Az internetlufi 2001-es kipukkanása óta nem tapasztalt mértékű tőkeáramlás zajlott tavaly az OECD tagországaiba, míg a nemzetközi szervezeten kívül ismét csak Kína bizonyult a legvonzóbb célpontnak.

Erős makrogazdasági növekedés, magas vállalati nyereségek, alacsony kamatlábak, bőséges pénzpiaci likviditás - a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) júniusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint tavaly mindez együtt volt a nemzetközi tőkebefektetések zavartalan áramlásához. Az adatok is ezt igazolják: az előzetes összesítés szerint 2005-ben az előző évinél 27 százalékkal több, 622 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett a harminc OECD-tagállamba más tagországokból, illetve a szervezeten kívülről. Az OECD terminológiája szerint a zöldmezős beruházások és a vállalatfelvásárlások, illetve -összeolvadások mellett a működőtőke-áramlás része az újrabefektetett nyereség, valamint az egymáshoz - például anya- és leányvállalatként - kapcsolódó cégek közti tőkemozgás is.

Némi meglepetésre a legtöbb ilyen külföldi tőke tavaly Nagy-Britanniába érkezett: a 164,5 milliárd dolláros mennyiség - csaknem háromszorosa az előző évinek - jócskán felülmúlja a hagyományosan listavezető USA teljesítményét is. Ez nem kis részben egy számviteli lépésnek tulajdonítható: tőkebeáramlásként kellett elkönyvelni, hogy a Royal Dutch Shell olajmulti az eddigi kettős kötődés helyett Hollandiát tette meg székhelyévé, és ez azzal járt, hogy papíron kivásárolták a Shell nagy-britanniai érdekeltségeit. Ugyancsak sokat javított a brit tőkemérlegen, hogy a 2005-ös vállalatfelvásárlások legfőbb célpontjai között előkelő helyen szerepeltek a szigetországi cégek, a francia Pernod Ricard például 17,8 milliárd dollárt sem sajnált az Allied Domecq szeszipari vállalatért.

Tavalyi érdekesség az is, hogy az USA-ból induló közvetlen külföldi befektetések nagysága a 2004-es 244 milliárdról 9 milliárd dollárra zuhant. Ez is egyszeri tényezőnek tulajdonítható: az amerikai székhelyű multinacionális cégek újabb külföldi befektetések helyett hazavitték a nyereségüket, mert egy 2004-ben elfogadott, a munkahelyteremtést szorgalmazó törvény a 2005-ös évre csökkentette a külföldi leányvállalatoktól származó osztalékok adóját. Ezzel magyarázzák azt is, hogy a sokáig az Európai Unió bezzeggazdaságának tartott Írország tavaly negatívan zárta működőtőke-mérlegét, és a multik - elsősorban az amerikaiak - 23 milliárd dollárral többet vontak ki a szigetország gazdaságából, mint amennyit oda befektettek.

A japán gazdaság egészségének helyreállását látja az OECD jelentése abban, hogy a szigetországból külföldre induló tőkeáramlás nagysága tavaly az előző évinek csaknem másfélszerese, 46 milliárd dollár volt. A magas nyereséget elért japán cégek többsége nem vitte haza profitját, hanem újra befektette a célországban. Azt viszont, hogy a japán gazdaság továbbra is meglehetősen zárt a külföldi befektetők előtt, jelzi, hogy a szigetországba érkező közvetlen külföldi tőkebefektetés értéke alig 3 milliárd dollár volt.

A német tőke külföldi célpontjai főleg az EU régi tagországaiban, valamint Svájcban voltak, miközben Kelet-Közép-Európa súlya csökkent, az Egyesült Államokban pedig több német cég is fölszámolta beruházását. Az OECD külföldön legaktívabb tagja tavaly Franciaország volt, ahonnan 116 milliárd dollár áramlott külföldre, elsősorban a francia vállalatok megnőtt akvizíciós kedvének köszönhetően.

A kelet-közép-európai OECD-tagok közül Csehország tavaly - főleg távközlési szektorának köszönhetően - 11 milliárd dollár értékű közvetlen külföldi befektetéshez jutott, ami Prága számára rekordnak számít. Szlovákia 1,9 milliárd, Lengyelország 7,7 milliárd, Magyarország pedig 6,7 milliárd dollárral szerepel a tőkefogadók listáján, és a három évvel ezelőtti minimális szintről némiképp nőttek a régió országainak külföldi befektetései is. Az OECD 2005-ben Csehországnál 0,9, Lengyelországnál 1,5, Szlovákiánál 0,1, Magyarországnál pedig 1,3 milliárd dollár kiáramló tőkebefektetést regisztrált.

Élénk volt az OECD-n kívüli országok részvétele is a nemzetközi tőkemozgásokban. A lista élén természetesen Kína áll, ahová tavaly minden korábbinál több, 72,4 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetés érkezett. Ez még akkor is kiemelkedő teljesítmény, ha a pénz egy része valójában Kínából származik, csak éppen a különleges adminisztratív területnek számító Hongkongot is megjárva. Némiképp módosult a célba vett ágazatok összetétele is: néhány éve még szinte kizárólagos szerepet játszott a feldolgozóipar, tavaly viszont már a külföldi beruházások hatodát a pénzügyi szektor kapta. Nőttek a kínai vállalatok külföldi befektetései is, miközben az összetételük is változott. A pekingi kereskedelmi minisztérium adatai szerint kínai cégek tavaly csaknem 7 milliárd dollárt fektettek be külföldön, és már nem csupán a nyersanyagok iránt érdeklődtek, hanem csúcstechnológiai invesztíciókkal is igyekeztek megvetni lábukat a világpiacon.

Az Ázsián kívüli nem OECD-tag országok közül a tőke legkedveltebb célpontja továbbra is Brazília, amely tavaly 15 milliárd dollár befektetést könyvelhetett el. Oroszország ettől már csak alig félmilliárd dollárral marad el; 2005-ben a külföldi tőke elsősorban olaj- és gázszektorába, valamint autóiparába áramlott. A külföldi működőtőke 28 százaléka ugyanakkor Ciprusról érkezett, ami azt jelzi, hogy a pénz jó része orosz cégek, illetve magánszemélyek offshore számláján megfordulva válik úgymond külföldivé. Az Oroszországba érkező külföldi tőke ezzel együtt is az ország hazai össztermékének (GDP) alig 3 százaléka - Lengyelországban például 4,9 százalékos ez az arány -, és az OECD szerint Moszkva többet tehetne vonzereje növelése érdekében. A rubel július 1-jei teljes konvertibilissé tételét fontos lépésként értékelik, ám hangsúlyozzák, hogy a külföldi tőke érdeklődésének fölkeltéséhez javítani kellene a gazdaság működésének átláthatóságát, és az sem ártana, ha komolyan vennék a nyersanyagszektoron kívüli ágazatok fejlesztését is.

NAGY GÁBOR

Másfél év után válik Nacsa Olivér

Másfél év után válik Nacsa Olivér

Itt vannak az ötös lottó nyerőszámai, lehet készülni a jövő hétre

Itt vannak az ötös lottó nyerőszámai, lehet készülni a jövő hétre

Hódmezővásárhelyen extrémsokan szavaztak, Budapest a negyedik legaktívabb nagyváros

Hódmezővásárhelyen extrémsokan szavaztak, Budapest a negyedik legaktívabb nagyváros

Tóta W.: Amikor a prolik diktálnak

Tóta W.: Amikor a prolik diktálnak

Megnyílt az első magyar rögbistadion

Megnyílt az első magyar rögbistadion

Karácsony: "Leckét adtunk demokráciából mindenkinek Magyarországon"

Karácsony: "Leckét adtunk demokráciából mindenkinek Magyarországon"