Kevesebbet tanulnak majd az egyetemisták és főiskolások, vagy csak másképp? Egyelőre nem oszlottak el a kétségek az alap- és mesterszintűre kettéválasztott képzés körül.

Nem csupán az EU-konform, bolognai típusúnak nevezett képzés (amelyben 3 év alapképzés után 2 év mester- és 2 év doktori kurzus következhet) szeptemberi bevezetése miatt lett szükség új tanrendre és a tananyag átalakítására az eddig általában ötéves képzést folytató egyetemeken és a három-négy évig oktató főiskolákon. Az átszabásban az is közrejátszott, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) a szakok számát is a negyedére, szám szerint 108-ra ritkította. Igaz, összevonások révén a korábbi szakokat - szakirányokként felcímkézve - többnyire legalább részben sikerült átmenteni, de az átszervezést követnie kell a tananyagnak is.

A gazdasági és műszaki képzésben általában aránylag egyszerű volt a bolognai fazonra szabás. A hagyományosan gyakorlatibb oktatást nyújtó főiskoláknak aránylag keveset kellett változtatniuk tanmenetükön, azt is inkább csak a szakok említett összevonása miatt.

Az akadémikusabb jellegű egyetemek nehezebb helyzetben voltak, hiszen eddig az első években főleg elméletibb, alapozó képzést nyújtottak, aztán erre épültek a későbbi hivatáshoz szükséges szaktárgyak. Alaposan fel kell tehát forgatniuk tanrendjüket, amikor a gyakorlatiasabb képzést az első évekre teszik át, míg az elméleti és az emelt szintű gyakorlati képzés a mesterszak két évébe zsúfolódik majd. De más megoldás is lehetséges. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdaság-tudományi karán például, ahol az alkalmazott közgazdaságtani vagy a gazdaságelemző szakon az alapképzést szinte automatikusan követi a mesterképzés, úgy vélik: az igényes elméleti és módszertani alapozás a gyakorlatorientáltságnak sem mond ellent. "Nincs praktikusabb, mint egy jó elmélet" - szól az alkalmazott közgazdaságtani szak krédója.

Az alapképzés után az OKM tervei szerint csak az összes diák egyharmada - feltehetőleg az egyetemeken nagyobb, a főiskolákon kisebb hányada - tanulhatna tovább. A gazdasági és műszaki egyetemeknek tehát arra is megoldást kellett találniuk, hogy diákjaik jó része nem szeretné három év után otthagyni az intézményt. Ennek megfelelően ők a főiskoláknál nagyobb arányban indítanak olyan szakirányokat, amelyek inkább a mesterképzésre készítenek fel. Mindez megkérdőjelezheti azt az elvet, amely szerint az alapképzés egységes, vagyis a főiskolákról az első három év után ugyanúgy kellene mesterképzésre felkészített diákokat kibocsátani, ahogy az egyetemekről is olyanokat, akik már három év után megfelelő képzettséggel lépnek ki a munkaerőpiacra. Ám a bolognai típusú egységesítés mellett fennmaradó duális intézményrendszer (főiskolák és egyetemek egymás mellett), úgy tűnik, továbbra is két külön útra tereli a diákokat. Különösen, mivel jó néhány főiskolában hiányzik az az oktatói gárda, amelyre alapozhatnának a mesterszakok kiépítésében. Az egyetemek szeretnék is kihasználni helyzeti előnyüket, és arra törekszenek, hogy saját diákjaik mindenképpen felkészültek legyenek saját mesterkurzusaikra.

Más utat járnak a bölcsész- és a természettudományi képzésben, mint a gazdasági vagy műszaki karokon. Előbbieknél nem elsősorban a gyakorlati alapozást követő felsőbb fokú elmélet a modell, hanem az elmélet egyfajta zanzásítása. Az eddig öt évig tartó egyetemi történelemoktatásra például az alapképzésben ezentúl három év jut, ez pedig csak a szakmai tananyag és a melléktantárgyak jelentős csökkentésével érhető el. "Az előadások és a szemináriumok a korábbiaktól eltérően nem foglalkoznak egy-egy téma sokoldalú megvilágításával" - mondta a HVG-nek Nagy Mariann, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanára. Az elmélyültebb tanulmányok a szűkebb szakterületre - mondjuk a vallás- vagy gazdaságtörténetre - koncentráló mesterképzés két évének jellemzői lesznek.

Az eddig alapvetően tanári és "akadémikus" ismeretek elsajátítására kialakított egyetemi szakok is megváltoznak - mondta kérdésünkre Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem bölcsészkarának dékánja. "Igyekeztünk nagyobb hangsúlyt fektetni a gyakorlatias, jól használható bölcsész- és társadalomtudományi ismeretekre, például a számítógép-használat lehetőségeinek növelésére" - ismertette a dékán az egyelőre nem kifejezetten valamely tudományterülethez kötődő elképzeléseket, amelyek nyilván azoknak a diákoknak kedveznek majd, akik a hároméves alapképzés után munkába állnának. A korábbi tananyag arányos csökkentésével Miskolcon is a "mindenről, de kevesebbet" elvet követték.

