A gépek - ha nem is helyettesíthetik - ma már jobban értik az embert, és érthetőbben közlik vele "gondolataikat", mint akár csak néhány évtizede. A lyukkártyával indult - a billentyűzet-egér-monitor fázisból a hangvezérlés felé tartó - evolúció végállomása a gondolatvezérelt számítógép lehet.

,,Új levél. Címzett: Péter. Tárgy: buli. Szöveg: Szia, Peti, gyere át holnap! Küldés" - a nem túl távoli jövőben e szavak mikrofonba mondása elég lesz egy elektronikus meghívó elküldéséhez. A Microsoft jövőre piacra kerülő új operációs rendszere, a Vista állítólag például ezt is tudni fogja, a legkorábbi változatban angolul, franciául és spanyolul. "A hangparancsokkal történő vezérléshez tanítani sem kell a gépet, ámbár ha diktálni szeretnénk neki, ahhoz érdemes néhányszor lefuttatni a tanítószoftvert ahhoz, hogy megszokja beszédmódunkat és kiejtésünket" - állítja Robert Brown, a cég emberi beszéddel kapcsolatos fejlesztésekért felelős vezetője.

A Microsoft optimizmusát kevéssé osztják a HVG által megkérdezett hazai szakértők. Míg a gépeken vagy a világhálón fellelhető szövegek kiolvasására egyre jobb szoftverek és hardverek születnek már a kisebb nyelveken is, az úgynevezett szabad szótáras - tehát a szöveg feldolgozását, illetve megértését a témától függetlenül elvégző megoldások fejlődése nem halad a kilencvenes években tervezettek szerint. A kötött vagy szűk szótáras alkalmazásban viszont - amikor is van egy 50-100 ezres szókészlet egy bizonyos szakterület kifejezéseiből - a gép igen hatékonyan dolgozza fel a kapott parancsokat. "Számos ilyen, 97-99 százalékos felismerési rátával dolgozó rendszer segíti a jogászok és orvosok munkáját" - mondta a HVG-nek Pápai Miklós, a Philips bécsi beszédfelismerő központjában több mint tíz éve kutató mérnök és egy tízfős magyar fejlesztőcsapat, a Startvox vezetője. Pápai példaként hozza a radiológiában használt felismerőt, mely abban segíti az orvost, hogy a lehető legkevesebbet tartózkodjon a sugárzással terhelt területen, ezért a röntgengépről leolvasott adatokat és a felállított diagnózist bediktálja, a számítógép pedig orvosi írnokként legépeli azt. Ez a szoftver már magyarul is elérhető, szinte szériafelszerelés a több százezer eurós orvosi diagnosztikai berendezésekben.

A magyar Rádió 1 csatorna idén januártól használja leánycsatornái reklámblokkjainak monitorozására a Sigmoid Kft. által erre a célra fejlesztett szoftvert. Ez nem emberi hangfelismerésre készült rendszer, hanem az adatbázisban lévő rádióreklámok felismerésére szolgál - mesél működéséről Vig Attila cégvezető -, s ezáltal képes ellátni a saját és vele együttműködő 37 csatorna hirdetési felügyeletét. A reklámügynökségek ügyfelei ugyanis egyre inkább elvárják, hogy kontrollált körülmények közt hangozzanak el hirdetéseik. Ehhez hasonlít a titkosszolgálatok által használt úgynevezett audioindexing is, vagyis az a megoldás, mely azt figyeli, hogy egy folyó szövegben előfordul-e egy megadott kulcsszó. Ez lehetővé teszi, hogy ne kelljen teljes beszélgetéseket végighallgatni: a gép jelzi, mely szövegrészek érdekelhetik működtetőjét.

Valódi hangfelismerésre - igaz, csak parancsszintűre - képes viszont a Sigmoid egy másik terméke, a rendőrök és polgárőrök által rendszám-azonosításra használt Zsarucar. A járőr csak bemondja az ellenőrizendő autó rendszámát a gépezetnek, az pedig a belügyminisztérium központi adatbázisából lekéri a vonatkozó adatokat, s bemondja, körözés alatt áll-e a jármű. Az idő azonban eljárt a Zsarucar felett: ma már egy videokamerával kiegészített laptopon fut a szoftver - az új "járőrsegítőhöz" szintén lehet ugyan "beszélni", de az ellenőrzést elsősorban a "szeme" előtt elhaladó rendszámok leolvasásával végzi.

