Leszólási jog

Utolsó frissítés:

Hatékonyabb gazdálkodás és a menedzserszemlélet felé kellene vezetniük az egyetemeket és főiskolákat az új gazdasági tanácsoknak. Döntési jogkörük még mindig bizonytalan, mert az Alkotmánybíróságnál landolt a felsőoktatási törvény módosítása.

Csak az akarhatja összevonni a pedagógiai és pszichológiai kart a gyógypedagógiai főiskolai karral, akinek fogalma sincs arról, mi folyik ezekben az intézményekben. Hírek szerint így háborogtak az ELTE köreiben az egyetem gazdasági tanácsának (gt) - állítólag Bokros Lajos (fenti képünkön) volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója javaslatára hozott - döntése miatt. Zúgolódás ide vagy oda, az egyetem legfőbb döntéshozó szerve, a szenátus mégis szakértői bizottságot hozott létre egy efféle integráció előnyeinek és hátrányainak megvizsgálására. Nem ez az egyetlen példa arra, hogy tévedett, aki azt gondolta, pusztán díszek lesznek a gt-k az egyetemek vezérkarában. Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere például - mint a HVG-nek elmondta - épp azért mondott le az ELTE gt-tagságáról, mert az áttanulmányozásra váró előterjesztések láttán rádöbbent, hogy a megbízatás az előre láthatónál nagyobb teherrel jár.

Egyelőre pedig csak a döntések előkészítésében és véleményezésében van szerepük a március elseje óta működő - az intézmények méretétől függően 7-9 fős - tanácsoknak, amelyek a rendvédelmi és katonai intézmények kivételével minden állami felsőoktatási intézményben megalakultak már. A konzultatív hatáskör egy ideig nem is bővül, miután Sólyom László köztársasági elnök alkotmányellenesnek találta, ezért nem írta alá a felsőoktatási törvény júliusban elfogadott módosítását, amely döntési jogkörökkel ruházta volna fel a gt-ket.

Ezt az elképzelést egyszer már elmeszelte az Alkotmánybíróság (AB). Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter eredetileg teljhatalmú és teljes egészében külső tagokból álló irányító testületet képzelt az egyetemi és főiskolai szenátusok feje fölé. Az AB viszont osztotta Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök alkotmányos aggályait, így amikor 2005 októberében megsemmisítette a kétéves előkészítés után, kormánypárti többséggel, 2005 májusában elfogadott felsőoktatási törvényt, épp ez volt az egyik érve: ilyen irányító testületek létrehozása sértette volna az egyetemek autonómiáját.

Rekordsebességgel, egy hónap alatt átdolgozta ekkor a jogszabályt az oktatási tárca, s az AB intelmeinek megfelelően szinte minden, korábban kifogásolt pontban engedett. Az így már a szakmai szervezetek számára is kellemesebb változatot 2005. november végén gyorsított eljárásban el is fogadta a parlament. Ezek után, Magyar javaslatára 69-en kaptak öt évre szóló, havi 150 ezer forinttal dotált, hivatalosan tanácsadóinak feltüntetett megbízatást. A legtöbben a bankvilágból (mint Surányi György vagy Erős János) és nagy magáncégektől (például Széles Gábor, Straub Elek és Sugár András) érkeztek. A delegáltak között van a Horn- és a Medgyessy-kormány két-két pénzügyminisztere is. Volt, aki nemet mondott: Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke például nem az ELTE, hanem a Kaposvári Főiskola tanácstagságát választotta. "Fél évvel korábban kértek fel" - indokolta döntését a HVG-nek Glatz. Az egyetemek főként a hozzájuk kötődő oktatók és szakemberek közül választottak - a hallgatók létszámától függően - 3 vagy 4 főt, a művészeti intézmények pedig jellemzően művészekbe helyezték bizalmukat. A rektorok és a gazdasági főigazgatók hivatalból tagjai a gt-knek.

Annak ellenére kerültek most újból alkotmányos kereszttűzbe a gt-k, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) eredetileg csupán kezdeményezési joggal ruházta volna fel őket a fejlesztési és költségvetési kérdésekben. A köztársasági elnök által utóbb gyanúsnak talált hatáskör furcsa közjáték nyomán került a törvénybe. Néhány MSZP-s és SZDSZ-es képviselő módosító javaslattal állt elő, ráadásul éppen "a törvényjavaslatban szereplő alkotmányos aggály megszüntetése érdekében" csempészték a szövegbe a gt-k egyeztetési jogát. Hiller István oktatási miniszter hiába próbálta megakadályozni a fiaskót, saját pártja szavazta le őt. Papíron így mintegy vétójogot kaptak a gt-k az egyetem fejlesztését, pénzügyeit, gazdálkodását érintő kérdésekben.

Az államfő szűrőjén azonban nem ment át, hogy "egy felsőoktatási önkormányzati szervnek nem minősülő testület számára lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények autonómiája által védett döntések meghozatalának megakadályozását". Ilyen ügy lenne szervezeti egységek megszüntetése vagy létrehozása, a költségvetés és a fejlesztési terv. A köztársasági elnök úgy véli, a gt nem tekinthető az intézmény önkormányzati szervének, "ezért a számára biztosítani szándékozott vétójog alkotmányellenesen korlátozná a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és így ellentétes a tudományos élet szabadságával, a tanszabadsággal és a művelődéshez való joggal is".

Az alkotmányos bizonytalanság ellenére az oktatási tárca elégedett a gt-k eddigi munkájával. Pontosabban azzal, hogy a jegyzőkönyvekből és a jelenléti ívekből azt olvasták ki, a kormányzati delegáltak rendesen eljárnak az ülésekre. És hogy mivel foglalkoznak? A nem a nyilvánosságnak szánt jegyzőkönyvek alapján a minisztériumban annyit árultak el a HVG-nek, hogy a testületek működésének eddigi néhány hónapja "a feladatmeghatározásnak, a munkamódszerek kialakításának, az intézményi alapdokumentumoknak és a gazdálkodási helyzet megismerésének időszaka volt". Az első igazán komoly tennivaló, a 2007. évi költségvetések előkészítése az őszi félév feladata lesz - üzente az OKM illetékese a sajtóosztályon keresztül.

Az igazi kihívások még később várhatóak. Mang Béla, az OKM volt államtitkára, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese reméli, hogy csaknem kivétel nélkül vezetői gyakorlattal felvértezett tagjaik révén a gt-k mindenhol menedzserszemléletet vezetnek majd be. S a jövőben a felsőoktatási intézmények egyikében sem fognak rácsodálkozni a költségelemzés vagy a hatékonyságmutató kifejezésekre.

PÁLMAI ERIKA