Vidéki vásárok látványosságából igazi sporttá próbálják hizlalni Amerikában az evőversenyeket, amelyek legnagyobb sztárja nem egy hazai behemót, hanem egy kákabélűnek tűnő japán.

HVG
"A visszaböfögött ételdarabok nem érték el az asztalt. Sőt, amikor a hot dog egy része a versenyző orrán keresztül bukkant föl, ő igazi bajnokként és sportemberként visszanyelte" - indokolta a legismertebb amerikai evőverseny főbírája, miért nem zárta ki röviddel a vége előtt Kobajasi Takerut. Így aztán a japán - a 12 perces "futam" alatt 53 és háromnegyed darab puha kiflibe ágyazott virslit gyömöszölve le a torkán, s ezzel 19 riválisát utasítva maga mögé - új világcsúcsot állított föl ebben a műfajban. Mellesleg az idei győzelemmel immár a hatodik alkalommal ette asztal alá ellenfeleit a hagyományosan az USA függetlenségi ünnepén, július 4-én a New York-iak kedvenc nyári városi szórakozóhelyének számító Coney Islanden rendezett viadalon.

A fáma úgy tartja, 1916-ban négy friss bevándorló az egyik legnépszerűbb amerikai virslimárka, a Nathan's Coney Island-i standja előtt azt próbálta egy rögtönzött habzsolással eldönteni, melyikük is az igazi hazafi. A győztes az egykorú krónikák szerint az ír származású Jimmy Mullen lett, aki 13 hot dogig jutott. A Nathan's cégnek annyira megtetszett az ötlet, hogy azt követően szinte minden évben megrendezték az evőversenyt. Csupán kétszer kényszerítették koplalásra a jelentkezőket: 1939-1941-ben a második világháború miatt, 1971-ben pedig a hippimozgalom és a szabad szerelem ellen tiltakozva.

Az evőverseny azonban megmaradt helyi kuriózumnak, mígnem a Nathan's marketingkampányain dolgozó George Shea az 1990-es évek közepén föl nem figyelt az esemény reklámértékére, és el nem kezdte széles körben népszerűsíteni. Fáradozása eredményeképp a hot dog falás közönsége egyre - az ezredforduló óta mindinkább gyorsulva - nőtt, és az idén a helyszínen már több ezren, az ESPN sportcsatorna adásában pedig nagyjából 1 millióan követhették figyelemmel, amint a 27 éves, rikító sárgára festett hajú Kobajasi diadalmasan magára csatolja az ökölvívóknál megszokott stílusú bajnoki övet, amely az alkalomhoz illően mustársárga.

Téved, aki azt hiszi, hogy a kivételes japán gasztroatléta fegyelmezetlenségében zabáló szumós: a több mint félszáz hot doggal 15 ezer kalóriát, egy bányász háromnapi energiaszükségletét elfogyasztó Kobajasi 168 centiméter magas, és verseny előtti súlya 77 kilogramm. Ráadásul a Coney Islanden 1997 óta egy év kivételével japánok nyertek, maguk mögé utasítva a mértéktelen habzsolás sztereotípiája szerinti hatalmas termetű amerikaiakat. Valóságos eufóriát okozott, amikor 1999-ben Steve Keiner meg tudta szakítani a "kis emberek" győzelmi sorozatát. Az új korszakot Kobajasi hozta el, amikor 2001-ben - a teljes ismeretlenségből előtűnve - csaknem ráduplázott az előző évben győztes honfitársa eredményére, és ötven hot dogot tömött magába a falóverseny röpke 12 perce alatt.

A Cunamiként is emlegetett Kobajasi a legnagyobb sztárja és világranglista-vezetője az 1997-ben szintén Shea által alapított, New York-i székhelyű szervezetnek, amely a Versenyevők Nemzetközi Szövetsége (IFOCE) néven egyelőre zömmel az amerikai gasztroatlétákat tömöríti. A nagy étvágyú IFOCE szeretné, ha az időre zabálás igazi sporttá válna. Már levelet intéztek Jacques Rogge-hoz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökéhez is, ám ő - Shea legnagyobb sajnálatára - még csak nem is válaszolt, így egyelőre aligha kerül föl a játékok programjára a hot dog evés.

Annál nagyobb sikerrel jártak hazai pályán: míg az USA-ban 1997-ben még legfeljebb tucatnyi provinciális evőversenyt tartottak - amelyek elődje a vásári lepényevés -, addig az idén már száznál is többet rendeznek, összesen csaknem 250 ezer dolláros pénzdíjazással. Az IFOCE dönt a különböző ételek "programba" emeléséről, és számon tartja a kategóriák legjobb eredményeit, méghozzá rendszerint külön-külön rövid, illetve hosszú "távon", azaz 10-12, illetve 30-60 perces falásban. Rögzítették a szabályokat is. Ezek legfontosabbika: kizárják azt a versenyzőt, akiből visszabuggyan az étel - a "sport" szlengjében: "megfordul a szerencséje" vagy "a rómaiak balesete éri" -, és nem tudja villámgyorsan visszanyelni.

A versenyekhez mind több szponzort sikerül megnyerni, úgyhogy a világranglista első két helyezettje már akár a pénzdíjakból is megélhet. Kobajasi a Japánban szintén népszerű versenyszerű zabálásokon és Amerikában a becslések szerint akár évi 150 ezer dollárt is összeehet, míg az IFOCE-ranglistán második, 38 éves Sonya Thomas keresetét 50 ezer dollárra teszik. A falánk pókfajta után Fekete Özvegyként is emlegetett Thomas sem nehézsúlyú evő: verseny előtt alig 45 kilogrammot nyom. A Dél-Koreából 1997-ben bevándorolt törékeny hölgy 2003-ban robbant be a versenyevők élvonalába, amikor első indulásakor rögtön a negyedik helyen végzett a Nathan's hot dog viadalán. Az eredeti foglalkozását tekintve stílszerűen egy Washington melletti Burger King gyorséttermet vezető Thomas azóta tanúbizonyságot tett sokoldalúságáról, hiszen az IFOCE nyilvántartása szerint összesen 23 kategóriában tart érvényes csúcsot. Súlyosabb férfi riválisait maga mögé szorítva ő ette eddig például adott idő alatt a legtöbb bécsi virslit, fűszeres csirkeszárnyat, kemény tojást (6 perc 40 másodperc alatt 65 darabot), sajtburgert és fasírtot, de nem talált legyőzőre a pulykába töltött kacsába töltött csirke hálaadás napi elfogyasztásában sem.

Az amerikai férfiak megtépázott becsületét épp az idén július 4-én igyekezett helyreállítani a tavaly üstökösként feltűnt, 22 éves, 185 centiméter magas és 102 kilogrammos kaliforniai evőgép, Joey Chestnut (családnevének jelentése történetesen gesztenye). Szűk egy év leforgása alatt az IFOCE ranglistájának harmadik helyére ette föl magát, miközben világrekordot zabált a spárga, a grillezett sajtos szendvics, az oldalas és gofri versenykategóriákban, ez utóbbiban éppen Thomast győzve le. Coney Islanden is sokáig tartotta a lépést Kobajasival, 52 hot dogig - ez új amerikai csúcs - döntetlen volt az állás, de aztán képtelen volt többet a szájába tömni.

A különleges sportág természetesen kitermelte a maga edzésmódszereit is. Már tovatűnt az amatőr aranykor gyakorlata, amikor a reménybeli gyomorbajnokok bemelegítésképp az Amerika-szerte megtalálható, egységáras, korlátlan fogyasztású büfék asztalait tarolták le, a tulajdonosok nem túl nagy örömére. Ezt az egyes éttermekben ma is felkínált ajánlat őrzi, miszerint a betérő vendég számláját állják, ha megbirkózik a megjelölt mennyiségű pizzával, steakkel vagy bármi más kiszemelt étekkel. A mai profik a megméretés előtti "csúcsra edzés" során általában több liter víz vagy több kiló káposzta elfogyasztásával - utóbbi előnye a kalóriaszegénység - tágítják a bendőjüket, de rendszeresen erősítik az állkapcsukat is, hogy bírja a megterhelést. Kobajasi a hírek szerint a vízkúrára esküszik, míg Chestnut a Coney Island-i csata előtti hetekben minden reggel hét és fél liter meleg vizet ivott, amit elsősorban kiizzadni próbált magából, majd napi 17 hot dog minél gyorsabb betolásával trenírozott a nagy eseményre.

Kobajasi megújította a hot dog falás stílusát is, amit riválisai azóta is videón veséznek ki, és próbálnak utánozni. A japán ugyanis külön eszi a virslit, gyorsan és nagyon apró falatokban, hogy ne kelljen rágnia, csak nyelnie, majd ugyanígy tesz a kiflivel, amit viszont vízbe mártogat. Ezzel egyszerre könnyíti a nyelést, és elintézi a hatékony evéshez szükséges vízfelvételt, ami egy-egy verseny alatt elérheti a 3-4 litert is. A versenyevés sporttá emelkedésének útján mérföldkő lehet, hogy több csalódott riválisban fölmerült: Kobajasi esetleg doppingol, azaz olyan gyógyszert szed, ami ellazítja a nyelőizmait, és így szinte lecsúszik az étel a torkán. Ezt azonban senki sem tudta bizonyítani. A sokáig a szurkolók kedvencének számító amerikai Edward Krachie - aki 1996-ban még 22 és egynegyed hot doggal nyert Coney Islanden - tudományosnak szánt magyarázatot is kanyarított arra, miért tudja a filigrán Kobajasi és Thomas legyőzni a hozzá hasonló 130 kilós monstrumokat. Szerinte a kövérebb zabagépeknél a bőr alatti háj gátolja a gyomor tágulását, ám elméletét hiába küldte el több tudományos szaklapnak is, azok nem közölték.

Az evőversenyeknek persze vannak ideológiai ellenfelei is. Szerintük a táplálkozásból sporteseményt csinálók a legrosszabb képet festik a fogyasztói társadalomról. Ráadásul pont abban az Amerikában vonnak glóriát a mértéktelen zabálás köré, ahol a 20 év fölötti felnőttek 65 százaléka túlsúlyos, 30 százalékuk pedig egyenesen krónikusan kövér.

NAGY GÁBOR

Kopasz Barbie-t és hosszú hajú Kent dob piacra a Mattel

Kopasz Barbie-t és hosszú hajú Kent dob piacra a Mattel

Halálos áldozata lett egy kókuszkockaevő versenynek

Halálos áldozata lett egy kókuszkockaevő versenynek

A Ferrari a világ legerősebb márkája

A Ferrari a világ legerősebb márkája

A tudósok elindulnak megkeresni a kihalt galápagosi óriásteknős rokonait

A tudósok elindulnak megkeresni a kihalt galápagosi óriásteknős rokonait

Szomorkás kedd vár ránk

Szomorkás kedd vár ránk

Hivatalosnak tűnő képek jelentek meg egy összecsukható Samsung telefonról

Hivatalosnak tűnő képek jelentek meg egy összecsukható Samsung telefonról