Terminátort és robotzsarut egyelőre nem tud hadrendbe állítani az USA, ám pilóta nélküli repülőgépei és bombakeresői már bizonyítottak. A fejlesztés fő iránya a csúcstechnológia vívmányait használó, távirányítású robotmechanikás eszközöket alkalmazó harci egységek kialakítása.

A szitakötőnek vagy a lepkének a célpont legalább 5 méteres körzetébe kell repülni, meghatározott ideig ott maradni, és az egyedfejlődésük, illetve metamorfózisuk során a testükbe organikusan beépült elektronikus mikroeszközökkel - szenzorokkal, mikrofonnal vagy parányi kamerával - adatokat gyűjteni. Körülbelül ezt kell tudnia annak a hibrid rovarnak, amelynek "kitenyésztésére" nemrég egyfajta pályázati felhívást tett közzé az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon kutatás-fejlesztési intézete, a gyakran futurisztikus ötletekkel előálló Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA).

A tudományos-fantasztikus regényekbe illő elképzelés szerint a gépesített rovarok képesek lennének mérges gáz vagy robbanóanyag jelenlétét kimutatni, illetve az ellenség beszélgetését lehallgatni, majd az eredményt a testükbe épített jeladók révén az akár több száz méterre lévő gazdáikhoz eljuttatni, akik természetesen az apró állatok mozgását is irányítani tudnák. A félig rovar, félig robot élőlény - állapítja meg az 1958-ban, az első szovjet szputnyik fellövése okozta amerikai sokk nyomán létrehozott DARPA - hatékonyabban alkalmazható, mint ha egyszerűen egy méh vagy egy szöcske potrohára illesztenék a parányi megfigyelőeszközöket.

Az ötlet egyelőre a távoli jövőbe mutat, ám a Pentagon a kémrovaroknál földhözragadtabb tervekkel is igyekszik beilleszteni hadviselésébe a robottechnikát. Ez egyelőre nem az önállóan cselekvőképes fegyveres terminátorokat jelenti, hanem távirányítással működő eszközöket, amelyek célja elsősorban a saját katonák életének kímélése, terhei csökkentése, illetve a csapásmérés precizitásának növelése. A legismertebb, már rendszerbe állított harceszközök a robotrepülőgépek, mint a Northrop Grumman gyártotta - formájában a U2 kémrepülőgépre emlékeztető - Global Hawk, illetve a General Atomics készítette Predator. Mindkettő rendszert képez a földi irányító központtal, és a Predatort már fegyveres bevetésre is használták: a rászerelt Hellfire rakétákkal a terrorizmus ellen indított amerikai háború során több célpontot is kilőttek úgy, hogy közben a távirányítókat az USA Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) szakemberei kezelték.

A robottechnika elterjesztésére, illetve a csúcstechnológia egyéb alkalmazására a Pentagon programot is kidolgozott: a Future Combat Systems (FCS) névre keresztelt programban 18, emberi részvétellel, illetve a nélkül működő fegyverrendszert fűznének össze, amelyek között titkosított kommunikációs hálózat teremtené meg az együttműködést. A 127 milliárd dollárosra becsült költségvetésű program egyik központi eleme a katonai robotok kifejlesztése, ami már három évtizede az amerikai katonai vezetők álmai közé tartozik. Az eddig legalább a prototípusig eljutott harctéri robotok nem hasonlítanak a Csillagok háborújából ismert C-3PO-ra, illetve kisebb társára, R2-D2-ra. Nincs az emberhez hasonlító formájuk, és általában nem kerekeken gurulnak, hanem a már jól bevált módszerrel, lánctalpakon küzdik le a terep akadályait. A bostoni székhelyű Foster-Miller cég - amelyet a brit QinetiQ hadiipari vállalat kebelezett be - készítette a Talon nevű robotot. Az alapmodell 45 kilogrammot nyom, és speciális hordozható számítógéppel irányítható, nyílt terepen akár ezer méter távolságból is. Maximális sebessége 6,5 kilométer óránként, és nagy teljesítményű, akár egy hétig is "életképes" akkumulátor hajtja. Föl tud menni lépcsőn, megbirkózik a sivatag homokjával, 30 méterig "vízálló". A Talont először 2000-ben Boszniában vetették be aknakutatásra és muníciószállításra, aztán a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után a New York-i Világkereskedelmi Központ romjai alatt kutatott túlélők után, hogy aztán Afganisztánban, majd Irakban újra eredeti feladataihoz térjen vissza.

Az amerikai hadsereg New Jersey államban található Picatinny Arsenal katonai bázisán a Talont továbbfejlesztették, és létrehozták a SWORDS (Special Weapons Observation Reconnaissance Detection System) nevű robotot, amelyet 2003 decemberében Kuvaitban teszteltek, mielőtt Irakba vitték volna. A SWORDS valójában a Talon felfegyverzett változata: annak alvázára különböző fegyvereket szerelnek, a bevetés jellegétől függően a géppuskától a gránátvetőn át a harckocsi-elhárító rakétáig. A Talon alapmodellje 60 ezer dollárba kerül, a SWORDS-robot viszont már 230 ezerbe - a sorozatgyártás az árat leviheti a 150-180 ezer dolláros sávba -, amit katonai elemzők egyáltalán nem drágállnak. A számítások szerint ugyanis egy amerikai katona élete során - kiképzéssel, fizetéssel, nyugdíjjal és egészségügyi ellátással - mintegy 4 millió dollárjába kerül a hadseregnek, nem beszélve arról, hogy az élő ember elvesztése mennyivel fájdalmasabb, mint egy robotharcosé. Ráadásul az utóbbi jól tűri a hideget-meleget, sosem éhes, és - amint a SWORDS-szel végzett kísérletek is igazolták - mesterlövészként is megállja a helyét.

A Talonhoz hasonlóan felderítésre és aknamentesítésre használják a PackBot robotjárművet is, amely Afganisztánban mutatkozott be (egyik korábbi változata négy éve az egyiptomi gízai fennsíkon található Kheopsz-piramis rejtett járatait kutatta). Gyártója az a Massachusetts állambeli iRobot cég, amely a Roomba önjáró porszívót is kifejlesztette. Az utcai hadviselés eszköze a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen tervezett Dragon Runner: az alig 4 kilogrammos, 38 centiméter hosszú és 13 centiméter magas robot elfér egy katonai hátizsákban, és kerítésen keresztül át-, illetve épületbe bedobható, hogy négy, viszonylag nagy kerekére esve és tovagördülve információkat közvetítsen az őt távirányítóval vezérlő felhasználójának az annak látókörén kívül eső területről.

A Boston Dynamics március elején mutatta be Big Dog nevű harctéri robotjárművét, amelynek feladata a katonai felszerelést, illetve a szükséges muníciót vinni. A DARPA finanszírozta programban kifejlesztett Big Dog már nem lánctalpakon jár, hanem alumíniumötvözetből készült "lábakon", ezekkel olyan akadályokat is le tud küzdeni, amelyeket lánctalpas társai nem. A 70 centiméter magas, 75 kilogramm súlyú Big Dog hidraulikus rendszerét kétütemű benzinmotor mozgatja, csúcssebessége 5,3 kilométer per óra, mintegy 55 kilónyi málhát képes elvinni, és megküzd akár 35 fokos emelkedővel is. Nem ez volt az első kísérlet "lábakon" járó robotjármű kifejlesztésére. A Pentagon 1968-ban a General Electrickel szerződött az ötlet megvalósítására, ám a vietnami dzsungelbe szánt, benzinmotoros Walking Truck irányítása rendkívül bonyolult volt, a programot törölték, igaz, a prototípus állítólag a Csillagok háborúja A birodalom visszavág című epizódjában a Hoth bolygón feltűnő birodalmi lépegetők ihletőjévé vált.

A Pentagon tervei szerint 2015-re a hadsereg járművei - és a légierő nagy hatótávolságú bombázói - közül minden harmadik legalább távirányításos robottechnikát alkalmaz majd, s ennek elérésére ismét segítségül hívták a civil kreativitást is. A DARPA Nagy Kihívás néven versenyt hirdetett, ezen olyan járművek indulhattak, amelyek a startot leszámítva emberi beavatkozás nélkül, csak saját szenzoraira támaszkodva képesek leküzdeni a kijelölt távot. Az első, 2004-es verseny fiaskó volt, a Mojave-sivatagban rendezett viadalon a 13 induló közül egy sem ért el a 227 kilométerre lévő célba, sőt a legjobb is csupán 12 kilométerre volt képes elnavigálni magát.

A DARPA a tavaly októberi futamra megduplázta, 2 millió dollárra emelte a győztesnek járó pénzdíjat, amit ezúttal ki is fizethetett. A mintegy 210 kilométeres távot a 23-ból öt jármű is teljesítette. Az első a kaliforniai Stanford Egyetem oktatói és diákjai által átalakított - és Stanley névre keresztelt - Volkswagen Touareg terepjáró lett, amely a start előtt két órával közölt útvonalon végighaladva 6 óra 54 perc után célba ért - Intel 6 Pentium osztályú mikroprocesszort tartalmazó "agya", GPS-vevője, radarja, kamerái és lézeres távolságmérői segítségével tájékozódva.

NAGY GÁBOR

Trend

Törvénysértés

A katonai robottechnika fejlesztése "megszegi" azt a három törvényt, amelyet az amerikai tudományos-fantasztikus...

Vége van: elengedte a Microsoft a windowsos telefonokat

Vége van: elengedte a Microsoft a windowsos telefonokat

Grandiózus klímavédelmi tervet jelentett be az Európai Bizottság elnöke

Grandiózus klímavédelmi tervet jelentett be az Európai Bizottság elnöke

Így is lehet: ehető pohárban érkezik a kávé az egyik légitársaságnál

Így is lehet: ehető pohárban érkezik a kávé az egyik légitársaságnál

Magyar kutatók segíthetnek a zikavírus elleni harcban

Magyar kutatók segíthetnek a zikavírus elleni harcban

Könyvekkel vívott háború

Könyvekkel vívott háború

Ritka pillanatok: Mészáros Lőrinc focimeccset értékel

Ritka pillanatok: Mészáros Lőrinc focimeccset értékel