A gépek egyre többször nem csupán értik már a beszédet, hanem maguk is egyre gyakrabban szólalnak meg emberi hangon. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) beszédtechnológiai laborjában - a T-Mobile közreműködésével - Németh Géza és csapata olyan tudakozórendszert készített, mely a folyamatos felolvasás mellett részletezőt és betűzőt is lehetővé tesz. A BME legújabb - az Országos Gyógyszerészeti Intézettel közösen fejlesztett - beszélő projektje várhatóan az év második felére készül el. Ez a gyógyszer-információs rendszer egy adatbázisból a Magyarországon forgalmazott medicinák használati utasítását olvassa fel telefonba - és a világhálón keresztül a számítógépen. A főváros XVII. kerülete nemrég kezdte meg egy teljesen automatikus beszédfelismerő rendszer alkalmazását, mely a polgármesteri hivatalhoz forduló polgárok jobb tájékozódását és könnyebb eligazodását segíti a telefonos ügyintézés során. A telefonhívást egy "értő" központ fogadja, s amikor a hívó bemondja neki a keresett nevet, részleget vagy akár a mellék számát, máris kapcsolja.

"Ma már egy beszédfelismerő telefonközpont akár folyóbeszédszerű szövegben is felismeri a számokat, úgyhogy nyugodtan lehet neki azt mondani, hogy ezerötszáztizennyolc, nem pedig azt, hogy egy, öt, egy, nyolc" - tájékoztatta a HVG-t a felismerési technológia fejlődéséről Tatai Péter a BME Távközlési Jelfeldolgozási laborjának vezető kutatója. Az emellett mesterséges intelligenciával és beszélő rendszerek forgalmazásával és kutatásával foglalkozó Aitia Zrt. vezető tanácsadója szerint "a párbeszéd, mint ahogy az emberek közti beszélgetésben is, rendkívül nagy szereppel bír a gépek esetében, hiszen amikor valamit nem ért a rendszer, ám megfelelően van dialógusra kondicionálva, visszakérdezéssel képes továbblépni és megoldani a problémát".

Eközben a számítógép és az ember kommunikációját megkönnyítő grafikus kezelőfelület is továbbfejlődik. Míg a programozók és a felhasználók kezdetben fáradságos munkával előállított lyukkártyákkal, később egyszerű parancssorok begépelésével kommunikáltak a géppel, az 1984. január 24-én bemutatott Apple Macintosh ábrák és ikonok használatával jelenítette meg a gépben tárolt adatokat. A "grafikus forradalom" máig tart: a már említett Vista operációs rendszerben - a bemutatott demók tanúsága szerint - háromdimenziós felületen klikkelhetnek a felhasználók.

Ha egyáltalán szükség lesz klikkelésre. Egy tavaly indult kezdeményezés ugyanis igyekszik forradalmasítani az egérhasználatot. A Dontclick.it című weboldal - magukat meg nem nevező - készítői megpróbálták kiiktatni a klikkelést a számítógép-használatból. A kattintás helyett elég a kiválasztandó felületre navigálni az egérmutatót, avagy ott körözni vagy más egyszerű mozdulatot tenni. Bár az ilyen vezérlés gyakorlati jelentősége egyelőre csekély, nem kizárt, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphat mobil eszközök, illetve fogyatékkal élő felhasználók, esetleg szemmozgással vezérelt számítógépek esetében.

Ez utóbbi módszer több mint fikció. Léteznek ugyanis a pupilla mozgását követő képernyők, amelyeket különböző vizsgálatok során vetnek be. Egy ilyen monitorral dolgozik Daniel Russel, az IBM Almaden kutatólaborjának kezelőfelület-tervező részlegének vezetője is. Az Almadenben fejlesztették ki a digitális gyorsírást, a SHARK-ot (Shorthand-Aided Rapid Keyboarding) is. Az eljárás hasonló az egyes felső kategóriás mobiltelefonoknál alkalmazott technikához, amikor elég az érintőpálcikával leírni egy-egy betű stilizált változatát ahhoz, hogy a szöveg beíródjon, s nem kell hosszasan nyomogatni a megfelelő billentyűket. A SHARK-nál - amikor a felhasználó az érintőképernyőn megjelenő billentyűzeten "sillabizáltatja" a pálcát - a program felismeri, hogy az adott mintázat alapján a legnagyobb valószínűséggel melyik szót akarja az illető beírni. S ha a monitor és az egér átalakul, a billentyűzet fizikai valójában meg is szűnhet: már most is kapható ugyanis olyan mobiltelefon méretű eszköz, melynek segítségével lézerrel bármely vízszintes felületre ki lehet vetíteni egy teljes méretű klaviatúrát, amely érzékeli a felhasználó ujjainak mozgását, így aztán az ma már "gépelhet" az íróasztal pucér felületén vagy akár egy könyv borítóján.

