Beletörődni látszanak az egyetemek és főiskolák, hogy tavaly óta nem felvételiztethetnek. A felvételit kiváltó új érettségi rendszerrel kapcsolatban viszont vannak még aggályok.

HVG
Lehet, hogy korábban egyfajta misztifikáció is növelte a felsőoktatási felvételik rangját? A HVG által megkérdezett, különböző szakterületen - bölcsész, építész, pedagógus - oktató egyetemi tanárok tapasztalatai alapján legalábbis úgy tűnik, nem hozott érzékelhető változást a felsőoktatási tanulmányaikat megkezdő diákok összetételében, hogy tavaly óta az egyetemek, főiskolák nem tarthatnak felvételit. A felsőoktatási intézményeknél is megbékülni látszanak a ténnyel, hogy nem ők választhatják ki a jelentkezők közül az érdemeseket, hanem "hozott anyagból" kénytelenek dolgozni, hiszen kizárólag a középiskolai, illetve az érettségi eredmények alapján dől el, ki hová nyer felvételt. Akadnak oktatók, akik már az új rendszer előnyét is felismerték: a korábbi években nyár közepéig is elhúzódó felvételiztetések elmaradásával könnyebbé vált az életük. Mindazonáltal többen hangot adtak aggályaiknak, mondván, az új érettségi rendszer nem szavatol teljes pártatlanságot.

Minthogy az emelt szintű érettségi nem mindenhol felvételi követelmény, elképzelhető, hogy valaki a saját középiskolájában, a saját tanárai előtt tett közönséges matúra alapján nyer felvételt valamelyik felsőoktatási intézménybe. Igaz, az elit szakok esetében ez a lehetőség szinte kizárt. A 130-140 pontos küszöb átlépéséhez úgyszólván elengedhetetlen, hogy a jelentkező legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tegyen, ahol a körülmények az objektívebb elbírálást hivatottak segíteni. Elvben. Az idén tavasszal emelt szinten maturálók esetében viszont többen is saját tanáruk elé kerültek. Történt ugyanis, hogy a szervezést összehangoló Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) több, a javításban és szóbeliztetésben részt vevő pedagógust saját iskolájába osztott be. Az is megtörtént - például kisvárosok esetében -, hogy épp azért állt elő összeférhetetlenség-gyanús helyzet, mert a nem kívánatos találkozást megelőzendő, a vizsgázót és tanárát a település egy másik középiskolájába irányították - csak éppen ugyanabba.

Efféle malőrök előfordulását az OKÉV sem vitatta, ám a jelenség előfordulásának gyakoriságáról nem közölt statisztikát. Az intézmény illetékesei arra hivatkoztak, hogy a jogszabályok csak a közvetlen hozzátartozók vizsgáztatását zárják ki, és az eljárási szabályok garantálják, hogy más okból se kerülhessen senki hátrányba vagy előnybe. Az emelt szintű érettségi esetében az OKÉV által felkért tanár például csak kódolt dolgozatokat kap, így a javítás során nem tudhatja, melyik iskola melyik diákjának a munkáját értékeli.

Más a helyzet az emelt szintű szóbelinél, ahol, ha a véletlen úgy hozza, a diák a szó szoros értelmében szembekerülhet saját tanárával. Az elfogultságnak ilyenkor is elejét veszi, hogy a háromtagú vizsgabizottság tagjai más-más oktatási intézményből érkeznek, és többségi határozattal döntenek. Ez jelentősen mérsékli a szubjektív elbírálás lehetőségét, amit teljesen kizárni persze a régi egyetemi felvételi rendszer sem tudott, hiszen ahol a vizsgázó szóbeli teljesítményét kell értékelni, mindig van bizonyos tere a rokon- és ellenszenvnek.

Minden kezdeti aggály ellenére úgy tűnik, az emelt szintű vizsgáknak már kétévi gyakorlat után is nagy becsületük van. Legalábbis egy, a Felvételi Információs Szolgálat által ez év elején közzétett felmérés szerint - amelyben több mint háromszáz, érettségit adó középiskola majdnem 2300 tanárát kérdezték meg - a pedagógusoknak csaknem a fele kötelező kritériumként határozná meg az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba felvételizni szándékozóknak. A gimnáziumi, szakközép-iskolai tanárokénál persze autentikusabb lenne a felsőoktatásban oktatók véleménye, őket viszont reprezentatív vizsgálat keretében még nem kérdezték.

A Főiskolai Főigazgatók Konferenciája ugyanakkor úgy véli - egyébként az Oktatási és Kulturális Minisztériummal egyetemben -, hogy a felvételizőktől nem szabad általánosan elvárni az emelt szintű érettségit. Az elit egyetemi szakokra amúgy is csak a magasabb követelményeket támasztó emelt szintű matúrával lehet bejutni. Sőt lehet, hogy előbb-utóbb ez sem lesz elég. Több karon is kívánatosnak tartanák, ha legalább valamilyen alkalmassági vizsga erejéig saját kezűleg mazsolázhatnának a jelentkezők közül. Ha a jogszabályok már ma is lehetővé teszik az efféle válogatást, miért korlátozódjon ez a művészeti szakokra, amelyek hagyományosan élnek is e lehetőséggel? - kérdik. Elvégre, a színpadhoz hasonlóan, például a katedrán sem pusztán a tudás számít, hanem a tehetség is.

DOBSZAY JÁNOS

Egészségtelen a levegő Szegeden

Egészségtelen a levegő Szegeden

Eb-bronzérmes a magyar női vízilabda-válogatott

Eb-bronzérmes a magyar női vízilabda-válogatott

Marabu Féknyúz: Még hogy válságban a súlyemelés!

Marabu Féknyúz: Még hogy válságban a súlyemelés!

Budapestnek is elkélne néhány olyan busz, ami a briteknél már bevált

Budapestnek is elkélne néhány olyan busz, ami a briteknél már bevált

Lódítanak a miskolci szülészet nyílt levelében, volt már náluk bőrszín miatti megkülönböztetés

Lódítanak a miskolci szülészet nyílt levelében, volt már náluk bőrszín miatti megkülönböztetés

Vízilabda Eb: Montenegró legyőzte Horvátországot a bronzéremért

Vízilabda Eb: Montenegró legyőzte Horvátországot a bronzéremért