Nem csak az iskola-összevonások miatt számítanak további forgalomesésre a taneszközgyártók és -forgalmazók, hanem mert az oktatási intézmények ma alig költenek más szemléltetőeszközre, mint interaktív táblára.

"Jó néhány évig biztosan nem tudunk egyetlen darabot sem eladni például koponyából vagy szívmodellből a hazai egészségügyi szakközépiskoláknak. Miután sok intézményt összevontak, azok nyilván összedobták, amijük volt, így nemigen van hiányuk szemléltetőeszközökben" - jellemezte a közoktatási takarékosság taneszközpiaci hatását Lendvai Ildikó, a Biocalderoni Taneszközgyártó és Forgalmazó Kft. referense. Nem csoda, hogy az egykori Tanért ma már német tulajdonú utódvállalata Magyarországon egyre inkább csak gyárt - a textil mellmodellen és a szülésszimulátoron át az 1 millió forintos újraélesztési tanbábuig különféle anatómiai, biológiai és fizikai eszközöket. "Belföldön már alig vásárolnak tőlünk, de szerencsére a környező országokban, például Lengyelországban és Romániában, uniós pénzekből, bőven futja a közoktatási intézményeknek szemléltetőeszközökre" - fedte fel a hazai piacon tevékenykedő taneszközgyártók tipikus menekülési útvonalát Lendvai.

Pedig az iskolafelszerelésben az előző rendszerben kizárólagosságot élvező Tanért felbomlása után ambiciózus vállalkozások tucatjai alakultak "padra és táblára mindig szükség lesz" jelszóval. "Korábban mindenki azt hitte, hogy ez egy aranybánya. Tíz évvel ezelőtt még 130 viszonteladónk volt, most meg a két kezemen meg tudom számolni őket" - érzékeltette a hanyatló tendenciát a HVG-vel a Balázs-Diák Taneszközgyártó és Forgalmazó Kft. két ügyvezetője, Balázs Virág és Balázs János. A 17 évvel ezelőtt csak egyszerű ábécétablókat és logikai készleteket gyártó kisvállalkozás jelentős előnyt szerzett azzal, hogy éppen a megszűnt Tanért Szentkirályi utcai épületében kezdte kiszolgálni az évtizedek alatt odaszokott oktatási intézményeket. Ma mintegy félmilliárd forintos forgalmával és részben saját műhelyeiből, részben egyéb gyártóktól származó 13 ezer termékével - az óvodai kesztyűbáboktól a saját fejlesztésű iskolai fóliasorozatokig - az ágazat egyik piacvezető szereplője.

De mára ők is a szomszédos piacokra kényszerültek: Románia és Szlovákia után most Bosznia-Hercegovinában készülnek megvetni a lábukat. "Manapság legfeljebb a padokat cserélik le az iskolák, térképből vagy falitablókból a rég elkopottakat használják, hiszen örülnek, ha ki tudják fizetni az aktuális villanyszámlát" - számolt be keserű tapasztalatairól Balázs János. Úgy véli, az is a forráshiányt jelzi, hogy az utóbbi években szinte kizárólag azokra az eszközökre költöttek az intézmények, amelyekre éppen pénzt tudtak szerezni speciális pályázatokon. "Volt olyan év, amikor vagy 20 köbméternyi térképet adtunk el, a következőben szinte kizárólag nyelvi laborokat szereltünk fel, most pedig minden iskola interaktív táblát keres" - példálózott.

Tény, hogy a közoktatási intézmények közül jó párat a mai napig nem sikerült felszerelni még az alapvető eszközökkel sem. Egy 1998. évi oktatási miniszteri rendelet melléklete részletesen felsorolta, hogy az iskoláknak, óvodáknak és kollégiumoknak milyen taneszközöket és felszereléseket kell beszerezniük. A jogszabály öt évet adott a feltöltésre, ám az eredeti, 2003. augusztus 31-ei határidőt a kormányzat öt évvel meghosszabbítani kényszerült - azóta sem készült pontos felmérés arról, hogy az intézmények fenntartói eleget tudtak-e tenni az előírásoknak. Az oktatási tárca mindössze azt az aggasztó tényt állapította meg, hogy a közoktatásban használt mintegy 14 ezer tanteremnek csupán a fele kielégítő állapotú, a teljes felújításra szorulók száma pedig meghaladja a százat.

