így ha egyeseknek több jut belőle, akkor másoknak kevesebb. Barysch idézi, hogy a felnőtt korú férfiak foglalkoztatási szintje nagyjából ugyanannyi, 85-87 százalék közötti Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban is, csakhogy a rugalmas brit munkapiac nagyobb lehetőségeket kínál a fiataloknak, a nőknek, a nyugdíjaskorúaknak és a képzetleneknek.

Nagyjából alátámasztja ezt az EB tavalyi jelentése az úgynevezett atipikus foglalkoztatási módszerekről. A huszonötök foglalkoztatási ranglistáján élen álló tagállamokban a legnagyobb arányú, mintegy 25 százalékos például a részmunkaidős foglalkoztatás - mindenütt messze több nő vesz ebben részt, mint férfi, a kiugró Hollandiában egyenesen a nők 75 százaléka -, míg a sorban hátul kullogóknál, köztük Magyarországon az 5 százalékot sem éri el. Svédország és a többi skandináv állam rendkívül sikeres az 55 év felettiek munkaerő-piaci megtartásában is, hála az államilag erősen támogatott átképzési programoknak. "Azok a tagállamok, ahol a legmagasabb az 55-64 évesek foglalkoztatottsága, általában ugyanazok, ahol a fiatalok közül is a legtöbben dolgoznak, így nem bizonyítható a két korosztály egymást kiszorító hatása" - állítja az EB elemzése, hozzátéve, hogy például a jelentős szektorális átalakulásban lévő Csehországban és Magyarországon azért megfigyelhető ilyen folyamat is.

A "flexicurity" titka az embereket munkavállalásra ösztönző szociális rendszer, a foglalkoztatásbarát közteherrendszer, valamint az oktatásba és az élethossziglani tanulásba való jelentős befektetés - állapították meg januári villachi tanácskozásukon az uniós munkaügyi miniszterek. Nincs kétség afelől, hogy Európa "bezzeggyereke" manapság a rendkívül dinamikus munkapiacú Dánia, ahol a szakértők szerint a legjobban kombinálták az úgynevezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket (lásd Bezzeg Dánia című írásunkat). Jó néhányan megkérdőjelezik azért, hogy a kevésbé homogén, népesebb tagállamokban is könnyen adaptálható volna az északi modell. A kontinentális Európa "védelmezői" olykor azzal érvelnek, hogy a kevesebb munka lényegében a több szabadidőt előnyben részesítő európaiak önkéntes választása az amerikai "hajszával" szemben. Tény, hogy egy pár hete nyilvánosságra hozott OECD-tanulmány szerint a német és az amerikai egy főre jutó GDP 26 százalékos különbsége 6 százalékra csökken, ha számszerűsítik a németek többletszabadidejének "értékét". De a tanulmány azt is hozzáteszi: bármilyen kellemes dolog is a szabadidő, a jövőbeni nyugdíjakat nem lehet kifizetni belőle.

KOCSIS GYÖRGYI

Trend

Bezzeg Dánia

A rugalmasság és a biztonság nem összeegyeztethetetlenek, sőt akár ki is egészíthetik egymást a munkaerőpiacon - ezt...

Trend

Felhívás keringőre

A munkaerő-áramlás szabadsága fontos érték az európai polgárok számára - mutatta ki az európai hivatalos statisztika.

Kiderült: Magyarország kétezer milliárdot bukhat a következő EU-ciklusban

Kiderült: Magyarország kétezer milliárdot bukhat a következő EU-ciklusban

Valami bűzlik a Balkánon – és ennek a magyarok is megfizetik az árát

Valami bűzlik a Balkánon – és ennek a magyarok is megfizetik az árát

A sürgősségi padlóján fekvő kisfiú döntheti el a brit választást?

A sürgősségi padlóján fekvő kisfiú döntheti el a brit választást?

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"

73 évvel az atomkísérlet után is jól látható a Csendes-óceán "sebe"

Adventi mesenaptár – december 10.

Adventi mesenaptár – december 10.

Szerdán kisüthet a nap, bár belerondíthat az eső

Szerdán kisüthet a nap, bár belerondíthat az eső