Az egyetemek és főiskolák zömének tapasztalata szerint a közbeszerzési eljárások nem hoznak megtakarítást. Az árak leszorításában az intézmények összefogása segíthet.

HVG
Egér és egér között a közbeszerzési eljárásokban is van különbség. A zömmel az orvostudományi karokon kapós fehér egerek beszerzése ugyanis jobbára egyedi vásárlásnak minősül, az intézménysemleges számítógépes egerek viszont tömegárunak számítanak. Márpedig a Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének adjunktusa, Tátrai Tünde szerint éppen ebben ragadható meg a lényeg: az egyedi igények kielégítésére többnyire a saját vásárlás a célravezető, viszont az olyan termékek és szolgáltatások beszerzését, amelyekre jellemzően mindegyik felsőoktatási intézménynek szüksége van, méretgazdaságossá tehetnék az univerzitások, ha összehangolnák ajánlatkérésüket. Finnországban például elterjedt gyakorlat, hogy a felsőoktatási intézmények konzorciumba tömörülnek, és úgy indítanak tendereket. Ezzel egyrészt csökkenteni lehet az adminisztratív költségeket, másrészt a közös fellépéssel eredményesebben tudják érvényesíteni érdekeiket.

Ma ugyanis vásárlóként jobbára kiszolgáltatottak a felsőoktatási intézmények. Ezt az is alátámasztja, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy 2005-ben végzett vizsgálata szerint az akkor 2 millió (ma 8 millió) forintos értékhatár felett közbeszerzésre kötelezett állami egyetemek és főiskolák kétharmada határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy hozott-e költségcsökkenést a törvény által szabályozott pályáztatás. Az egyházi, alapítványi és magánintézményeknek, amelyek csak uniós támogatás esetén kényszerülnek a sokak szerint túlszabályozott procedúrára, még lesújtóbb a tapasztalata: négy év leforgása alatt a megkérdezett hat egyházi fenntartású egyetem közül csak háromnak - és azoknak is csak egyszer-egyszer - sikerült spórolnia a közbeszerzésnek köszönhetően. Pedig a nagyobb egyetemeken évente akár 150-200 közbeszerzési tendert is kiírnak, amelyek értéke még akkor is eléri az évi 5-6 milliárd forintot, ha az adott esztendőben nem indulnak nagyobb beruházások.

A központosított közbeszerzés még ennél is nagyobb kudarc, legalábbis ami az egyetemek-főiskolák megtakarításait illeti, holott a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot éppen azért hozták létre, hogy a közszférában óriási mennyiségben fogyó termékeket (például papírárut, irodabútort, informatikai eszközöket) ne egyenként rendeljék meg az egyes intézmények, hanem központilag írják ki a tendereket, így leszorítva az árakat. Habár a felsőoktatásban még az állami intézményeknek sem kötelező részt venniük a központosított közbeszerzésben, az univerzitások kipróbálták ezt, ám a HVG kérdésére egységesen arról számoltak be, hogy így drágábban jutnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz, mint ha maguk vásárolnak. A Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja, Szabó Imre, aki már tíz éve irányítja az intézmény beszerzéseit, ezt azzal magyarázza, hogy az egyetem sokkal jobban vigyáz a saját pénzére, mint bármilyen központosított bürokrácia. Ha első körben túl magasak az árak, akkor eredménytelennek nyilvánítják a tendert - mint fogalmazott, így lehet kifárasztani az ajánlattevőket, akik végül akár 20-30 százalékkal is olcsóbban adják a portékájukat, mint amennyire a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság szerződne velük. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közbeszerzési bizottságának elnöke, Fábián Júlia ugyanakkor a központosított közbeszerzés lassúságára panaszkodott. A főigazgatóság ugyanis rögzített menetrend szerint indítja a tendereit, és ha éppen nincs egy adott témában futó pályázat, akkor akár hónapokba is beletelhet, mire a velük vásároltató intézmény hozzájut a szükséges termékhez.

Tény ugyanakkor, hogy a költséghátrányt ellensúlyozzák más szempontok. A Károli Gáspár Református Egyetem projektvezetője, Pongrátz Márta szerint azért érdemes csatlakozni a központi beszerzésekhez, mert így senki nem firtatja, miért éppen az adott cég ajánlata lett a nyertes. Márpedig az egyetemek életét igencsak megkeseríti, hogy európai összehasonlításban Magyarországon extrém méreteket ölt a jogorvoslat gyakorlata. A szegedi dékán szerint a verseny megszokott részévé vált, hogy a vesztes ajánlattevők automatikusan jogorvoslati eljárást kezdeményeznek, hiszen egy 100 millió forintos megbízás reményében nem oszt, nem szoroz a (beszerzés tárgyától és értékétől függően) 150-900 ezer forintos eljárási díj. Az egyetemeket terhelik ráadásul az olyan költségek is, mint például a hirdetmény-ellenőrzési díj, amelyet még bírság is követhet, ha a Közbeszerzések Tanácsának hirdetmény-ellenőrzési osztálya hibát talál a kiírásban. Egy hivatalos közbeszerzési tanácsadóként működő ügyvéd, Balogh László szerint az óriási adminisztratív költségek és a bürokratikus eljárásrend is a központosított közbeszerzés felé terelik az egyetemeket-főiskolákat. Egy-egy intézményben külön munkacsoportok dolgoznak a beszerzéseken, de még így is rászorulnak külső szakértők gyámolítására.

Vagyis azok az uniós támogatások, amelyek céljuk szerint a forrásokban szűkölködő egyetemek fejlesztéseit szolgálnák, a kötelező közbeszerzési eljárások miatt részben a bürokratikus apparátusra, részben magukra az eljárásokra mennek el - hívja fel a figyelmet a jelenlegi rendszer ellentmondásaira Tátrai Tünde. A Budapesti Corvinus Egyetem közbeszerzéskutatás-vezetője szerint a probléma a beszerzési kultúra hiánya, hiszen az univerzitások - akár a központosított, akár a saját közbeszerzés keretében - sokszor még akkor is a kényelmesebb eljárást és a kockázatkerülést választják, ha tudják, hogy kreatív módon (például keretmegállapodásokat kötve) jobb kondíciókat is elérhetnének a piacon. Ezért lenne előnyös, ha a hasonló gondokkal küszködő felsőoktatási intézmények összefognának, és közösen alakítanák ki közbeszerzési gyakorlatukat. A modell már készen van: uniós támogatással, a humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretében, több egyetem együttműködésével kidolgoztak egy bármely intézmény által alkalmazható beszerzésifolyamat-modellt. Tátrai szerint az egyetemeknek a modern eljárásokban, így például az elektronikus közbeszerzésben is élen kellene járniuk, amint ezt az olaszországi egyetemek is teszik, annál is inkább, mert néhány hónapon belül elkészül az a kormányrendelet, amely már a jogszabályi hátterét is tisztázza e Magyarországon még gyerekcipőben járó módszernek.

A kooperáció különösen a köz- és a magánszféra együttműködésével megvalósuló úgynevezett ppp-beruházások esetében lenne hasznos, hiszen ezekkel kapcsolatban nem csupán az egyetemeken, hanem a közszféra más területein is nagy a bizonytalanság. Az ÁSZ vizsgálatai szerint a jelenlegi gyakorlat alapján nem egyértelmű, hogy az állami szereplők - így például az egyetemek - előnyös szerződéseket tudnak-e kötni a magánpartnerekkel. Ennek ellenére sorra épülnek az intézmények költségvetését több évtizedre előre megterhelő kollégiumok és egyéb infrastrukturális beruházások. A számvevők adatai szerint a 150 milliárd forintot is meghaladja a ppp-formában megkezdett vagy tervbe vett fejlesztések összértéke, és ezek mindegyike a közbeszerzési eljárások számát szaporítja.

SZABÓ YVETTE

Trend

Ki mit közbeszerez?

HVGA felsőoktatási beruházások egyértelmű nyertese az építőipar, azon belül is alig fél tucat vállalkozás.

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

Rendőrnek adta ki magát a férfi, aki szexre kényszerített egy nőt Kőbányán

Rendőrnek adta ki magát a férfi, aki szexre kényszerített egy nőt Kőbányán

Kongatják a vészharangot a tudósok, nagyon gyorsan melegszik a Földközi-tenger térsége

Kongatják a vészharangot a tudósok, nagyon gyorsan melegszik a Földközi-tenger térsége

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

Haladékot adna a felvételizőknek a nyelvvizsga megszerzésére a HÖOK

Haladékot adna a felvételizőknek a nyelvvizsga megszerzésére a HÖOK

Caravaggio és Bernini művei Bécsbe költöznek

Caravaggio és Bernini művei Bécsbe költöznek