Vannak oktatók, akik szerint ezzel tovább csökken az egyetemi oktatás minősége. Hahner Péternek, a PTE tanárának az Élet és Irodalomban megjelent márciusi cikke szerint amikor a korábbi elitoktatást felváltotta a tömeges felsőoktatás, az nem azt jelentette, hogy "több fiatal részesül majd abban a magas szintű oktatásban, amelyben korábban kevesebben részesültek, hanem azt, hogy megszűnik a magas szintű oktatás". Ehhez jön most a 4-5 évnyi tananyag három évbe sűrítése, amire Hahner rezignáltan csak annyit jegyzett meg: "az eredmény előre elkönyvelhető".

A természettudományi szakokon az alapvető kérdés szintén az volt, hogy az első három évben kétféleképpen is folytatható tananyagot oktassanak. "A kurzusokat úgy alakítottuk ki, hogy aki nem akar tovább tanulni 3 év után, annak több gyakorlati, alkalmazott tárgy felvételére is lehetősége van" - mondta a HVG kérdésére Keszei Ernő, a budapesti ELTE TTK tanszékvezető egyetemi tanára. Mintegy 90-100 kreditnyi kurzus mindenki számára azonos, s a fennmaradó további 80-90 kredit terhére lehet választani a gyakorlati vagy a mesterszakra felkészítő tárgyak közül. (Az alapképzésben 180, a mesterképzésben 120 kreditet lehet szerezni, miközben egy kredit - intézményenként változó kritériumok alapján - 30 hallgatói munkaórának felel meg.) A tovább tanulni szándékozók tananyaga ennek megfelelően nagyjából lefedi az eddigi osztatlan képzések első 3 évének anyagát. Aki viszont ezt választja, annak Keszei Ernő szerint "tulajdonképpen felesleges már az alapképzés után is diplomát szereznie, ráadásul emiatt némi favágásra is kényszerül, ami a mesterképzésre való érdemi felkészüléstől von el tőle energiát".

A tanári képesítések új helyzetet teremtenek mind a bölcsész, mind a természettudományi szakokon. Megszűnik ugyanis az eddig főiskolát végzett általános iskolai és az egyetemről kikerült középiskolai tanár megkülönböztetése. Azonos diplomát kap majd mindenki - de csak a mesterképzés öt éve után. Az is bonyolítja a dolgot, hogy megszűnik az egyszakos tanárképzés, viszont alapképzésre csak egy szakon lehet járni. Az első három évben a tanári diplomához szükséges tudást ezért úgy lehet megszerezni, hogy a főtárgyból 120 kreditet kell teljesíteni. Az alapképzés fennmaradó 60 kreditjéből 50-et lehet összeszedni valamelyik úgynevezett minor szakon, amely a mesterképzés második tanári szakát alapozza meg, 10 kreditet pedig pedagógiai és pszichológiai tárgyakból kell gyűjteni. A mesterképzésen a 120 kreditből már 40-et visznek el a pedagógia-pszichológia stúdiumok, a többi marad a két szaktárgyra.

A főiskolák ebben azért is hátrányba kerülhetnek, mert egyelőre nem dőlt el, hogyan lehet bekerülni a mesterképzésbe. Ha az intézmények saját felvételit tarthatnak, akkor a mostani, fejkvóta alapú állami dotáció arra sarkallja majd őket, hogy minél több diákot vegyenek fel. Ez a saját felvételik színvonalának erodálásához vezethet. A központi felvételit viszont az intézmények nyilván elleneznék, hiszen a mesterszakok tartalmát ők találják ki, erre tehát nehezebb lenne központilag, közös felvételit szervezni.

Amíg viszont nem tudni, hogyan lehet majd pár év múlva bejutni a mesterképzésre, bőven akadhatnak olyan diákok, akik a főiskolai alapképzésben a tanári modulokat választották, viszont nem jutnak be a mesterképzésre, így nem lesz esélyük tanári diplomára. Az külön érdekes lesz, hogy azok a főiskolák, amelyeknek nincs mesterképzésük, hogyan készítik majd fel diákjaikat a tanári szakokra. Meglehet, hogy akik tanárnak készülnek, eleve az egyetemekre próbálnak majd bejutni; ekkor viszont az eddigi tanárképző főiskoláknak alaposabban át kell alakítaniuk képzéseiket.

Mindent összevetve már most látható, hogy a leendő tanárok kevesebb tananyagot tanulnak majd meg, mint az eddigi képzésben részt vevő diákok. "A hagyományos értelemben vett középiskolai tanársághoz, illetve az elit középiskolák tanárainak tudásához kevés lesz a képzés, amit a leendő tanárok kapnak majd" - jósolta kérdésünkre Nagy Mariann.

RIBA ISTVÁN

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

Hasznos lehet 7 éves gyerekeknél az fMRI-vizsgálat, már évekkel korábban jelezheti a depressziót

Hasznos lehet 7 éves gyerekeknél az fMRI-vizsgálat, már évekkel korábban jelezheti a depressziót

Lepöcegödrözte a kínai elnököt a Facebook – állítólag műszaki hiba történt

Lepöcegödrözte a kínai elnököt a Facebook – állítólag műszaki hiba történt

A roma és a magyar is csak egymás tükrében értelmezhető

A roma és a magyar is csak egymás tükrében értelmezhető

Magyarok győztek a klasszikus Dakar útvonalán zajló sivatagi ralin

Magyarok győztek a klasszikus Dakar útvonalán zajló sivatagi ralin

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka