A hagyományos iparágak vették át a világgazdaság motorjának szerepét a kilencvenes években domináns informatikától, médiától és kiskereskedelemtől - derül ki az amerikai Fortune magazin által a világ 500 vezető vállalatáról a múlt héten közzétett rangsorból.

HVG
A nyersanyagipari vállalatok éve volt a tavalyi - erre a következtetésre jutottak az amerikai Fortune magazin elemzői a világ 500 legnagyobb vállalatának 2005-ös teljesítménye alapján. Különösen igaz ez a megállapítás az olajipari vállalatokra, amelyek soha nem zártak még olyan jó évet, mint ezúttal. Az olaj világpiaci árának sorozatos rekordjai, a fekete arany iránt egyre növekvő kereslet - különösen a feltörekvő gazdaságok, elsősorban Kína és India részéről -, valamint az iparágban az utóbbi egy évtizedben végbement fúziós hullám mind-mind hozzájárult a rekordteljesítményhez.

Ily módon a világ legnagyobb vállalata - mind forgalom, mind pedig nyereség alapján - az amerikai Exxon Mobil olajcég lett, maga mögé utasítva az e pozíciójában négy éven át megingathatatlan Wal-Mart áruházláncot. Az amerikai olajmulti forgalma 26, nyeresége pedig 43 százalékkal volt magasabb tavaly, mint egy éve. Két másik amerikai iparági társa is előretört: a Chevron öt helyet ugorva feljebb az ötödik lett, és a ConocoPhillips is bekerült a világ tíz legnagyobbja közé, kiszorítva az 1997 óta mindig ott tanyázó amerikai General Electricet. Így már nem is meglepő, hogy iparági összesítésben az 500-as világlistán szereplő 34 olajipari cég érte el a legnagyobb forgalmat, egyszersmind a legmagasabb nyereségességet. Nem kevesebb mint 77 százalékos profitbővülésre voltak képesek a kizárólag olajkitermeléssel foglalkozó - finomítókapacitással nem rendelkező - cégek, valamint a bányavállalatok. Valószínűleg nem sokan gondolták néhány éve, hogy például az ausztrál BHP Billiton bányacég 2005-ben 89 százalékos profitemelkedést produkál, ami olyannyira megemeli papírjainak tőzsdei árfolyamát, hogy a társaság piaci értéke meghaladja az amerikai Intel csipgyártóét.

Ám nem az olajipar az egyetlen, amelynek tavalyi teljesítménye felülmúlta önmagát: a világ félezer vállalata ezúttal is rekordévet tudhat maga mögött. Az iparvállalatokkal együtt a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat végző cégeket árbevételük alapján rangsoroló Fortune listáján szereplő 500 vállalat bevétele tavaly 13 százalékkal, közel 19 ezer milliárd dollárra szökött fel; ez az összeg megközelíti a világ összesített hazai össztermékének (GDP) egyharmadát. Nyereség tekintetében az 500-ak még dinamikusabb bővülést mutattak: összesített profitjuk 30 százalékkal, 1200 milliárd dollárra emelkedett.

Bár katasztrofális évet zárt az amerikai General Motors (GM) - szinte változatlan, 192 milliárd dolláros forgalom mellett 10,5 milliárd dolláros veszteséget hozott össze -, mégis a világ legnagyobb autógyártója maradt, és a listán is sikerült megőriznie előkelő 5. helyét. Az autóipari vállalatok azonban aligha lehetnek elégedettek tavalyi teljesítményükkel: a négy legnagyobb - a GM, a DaimlerChrysler, a Toyota és a Ford - árbevétele átlagosan csupán 4 százalékkal emelkedett. A világ legnyereségesebb autógyártója 12 milliárd dolláros profitjával a japán Toyota lett, amelynek jó esélye van rá, hogy az idén forgalom tekintetében is megelőzze amerikai riválisait, és az iparág vezető cégévé váljon.

Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a pénzügyi szféra: New Yorktól Prágán át Mumbaiig a pénzintézetek olyan sikeres évet zártak, hogy az 500-as listán szereplő 57 bank összesített mérlegfőösszege eddig soha nem látott mértékben, 24 százalékkal bővült. A francia Crédit Agricole nyeresége 88, a svájci UBS-é 73, a belga-holland Fortisé 49, a Deutsche Banké pedig 33 százalékkal emelkedett. Nincs okuk panaszra az amerikaiaknak sem: a Citigroup például, amely tavaly száz új bankfiókot nyitott világszerte - az Exxon Mobil és a brit-holland Royal Dutch Shell után - a harmadik legnagyobb, közel 25 milliárd dolláros profittal zárta az évet. Az ázsiai pénzintézetek is előretörtek: a dél-koreai Kookmin Bank megnégyszerezte nyereségét, a State Bank of India első ízben került be az 500-ak közé, és a listán szereplő mind a négy kínai bank látványosan előrelépett a rangsorban.

Az 500-as listára 50 iparág, illetve 32 ország cégei kerültek fel. Közülük 170 amerikai, majd a japánok következnek 70 vállalattal; az európaiak közül Franciaország és Nagy-Britannia 38-38 céggel van jelen, majd pedig Németország következik 35 társasággal. A listára 41 új cég került fel: a legelőkelőbb helyre a dél-koreai LG tört fel, 60 milliárd dolláros forgalommal egyből a 72. lett. Első ízben klubtag Ausztria, amely a 19 milliárd dolláros forgalmával a 334. helyen befutott olajipari OMV-nek köszönheti színre lépését. Az újonnan jöttek között található a 492. helyet megcsípő amerikai Apple, és - ha csak az utolsó, 500. helyre is - első ízben került be a klubba a sportszereket gyártó, ugyancsak amerikai Nike. Ehhez 13,7 milliárd dolláros forgalmat kellett elérnie: ez volt tavaly az 500-as listára kerüléshez szükséges minimum.

A feltörekvő országok vállalatai közül különösen szembetűnő a kínaiak megerősödése. Alig egy évtizede még csak háromnak sikerült a világ elitklubjába beküzdenie magát, ma azonban már húszan vannak - a kanadaiakat, az olaszokat, a svájciakat, a hollandokat és a dél-koreaiakat is megelőzve - a nemzetek nem hivatalos pontversenyében.

Trend

Orosz elsők

A volt szocialista országok vállalatai közül mindeddig csak az oroszoknak sikerült bekerülniük az 500-ak klubjába, a...

A települések, ahol senki sem akart polgármester lenni

A települések, ahol senki sem akart polgármester lenni

Márki-Zay Péter és Grezsa István is a piacon kezdte a napot Hódmezővásárhelyen

Márki-Zay Péter és Grezsa István is a piacon kezdte a napot Hódmezővásárhelyen

Botka László: nem foglalkozom az ellenfelekkel

Botka László: nem foglalkozom az ellenfelekkel

Török egyetemistákat toboroznak Magyarországra

Török egyetemistákat toboroznak Magyarországra

Napsütésben szavazhat az ország

Napsütésben szavazhat az ország

Másfél év után válik Nacsa Olivér

Másfél év után válik Nacsa Olivér