Az extrém sportokat kedvelők Magyarországon is hódolhatnak kedvtelésüknek, ám a kedvezőbb földrajzi adottságok miatt mind többen utaznak szomszédos országba és távolabbi vidékekre, akár a Himalája csúcsaira is.

Rafting, canyoning, ejtőernyő, siklóernyő, sziklamászás, hegymászás, jégmászás, bázisugrás, bungee jumping, barlangászat, búvárkodás - az extrém sportok határa a csillagos ég Magyarországon is. Talán épp e sokszínűségből, no meg a versenysportjelleg hiányából adódik, hogy e mozgásformáknak nincs összefogó irányító szervezete hazánkban. A Magyar Extrémsport- és Rekreációs Szövetség (MERSZ) sem ilyen, tagsága szándéka szerint inkább egy elitklub. Mint Balla Ferenc MERSZ-elnök a HVG kérdésére elmondta: céljuk az, hogy megfogalmazzák az extrém sportokhoz szükséges biztonság- és élménytechnika normáit, és kizárják maguk közül azokat, akik előképzettség nélkül, balesetveszélyesen szerveznek túrákat.

Az extrém sportok Magyarországon a kilencvenes évek elején vetették meg a lábukat, és az ezredforduló óta terjedtek el a rendszeres túráztatások. Az elnevezés idehaza is hajlik a kalandsport, illetve a kalandtúra felé, amiből Európában is a leghosszabbak közé tartozik az idén másodszor megrendezett Cross Hungary Adventure. Az egyik legkedveltebb extrém sport, a rafting terén ötven fölé tehető a túraszervező magyarországi klubok, egyesületek, cégek száma, pár százan oktatnak és vezetnek túrát, és évente közel tízezren veszik ezeket igénybe. Extrémsportolás szempontjából a kor nem döntő tényező. Az átlag természetesen 20-30 éves, de akad 10 év alatti és 60 feletti is. Az alsó határt inkább a raftingban használatos úgynevezett neoprén ruházat legkisebb mérete jelenti: 130 centiméter alatt nem nagyon készítenek ilyesmit. Raftingolni tehát a megfelelő biztonsági előírások betartásával gyermekek is tudnak, míg például a barlangászathoz, a búvárkodáshoz vagy a hegymászás extrém válfajaihoz megfelelő fizikai paraméterek szükségesek.

A magyarországi extrémsport-piac egyértelműen bővül, mivel a közvélemény megismerkedett a lehetőségekkel, és rájött, hogy "van esély a túlélésre" - fogalmazott Balla Ferenc. Tapasztalata szerint nem jellemző, hogy csak gazdagok űznék e sportokat. Mint mondja, aki elhivatott, és "függőségbe került", megteremtheti magának a lehetőségeket. A rafting kipróbálása kezdőként járulékos költségekkel együtt 50 ezer forintból megúszható, egy siklóernyős-tanfolyam nagyjából ugyanennyibe kerül, 200-300 ezer forintért pedig már ernyő is kapható. Egy komolyabb hegymászó-felszerelés is kijön 200 ezer forintból. A gazdagság abban mutatkozik meg, ki hol űzi a hobbiját. Akinek van rá pénze, raftingolhat Afrikában, hegyet mászhat Nepálban, bázisugorhat Új-Zélandon. A szomszédos országok pedig a középosztály számára is megfizethetők.

E sportágak hazai infrastruktúrája igen csekély, ezért (no meg a kedvezőtlen földrajzi viszonyok miatt) a "megfertőzött" magyarok zöme külföldre jár extrémsportolni. Magyarországon is jellemző, hogy az igazán elhivatottak, a "profik" párhuzamosan űznek extrém sportokat, illetve hogy egyikről a másikra váltanak. Számukra nemzetközi versenyeket is rendeznek, ahol például a magyar rodeókajakosok vagy siklóernyősök nagyszerű eredményeket értek el.

A hírverés szempontjából érdekes, hogy különböző extrém sportok, illetve az azokat szervező vállalkozások azzal hirdetik magukat, hány ismert ember, sztár választja őket. Egészen más népszerűség, ha maga az extrém sport teremti meg a saját sztárját, hősét. Nehéz lenne hirtelen híres hazai extrémsportolót mondani - talán csak egyet: Erőss Zsolt az első és eddig az egyedüli magyarként 2002-ben feljutott a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre. Egyik legközelebbi munka- és mászótársa, Kollár Lajos, a legutóbbi magyar Himalája-expedíciók vezetője szerint a hegymászás már csak ősi eredete miatt is kevésbé extrém, mint inkább életmódsport, ám egy bizonyos szint felett tényleg kivételes jelleget mutat. Ezt a szintet akár méterben is meg lehet határozni, mondjuk 7 ezer felett. Természetesen létezik a hegymászás kapcsolata más extrém sportokkal, maga Kollár Lajos például egy 1997-es befejezetlen próbálkozást követően 2001-ben két társával átsíelte a grönlandi jégsapkát. A hazai hegymászók a fokozatosság elve alapján a Tátrán, a Kárpátokon, az Alpokon, a Kaukázuson és a Pamíron keresztül jutottak el a csúcsra, a Himalájára. Erőss Zsolt az egyetlen honi "Hópárduc", vagyis olyasvalaki, aki a volt Szovjetunió összes 7 ezres hegyét megmászta.

Kollár szerint a hegymászásnak nem a heggyel való viaskodás a lényege, hanem az, hogy alkalmazkodni kell a magassághoz és a rendkívüli körülményekhez, jókor, jó döntéseket kell hozni. A siker is más, nem hétköznapi értelmet nyer: a látványos a csúcs meghódítása, ám az számít igazinak, ha a szervezett expedíció minden tagja életben marad. A magyar expedíciók zömmel "fapadosak", azaz létszámtól függően 10-20 millió forintból jönnek ki, a lehető legtakarékosabban, teherhordók és segédeszközök nélkül. A szükséges összeg megszerzése nagyon nehéz, az állami sportirányítás évek óta egy fillért sem ad, a hegymászószövetség segítsége mellett szponzorok adják össze a pénz zömét.

DEÁK ZSIGMOND

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs

Videó: Feneketlen bendőjű, csontevő "rémségekre" bukkantak a tenger fenekén

Videó: Feneketlen bendőjű, csontevő "rémségekre" bukkantak a tenger fenekén

Hogyan kapta a nevét a Monty Python? Eric Idle így emlékszik

Hogyan kapta a nevét a Monty Python? Eric Idle így emlékszik

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Budaörsi önkormányzat: nem felelősek a szemészeten történt fertőzések miatt

Budaörsi önkormányzat: nem felelősek a szemészeten történt fertőzések miatt

Duma Aktuál: Minden idők legnyomorultabb szexbotránya

Duma Aktuál: Minden idők legnyomorultabb szexbotránya