A világhálóra jellemző adatátviteli szabvány lassan a távközlésnek és a televíziózásnak is az alapjává válik. Lehet, hogy végül minden elektronikus kommunikáció az interneten keresztül folyik majd?

HVG
"Ugye klassz lenne, ha a hangüzenetekhez, adatokhoz vagy videotartalmakhoz bármikor, bármilyen kommunikációs eszközzel hozzájuthatnál? Ha telefonhívás közben a kimondott szavakról akadálytalanul a leírtakra válthatnál? Ha személyes címlistádat egyaránt használhatnád az otthoni telefonodon, a számítógépeden és a mobilodon? Ha sosem kellene a sávszélességre gondolnod, mert mindig rendelkezésedre állna a szükséges átviteli kapacitás?" - teszi fel a kérdést a British Telecom (BT) egyik friss reklámanyaga. Ezek a szolgáltatások "és más, még ki sem gondolt funkciók" máris útban vannak a megvalósulás felé - ígéri a távközlési óriás. Az alapot ehhez a "21. századi hálózat" névre keresztelt, 2011-ig tartó beruházás adja, amelyre a BT többet fordít évente, mint amennyit Nagy-Britanniában autópályákra és főutakra költenek.

A 2004-ben meghirdetett óriásprojekt célja, hogy 30 millió előfizetői vonal újrakötésével megháromszorozzák a hálózat jelenlegi, másodpercenként 8 megabites átviteli sebességét. Az új hálózaton minden adat - tévéműsor, telefonbeszélgetés vagy netes tartalom - azonos módon, az internetes adatátvitelre jellemző (IP-szabványú) csomagokban közlekedik majd. A tesztrégióban, Cardiffban és környékén élő 350 ezer felhasználó behálózása már javában folyik, 2008 elejétől pedig a brit lakosság fele számára elérhető lesz a másodpercenként 24 megabites csatlakozás.

A nagy sebességű, IP-alapú, a szaknyelvben új generációsnak nevezett hálózatok fejlesztése tulajdonképpen a nagy vezetékes szolgáltatók - a BT mellett például a Belgacom vagy a holland KPN - kísérlete arra, hogy új attrakciókkal ellensúlyozzák azt a bevételkiesést, amit a mobiltelefónia, illetve az internetes hangátvitel, a VoIP (lásd Az ingyenbeszélgetés ára című írásunkat a 63. oldalon) terjedése miatt kényszerülnek elszenvedni. A ma forgalomban lévő nettelefon-készülékek jó részének használatához már számítógépre sincs szükség, csak egy kapcsolódási pontra a világhálóhoz. Az egy évvel korábbi 3,5 millióval szemben tavaly szeptember végére már 8,2 millió amerikai fizetett elő valamilyen internettechnológiát használó szolgáltatásra. Közülük több mint 2 millióan az internetes telefonálást kínáló amerikai Vonage ügyfeléül szegődtek, mely havi 25 dolláros tarifáért korlátlan beszélgetési lehetőséget kínál az Egyesült Államokba, Kanadába és Nyugat-Európa nagy részébe.

A hagyományos szolgáltatók felvették a kesztyűt, jó részük már maga is használja az olcsó internettechnológiát. "A már lefektetett kábeleken a helyi hívások szinte költségmentesek, így itt nem lenne sok értelme az átállásnak. A távhívásoknál viszont sokat számít, hogy egy megfelelő sávszélességű vonalon az internetes átvitellel akár százszor annyi beszélgetés továbbítható, mint a hagyományos távközlésben használt TDM szabvánnyal" - fejtegette a HVG-nek Hadrévi Gábor, a brit Imtech Telecom UK tanácsadója. A BT 2009-ig 1 milliárd font megtakarítást vár az internetes hangtovábbításra való átállástól, a KPN pedig 2010-ig 850 millió eurónyit. A Telecom Italia már el is könyvelte a fejlesztés első eredményét: az olasz cég 60 százalékkal csökkentette a Róma és Milánó közötti hívások továbbításának költségét azzal, hogy e szakaszon - az egyik első fecskeként - már 2002-ben bevezette a VoIP-ot.

Ám a hagyományos vezetékes szolgáltatók csak árcsökkentéssel vehetik fel a versenyt az internetes konkurenciával, a kieső bevételt pedig másutt kell előteremteniük. Iparági becslések szerint három-öt éven belül 50 százalék alá csökken a vezetékesek bevételében a hangszolgáltatás aránya. A széles sávú internet az egyik lehetőség, amire a vezetékes cégek világszerte ráharaptak, és szolgáltatásukat azóta is egyre fejlesztik; 2007 Magyarországon is a "sávszélesítésért" folytatott harc éve lehet (lásd Szélességi fokok című írásunkat a 68. oldalon). De nem ez az egyetlen kiút. A T-Online, valamint a kábeltévé- és internetszolgáltató TVnet például - mindkettő 2006 novemberében - elindította az IP-tévés szolgáltatást.

