A legtöbbet utazó szurkoló, a leggyorsabb gól és a legkitartóbb pattogtatás is bekerült a rekordok közé, vagyis extrém teljesítmények nem csupán az extrém sportokban születnek.

Mi az, ami Michael Schumacher autójánál is gyorsabb? Andy Roddick szervája, legalábbis rövid távon. Az amerikai teniszező 2004-ben Londonban óránként 266,2 kilométeres sebességgel ütötte el a labdát, míg a Forma-1 német sztárja pontosan 247,585 kilométer per órával szerepel a Guinness világrekordok könyvében, mint az egy futamon elért legnagyobb átlagsebesség teljesítője. Ütős rekordokból több is van: a gyakran strandjátékként lekicsinyelt tollaslabda hivatott művelői közül a brit Simon Archer egy angliai meccsen 260 kilométer per órás száguldásra kényszerítette a játék tárgyát. A labda puszta kézzel történő felgyorsításában viszont a pakisztáni Shoaib Akhtar krikettező a csúcstartó: egy 2003-as világkupameccsen 161,3 kilométer per órás sebességgel hajította el a labdát.

A percben és méterben mérhető sportteljesítmények közül kiemelkedik az amerikai Michael Secrest 1990-es 1958,196 kilométere, amely a 24 óra alatt kerékpárral megtett leghosszabb táv. Igaz, ez a tekerés egy felvezető járművet követve esett meg. Efféle segítség nélkül Secrest egy napon 857,36 kilométerre volt képes, amikor hét évvel később, 1997-ben ily módon is rekordot döntött. Ehhez képest semmiségnek tűnik 29,1 kilométert biciklizni, de a német Markus Riese 2003-ban Dortmundban ezzel is csúcstartó lett, mert egy óra alatt senki sem kerékpározott ennél többet - hátrafelé. Távolsági rekordot nem csupán sportolók állíthatnak fel. A brit Ken Ferris azzal került fel a Guinness-listára, hogy a legrövidebb idő alatt látogatta végig az angol profi liga összes csapatának pályáját. 1994-1995-ben 237 nap alatt mind a 92 csapat pályáján végignézett egy-egy mérkőzést.

Amióta Matthew Webb angol hajóskapitány 1875-ben mentőmellény nélkül átúszta a La Manche csatornát, és 21 óra 45 perc alatt szerencsésen megtette a 61 kilométeres távot - később viszont a Niagara-vízesés alatti örvénybe fulladt -, azóta a briteket a kontinenstől elválasztó víz a rekorddöntögetések kiváló terepe. Igaz, a távolság időközben csökkent: a próbálkozóknak érdemes a legrövidebb, 34 kilométeres távot választaniuk Dover és Cape Griz-Nez között. Angol-francia irányban a 7 óra 17 perces csúcsot 1994-ben állította fel az amerikai Chad Hundeby, az ellenkező irányba 1988 óta nem jutott el senki gyorsabban, mint az akkor 8 óra 5 percig tempózó brit Eichard Davey. Váltóban persze könnyebb: az Egyesült Államok nemzeti úszócsapata ugyanezt a távot 1990-ben 6 óra 52 perc alatt teljesítette.

A vízi sportok nehezen utolérhető teljesítményei közé sorolható még, hogy 1999-ben a Michigan-tó - nyilván kellőképpen beetetett - vizében Brent Olgers sporthorgásznak 24 óra alatt 6358-szor volt kapása, de az is, hogy a leghosszabb kenuverseny távja 5283 kilométer volt. Ezen az 1967-es kanadai háziversenyen a tíz tartományt képviselő tíz hajó az akkori világkiállítás helyszínén, Montrealban ért célba, 104 napi lapátolás után. Gyalog talán hamarabb megtették volna. Legalábbis erre utal, hogy minden idők leghosszabb futóversenyén - az 1929-es New York-Los Angeles transzkontinentális futásban - az 5850 kilométeres távot a jobbak 79 nap alatt tudták le (persze nem éjjel-nappal kocogva). A győztes, a finn Johnny Salo 525 óra 57 perc 20 másodpercet futott - és így is mindössze 2 perc 47 másodperccel előzte meg a második helyezett, olasz származású angol Pietro Gavuzzit.

