A felsőfokú képzésért a diákok fele már most is fizet. 2008-tól a többiek is fognak. Az intézményekhez befolyó többletbevételből állítólag a diákok profitálnak majd.

HVG
Félévente bő kétmillió forintért gyakorlatilag bárki valóra válthatja gyermekkori álmát: ennyibe kerül a pilóták felsőfokú képzése a Nyíregyházi Főiskola műszaki és mezőgazdasági karának közlekedésmérnöki szakán. A nem csekély anyagi áldozatvállaláson túl a feltétel mindössze annyi, hogy Ikarosz kései utódai összeszedjenek 78 pontot a lehetséges 120-ból. Persze ha valaki eléri a 94 pontot, és más diplomája még nincs, akkor elvileg ingyen is megszerezheti ugyanazt a végzettséget, sőt ha tanulmányi eredménye meghaladja az évfolyamátlagot, akár havi 30 ezer forint ösztöndíjhoz, rászorultság esetén pedig félévente további néhány tízezer forinthoz juthat. A repülőmérnök-képzésnél drágább szak ma nincs Magyarországon, de néhány egészségügyi, művészeti, valamint idegen nyelven folyó oktatásnak is megkérik az árát: a legtöbb költségtérítéses képzésért félévente 50-150 ezer forintot kell fizetni (lásd táblázatunkat az 55. oldalon). Az ingyenes diploma már egyébként is a múlté: miközben a hallgatók 49 százaléka eleve költségtérítéses formában végzi tanulmányait, az elvben ingyenes, államilag finanszírozott felsőfokú képzésben tanuló 51 százaléknak is tetemes rejtett költséggel kell számolnia.

A felvételi tájékoztatók helyett azonban praktikusabb a józan észre hallgatniuk azoknak, akik megpróbálnak előre kalkulálni a fizetnivalókkal. Az intézmények ugyanis mindössze néhány száz vagy legfeljebb néhány ezer forintos díjakról adnak számot egyes szolgáltatások - például vizsgaismétlés, leckekönyv pótlása vagy késedelmes teljesítés - esetén, miközben a felmérések szerint a hallgatóknak az államilag finanszírozott képzésben csupán tankönyvre átlagosan havi 3500 forintot kell költeniük (például egyetlen anatómiai atlasz több mint 20 ezer forintba kerül). Ehhez képest a jóval nagyobb terjedelemben részletezett hallgatói támogatások között ott van például a tankönyv- és jegyzettámogatás, amely akár ígéretesnek is tűnhet, ám ha összevetjük ennek évi 7 ezer forintját az említett havi 3500 forinttal, akkor már érthető, miért választja sok diák akár a jogszabályi kereteket is feszegetve, inkább a könyvek tömeges fénymásolását. Arról már nem is beszélve, hogy az egyetemek és a főiskolák többsége azzal a feltétellel adja ki a támogatást, hogy az összeget csak az intézmény saját könyvesboltjában lehet levásárolni, ezzel eleve kizárva a verseny árletörő hatását.

Belátható időn belül az otthonuktól távol tanuló diákok lakhatási költségei sem csökkennek. Ezt a jelek szerint az oktatási kormányzat is elismeri, hiszen a szeptembertől emelkedő hallgatói juttatások közül a kollégiumi támogatás növekszik a legnagyobb mértékben (lásd táblázatunkat). Rossz nyelvek szerint csupán azért, mivel a vállalkozói tőke bevonásával, vagyis úgynevezett ppp-konstrukcióban épülő kollégiumok esetében a kormánynak garanciát kellett vállalnia arra, hogy a magántőkének meglesz a tisztes haszna a befektetésen. Márpedig ehhez arra is szükség van, hogy a hallgatók meg tudják fizetni a diákotthoni ellátást, amely az újabb és újabb díjtételek, így például a számítógép vagy a mosókonyha használata miatt egyébként is folyamatosan drágul.

A suttyomban terjedő térítési díjak közül a legnagyobb visszhangot az úgynevezett fejlesztési hozzájárulás kapta, amelyet az oktatási jogok biztosa még tavaly ősszel jogsértőnek minősített. Aáry-Tamás Lajos szerint a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében a stúdióberendezések, a kamerák a kommunikáció szakos hallgatók alapképzéséhez tartoznak, vagyis az államilag finanszírozott rendszerben ezekért nem lehet félévente 80-90 ezer forintot elkérni. Miután azonban az egyetem vitatta ezt, az egyik végzett diák perre ment a pénzéért; az első tárgyalási nap július 11-én volt a Szegedi Városi Bíróságon.

A hallgatói juttatások között éppúgy van megkérdőjelezhető elem, mint a fizetnivalók körében. A szociális ösztöndíjra való jogosultságot például a diákok bemondása alapján ítélik meg. Kérnek ugyan mindenféle igazolásokat, ám az iratok valóságtartalmát már senki sem ellenőrzi. Amikor pedig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége szóba hozta ezt a méltánytalanságot, a válasz az volt, hogy a környezettanulmányt a települési önkormányzatoknak kellene elvégezniük, amihez azonban módosítani kellene az önkormányzati törvényt, márpedig az ehhez szükséges kétharmados parlamenti egyetértésre az elmúlt hetek tanúsága szerint semmi esély sincs. Így továbbra is becsületbeli ügy marad, hogy a hallgatói támogatások évente mintegy 25-30 milliárd forintos keretéből valóban a rászorultak részesülnek-e. A méltányosság elvének érvényesülését az is megnehezíti - teszi hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Semjén András -, hogy miközben a szociális támogatásokra szánt pénzt a diákok száma alapján kapják meg az intézmények, az eltérő presztízsű egyetemek és főiskolák szociális összetétele korántsem egyforma. A Budapesti Corvinus Egyetemre vagy az ELTE jogi karára például sokkal magasabb társadalmi státusú és jobb anyagi helyzetben lévő szülők gyermekei jutnak be, mint egy egykaros vidéki főiskolára, mégis átlagosan ugyanakkora támogatást kapnak.

A hátrányos helyzetűek egyébként is könnyen kiesnek a szociális hálón, hiszen a támogatások jelentős részét a tanulmányi eredményhez kötik, amiről csak fél év eltelte után lesz értékelhető adat. Ha ezt az első fél évet nem tudják kibekkelni, könnyen lehet, hogy máris fel kell adniuk diplomaszerző ambícióikat. Kis híján ennek estek áldozatul azok a diákok is, akik tavaly elsőként kerültek be az egyetemre az öt évvel ezelőtt indított Arany János tehetséggondozó program keretében. Ennek éppen az a célja, hogy a középiskolák a szociálisan hátrányos helyzetű, ámde tehetséges gyerekeket elvezessék az egyetem kapujába. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban évfolyamonként 25-30 gyereket oktatnak a szokásos normatíva duplájából, ami a kis csoportos nyelvoktatáson kívül akár tankönyv- vagy ruhavásárlást is lehetővé tesz a zömmel munkanélküli szülők kisfalvakból érkező gyerekei számára. A fokozott odafigyelés 80 százalékos továbbtanulási arányt eredményez, ám az igazi nehézségek - számolt be a tavalyi első tapasztalatokról Veres Pál igazgató - éppen az egyetem első félévében következtek be, amikor a gyerekek hónapokon keresztül semmilyen támogatást nem kaptak.

A kormány mégsem a támogatások növelésére gondolt, amikor alapvető társadalmi érdeksérelemre hivatkozva benyújtotta a felsőoktatási törvény azóta már elfogadott - bár a köztársasági elnök által előzetes alkotmánybírósági normakontrollra küldött - módosítását. Az oktatási miniszter ugyanis éppen azt tartotta az eddigi rendszer igazságtalanságának, hogy a hallgatók fele ingyenes képzésben vett részt, sőt juttatásokban részesült, miközben a másik felét költségtérítésre kötelezték. A jövőben mindenesetre a névleges ingyenesség is megszűnik: az államilag finanszírozott rendszerben a felsőfokú tanulmányaikat jövőre megkezdő diákok a 2008-2009-es tanévtől évente várhatóan 105 ezer forint képzési hozzájárulást fizetnek majd (ettől az átlagtól az intézmények plusz-mínusz 50 százalékkal eltérhetnek). A hátrányos helyzetűek, vagyis akik a középfokú tanulmányaik során rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek, mentesülnek a tandíj (legutóbbi hivatalos nevén képzési hozzájárulás) megfizetése alól. Bár az így befolyó évi mintegy 20 milliárd forinttal az egyetemek és főiskolák gazdálkodhatnak, az intézményvezetők attól tartanak, hogy a képzési hozzájárulás megjelenésével előbb-utóbb csökkentik majd az állami támogatást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja, Bándi Gyula a HVG érdeklődésére ugyanakkor azt is elmondta, a hallgatókért folyó éleződő versenyben az intézmények mindenképpen rákényszerülnek, hogy a képzési hozzájárulásból származó bevétel minél nagyobb részét a diákoknak adják vissza. Így, bár a jogszabály szerint a tandíj legalább egyharmadát, legfeljebb felét kell, illetve lehet a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatókra fordítani, a dékán szerint a maradékból is a diákoknak nyújtott szolgáltatásokat javítják majd.

SZABÓ YVETTE

Trend

A német tanulás ára

Arra, hogy a német egyetemisták és főiskolások többségének miért kell a jövő évtől szemeszterenként átlagosan 500 euró...

Reménykedésből csúnya vereség lett, elméleti esélye maradt csak a férfi-kézilabdacsapatnak az olimpiára

Reménykedésből csúnya vereség lett, elméleti esélye maradt csak a férfi-kézilabdacsapatnak az olimpiára

Australian Open: Babos Tímea az első fordulóban búcsúzott

Australian Open: Babos Tímea az első fordulóban búcsúzott

Február végére javíthatják ki a legjobban szétrohadt metrókocsikat – videó

Február végére javíthatják ki a legjobban szétrohadt metrókocsikat – videó

Santanderbe is repül a Wizz Air

Santanderbe is repül a Wizz Air

Erdőkertesi késelés: hazafelé vitték a rendőrök a támadót, amikor előkerült a kés

Erdőkertesi késelés: hazafelé vitték a rendőrök a támadót, amikor előkerült a kés

A győri MSZP volt alelnöke beállt a Fidesz jelöltje mellé

A győri MSZP volt alelnöke beállt a Fidesz jelöltje mellé