Az IP-alapú tévéműsor-továbbítás fő előnye a hagyományossal szemben a hozzá kapcsolható kiegészítő szolgáltatásokban rejlik (lásd Időeltolás című írásunkat a 65. oldalon). Az internetes technológia egyik extra lehetősége az interaktivitás, vagyis hogy a néző "vissza is beszélhet". Így - ha a szolgáltató üzleti modelljébe belefér - a filmek a rendezőjük vagy akár a bennük szereplő színészek neve alapján kereshetők, a korábban megszokott, szerkesztett műsorrend nélkül, katalógusból kiválaszthatók és bármikor megnézhetők, megszakíthatók, majd folytathatók. Az amerikai Infonetics Research kutatóintézet szerint a világ vezetékestelefon-társaságai a következő két-három évben 26 milliárd dollárt készülnek befektetni az IP-tévés üzletbe.

Ám kérdés, hogy a nagy sávszélességű új generációs hálózatok kiépítése megtérül-e majd, elvégre a kábelszolgáltatók és a vezetékesek egy része (Magyarországon például a UPC vagy a T-Com) már most is kínál triple playt, azaz egy csomagban árulja a tévéműsor-, a telefon- és az internetszolgáltatást. Igaz, a Magyar Telekom-csoportnál a megrendelések halmozása akár többhetes tortúra is lehet: a Kábelnet szolgáltatáshoz a vezetéket a T-Kábel, a tartalmat a vele nemigen kooperáló T-Online szolgáltatja. A jelenleg kínált triple play-csomagok csak részben internetalapúak: a kábelszolgáltatóként indult cégeknél a tévéközvetítés, a vezetékes telefonosoknál pedig a hangátvitel hagyományos, analóg rendszerű maradt. Márpedig a BT-hirdetésben szereplő újfajta szolgáltatások éppen akkor valósíthatók meg, ha minden adatféleség egyetlen szabvány, az IP szerint közlekedik majd a hálózaton.

Mindez nem jelenti azt, hogy a jövőben minden tartalom a nyilvános netre kerül. Az új generációs hálózatok, ha internetes technológiát használnak is, a telefonbeszélgetést és a tévéműsort zárt és menedzselt hálózaton továbbítják. Ez azt jelenti, hogy a jelek publikus forgalomtól védettek, és "csúcsforgalom" esetén előnyt élveznek az internetes adatcsomagokkal szemben. Éppen e védettség miatt a világhálós közforgalomban evickélő webtelevíziók képminősége a jövőben sem vetekedhet majd az IP-tévékével. Amíg tehát a felhasználók jelentős része igényt tart az előzetes letöltögetés nélkül, azonnal megtekinthető, tévéképernyőhöz is elegendően nagy felbontású filmekre, addig az internettévék nem fogják veszélyeztetni a vezetékesek által kínált IP-tévéket. Intő jel azonban, hogy egy, a napokban közzétett felmérés szerint az amerikai YouTube videofilm-megosztó szájtot rendszeresen látogatók egyharmada úgy nyilatkozott, e szokása miatt a korábbinál ritkábban ül a tévé elé.

"A videomegosztók, illetve a csak kezdeti stádiumban lévő, saját műsorokat gyártó webes televíziók az elkövetkező 3-5 évben sem jelentenek veszélyt a nagyobb kereskedelmi tévékre Magyarországon - mondta a HVG-nek Máth András, a Ringier Kiadó Kft. kutatási igazgatója. - A professzionális műsorok előállítási költsége ugyanis nem fog csökkenni, a kialakuló kisebb, műsorokat is gyártó webes szolgáltatások pedig, tőke hiányában, továbbra sem lesznek képesek széles tömegek kiszolgálására alkalmas tartalmat előállítani." A helyzeten csak némiképp változtat majd a digitális televíziózás elterjedése, ami által (Magyarországon legkésőbb 2012-re) a legszegényebb háztartásokban is legalább 15-18 csatorna lesz fogható. A kereskedelmi tévék hatalmas nézőszámra és reklámbevételre alapozott üzleti modellje azonban egyre kevésbé fog működni. A probléma megoldására - véli Máth András - a kereskedelmi szolgáltatók az interneten bukkanhatnak rá. "Több, különféle tematikájú csatornát kell létrehozniuk, éppen a YouTube mintájára, melynek jelmondata akár ez is lehetne: mindegy, hogy mit nézel, csak nálam nézd."

SCHWEITZER ANDRÁS

Csodaszép a világ legöregebb igazgyöngye

Csodaszép a világ legöregebb igazgyöngye

8 tipp szülőknek, ha rossz tanuló a gyerek

8 tipp szülőknek, ha rossz tanuló a gyerek

Egy bangladesi politikus nyolc hasonmással csináltatta meg a saját egyetemi vizsgáit

Egy bangladesi politikus nyolc hasonmással csináltatta meg a saját egyetemi vizsgáit

Elvenné az erkölcstelen olimpikonoktól a járadékot az olimpiai bajnok politikus

Elvenné az erkölcstelen olimpikonoktól a járadékot az olimpiai bajnok politikus

Johnson három nap alatt nyomná át a parlamenten a Brexit-megállapodást

Johnson három nap alatt nyomná át a parlamenten a Brexit-megállapodást

A megvádolt Simonka a hvg.hu-nak: Ártatlan vagyok

A megvádolt Simonka a hvg.hu-nak: Ártatlan vagyok