Ray Kurzweil futurológus, a mesterséges intelligencia szakértője úgy véli: a jövőben csaknem egybeolvad ember és technológia. Ennek első lépcsője (a szakember szerint egy évtizeden belül) a hordozható és viselhető számítógép lesz, amelynek már nem lesz monitora, hanem egy szemüveglencsére - vagy akár közvetlenül a retinára - vetíti majd rá a képet. Ennél is közelebbi élményt szereznek majd a beültetett számítógépek, amelyek pionírja Kevin Warwick, a University of Reading kibernetikaprofesszora, akinek bal karjába, az ott húzódó mozgató- és érzőidegpályájába 1998. augusztus 24-én beillesztettek egy apró üvegkapszulába zárt csipet. A kis áramkör segítségével a professzor előtt kinyíltak az egyetem ajtajai, közeledtére bekapcsolt a számítógépe, s letöltötte e-mailjeit. Négy éve Warwick feleségének karjába is beültettek egy hasonló áramkört, s ezek segítségével a házaspárnak sikerült egymás között különféle tapintási ingereket rádióhullámokkal továbbítani. Noha az előzetes várakozásoktól elmaradtak az eredmények - Warwick arra számított, hogy konkrét érzeteket, esetleg érzelmeket is továbbítani tudnak majd egymás között -, "Kiborg professzor" esete lépés lehet a virtuális valóság megvalósulása felé.

Kurzweil nanoméretű robotokat vizionál, amelyek az idegrendszer megfelelő pontjain egyszerűen lezárják az érzékszervek és az idegek felől érkező információkat, s a számítógép adatait alakítják érzékelhető jelekké, miáltal a számítógépes kommunikáció valóban a gondolat sebességével folyhat majd. Talán e vízió megvalósíthatóságát jelzi, hogy egy éve egy, a Sony San Diegó-i részlegénél dolgozó feltaláló szabadalmi kérvényt adott be egy olyan eszközre, amely ultrahanglöketekkel stimulálja az agy bizonyos részeit, ezáltal úgy módosítva az információ áramlását, hogy annak eredményeképpen akár mozgó képek, akár ízek, akár hangok formájában érzékelés jöjjön létre.

"Vetettem rá egy pillantást, és egyáltalán nem tűnik lehetetlennek a dolog" - nyilatkozta a Sydney Morning Heraldnak adott interjújában Niels Birbaumer, a Tübingeni Egyetem neurológus kutatója, aki korábban olyan készülékeket állított elő, amelyek segítségével az emberek agyhullámok útján irányíthatnak gépeket. Birbaumer kidolgozott egy módszert - amelyről egyebek között a Scientific American is beszámolt 2004-ben -, melynek segítségével lebénult betegek a gondolataik változtatásával képesek voltak egy számítógép kurzorját irányítani, illetve betűket írni a képernyőre.

ANDERSEN DÁVID, FOLK GYÖRGY

Antikorrupciós szabványt vezettek be Magyarországon

Antikorrupciós szabványt vezettek be Magyarországon

Justin Timberlake néhány fotó miatt bocsánatot kért a feleségétől

Justin Timberlake néhány fotó miatt bocsánatot kért a feleségétől

Nem sokon múlt, hogy nem alakultak Farkas Bertalan szocialista brigádok, úttörőcsapatok

Nem sokon múlt, hogy nem alakultak Farkas Bertalan szocialista brigádok, úttörőcsapatok

Elérhetetlen lett a bíróság honlapján a Handó Tündének hálálkodó levél

Elérhetetlen lett a bíróság honlapján a Handó Tündének hálálkodó levél

Az EU-ra mutogatva akarja szétverni az olasz koalíciót Matteo Salvini

Az EU-ra mutogatva akarja szétverni az olasz koalíciót Matteo Salvini

Megvádolta Robert Ficót a szlovák rendőrség

Megvádolta Robert Ficót a szlovák rendőrség