A legszorosabb eredménnyel zárult Tour de France elsősége még kevesebben múlott: bár 1989-ben 23 napon át pedáloztak a 3267 kilométeres távon, a második helyezett francia Laurent Fignon mindössze 8 másodperccel maradt le a győztes, az amerikai Greg LeMond mögött. Ennek nem feltétlenül kell így történnie. A rekordok könyvében feljegyezték a legnagyobb különbségű Tour de France-győzelmet is. 1952-ben az olasz Fausto Coppi a célszalag átszakítása után kényelmesen meguzsonnázhatott, mire 28 perc 27 másodperccel később felbukkant a második helyezett belga Stan Ockers.

A leghosszabb ideig, 3 óra 59 percen át ujjon pörgetett kosárlabdával a kínai Csao Kuang írta be a nevét a nagykönyvbe. Ugyanezzel a sporteszközzel az amerikai Tyler Curiel 24 óra alatt 174,46 kilométert tett meg úgy, hogy - nyilván a felügyelők által ellenőrzött rövid pihenőidőket leszámítva - folyamatosan pattogtatta a labdát.

A foci népszerűségét és az észak-koreai rendszer propagandájának erejét jelzi a Guinness-kötetből egymás mellé szemezgethető két nézőcsúcs. A labdarúgóvébék történetének legnagyobb nézőszámát 1950-ben, a Rio de Janeiró-i Maracana stadionban jegyezték fel, amikor a Brazília-Uruguay döntőt - amelyen a favorit hazaiak 2:1-re kikaptak - 199 854 szurkoló izgulta végig. A máskülönben nem túl nagy tömegeket vonzó birkózás egyik - közelebbről meg nem nevezett - küzdelmét viszont phenjani adatok szerint a Nemzetközi Sport és Kulturális Békefesztivál keretében 1995 áprilisában 190 ezer néző tekintette meg.

Bár a foci nem elsősorban sebességi sport, nyilvántartják a leggyorsabb gólt. 1998-ban egy uruguayi meccsen Ricardo Oliviera, a Rio Negro játékosa a kezdő sípszó után 2,8 másodperccel talált a Soriano hálójába. Erősebb ellenfelek között sem tart sokkal tovább az ilyesmi: 2002-ben a Bajnokok Ligájában a brazil Gilberto Silva (Arsenal) a kezdés után 20,7 másodperccel talált az Eindhoven hálójába. Igaz, az Eindhovennek ezután még lehetett esélye, nem úgy, mint 1993-ban Jay Bellnek, akit - a legrövidebb ökölvívó-világbajnoki döntő keretében - a szintén amerikai Gerald McCellan 20 másodperc alatt tett harcképtelenné.

De vissza a focihoz: a gólokban leggazdagabb válogatott mérkőzés eddig egy 2001-es vébéselejtező volt, amelyen az ausztrálok 31:0-ra verték Amerikai Szamoa legjobbjait. A 31-ből 13-at Archie Thompson rúgott, ami szintén világcsúcs. A fociban ilyen gólözönre már azt mondják, hogy vízipóló- vagy kézilabda-eredmény. Ez azonban könnyelmű ítélet, ha meggondoljuk, hogy a válogatott vízilabdameccsek történetében a legeredményesebb esetben, a 16:10-re végződött 1982-es Ausztrália-Kanada világbajnoki mérkőzésen sem esett ennyi gól. Eltörpülnek viszont ezek az eredmények a kézilabda mellett. 1981 augusztusában Miskolcon a szovjet válogatott 86:2-re verte az afgánokat. Bár a Guinness-könyv természetesen nem bocsátkozik politikai spekulációkba, ez a meccs azért is sajátos, mert megtalálták azt a történelmileg meglehetősen rövid időszakot, amelyben a szovjet és az afgán csapat együtt szerepelhetett a Baráti Hadseregek Tornáján.

BEDŐ IVÁN

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Brutális illegális szeméthegyeket videóztak le Magyarországon a levegőből

Brutális illegális szeméthegyeket videóztak le Magyarországon a levegőből

7-es cikkely: Horvátország nem büntetné Magyarországot

7-es cikkely: Horvátország nem büntetné Magyarországot

Aján Tamás: egyéni érdekek állnak a támadások mögött

Aján Tamás: egyéni érdekek állnak a támadások mögött

Mínusz 9 fokig is lehűlhet a levegő jövő héten

Mínusz 9 fokig is lehűlhet a levegő jövő héten

Bemutatták az amerikai űrhaderő egyenruháját, a fél internet ezen nevet

Bemutatták az amerikai űrhaderő egyenruháját, a fél internet ezen nevet