Ennek ellenére még iskolapadból is évente legfeljebb egy tanteremnyit szokás lecserélni intézményenként, így e bútoroknak minimum tíz évet ki kell bírniuk, de - főként a kis településeken - nem ritkák a 20-30 éves darabok sem. "Ennyi ideig csak a vandálbiztos, nagyon drága padok tartanának ki, csakhogy az intézmények általában a legolcsóbb, mindössze három-öt évre hitelesített darabokat választják" - mondta a HVG-nek Sulyok Attila, az Alex Fémbútor és Iskolabútor Gyártó Kft. üzletág-igazgatója. Pedig számításai szerint egy tanterem bebútorozásához - az iskolapadokon kívül egy tanári asztallal és néhány szekrénnyel - már nettó 300 ezer forint is elegendő lenne, így egy tízosztályos iskola megúszná a teljes cserét 3 millió forintból. Bár Sulyok azt állítja, még mindig sokkal inkább bútort vesznek az iskolák, mint szemléltetőeszközt, az egykor tíz emberrel indult, ma 180 dolgozót foglalkoztató zsámbéki gyár is kénytelen több lábon állni, így az iskolapadokon kívül irodai, vendéglátó-ipari, sőt lakossági bútorokat is gyárt, sőt taneszközt is forgalmaz. "Ha már padokkal felszereljük az iskolákat, miért ne próbáljunk mást is eladni nekik?" - fedte fel a cég filozófiáját Sulyok. Így - a régebben a piacon levő taneszköz-forgalmazók bánatára - pár évvel ezelőtt az Alex is felvett 3-4 ezer terméket a portfóliójába, egyebek között a Biocalderoni biológiai eszközeit, a Cartographia térképeit (lásd Térképzavar című írásunkat) és különféle számítástechnikai berendezéseket. "A jövőben pedig külön figyelmet fordítunk interaktív táblák forgalmazására - árulta el Sulyok, bár hozzátette: - A digitalizálás helyett sokkal fontosabb lenne előbb kulturált körülményeket teremteni az iskolákban."

Márpedig manapság minden kereskedő interaktív táblát árul, miután a miniszterelnök februárban bejelentette, hogy a kormányzat a következő két évben a tantermek felét, mintegy 35 ezer osztályt kíván felszerelni a hívei körében varázstáblaként emlegetett eszközzel. A részletek még meglehetősen homályosak, de annyi bizonyos, hogy idén ősszel írják ki az erre vonatkozó közbeszerzési tendert, és az iskolák majd uniós forrásra pályázva vásárolhatják meg a táblákat.

Bár az árskála széles - a 100 ezer forintostól a 2 milliósig mindenféle interaktív tábla kapható -, szakértők szerint az iskoláknak igazán megfelelő típusok legalább 300-400 ezer forintba kerülnek. Ehhez jön még a nélkülözhetetlen projektor 200-300 ezer forintért, valamint egy számítógép körülbelül ugyanennyiért. "Az épületek állapota miatt az esetek kétharmadában a táblához mellékelt csavarok nem használhatók" - utalt a további járulékos költségekre Nyitrai Erzsébet, az Erlas Kereskedelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: nem egy olyan esettel találkozott már, amikor a táblát nem szakemberek szerelték fel, és megsérült annak belső szerkezete. Az interaktív táblák mellett - a kalapácstól az égetőkemencéig - a legkülönfélébb szakiskolai eszközök forgalmazására öt éve gründolt Erlas tulajdonosai pedagógusi múltjukból igyekeznek előnyt kovácsolni. "Megtanítjuk az oktatókat a tábla használatára, mivel azt láttuk, hogy számos iskola megvette ugyan a korszerű eszközt pályázati pénzből, ám az ott porosodik a raktárban, mert nem tudnak mit kezdeni vele" - mondta Nyitrai.

Kétségtelen, hogy a becslések szerint máris legalább ezer hazai osztályteremben ékeskedő tábla háttérbe szorítja a hagyományos szemléltetőeszközöket. Segítségével bemutathatók például a legkülönfélébb kémiai kísérletek, nincs szükség külön fali térképekre, biológiaórán pedig a tanulók néhány gombnyomással összerakhatják rajta az emberi szerveket. "Ha például a légzőrendszert ügyesen állítják össze, a táblán látható lesz, ahogyan az ember feléled, és lélegezni kezd" - mutatott rá az új eszköz egy lehetséges használati módjára Gálné Farkas Irén, a bakonyszombathelyi általános iskola szaktanára. A tavaly beszerzett aktív tábla birtokában a bakonyi kistelepülés - a közelmúltban pályázati pénzből tetőtől talpig felújított - iskolája ma már alig költ egyéb taneszközre. "Azért a régi kitömött madarakat időnként még becipeljük az órákra" - jegyezte meg Gálné.

A piacukat féltő taneszközgyártók persze azt hangoztatják: Magyarországon még nem érett meg a helyzet az új digitális eszköz elterjesztésére. Az egyik térképgyártó cég szakértője úgy fogalmazott: "Amíg a tanárnak minden óra elején meg kell kérnie Kovács Pistit, hogy jöjjön ki a táblához, és kapcsolja be a számítógépet, nincs értelme erőltetni az interaktív táblák terjesztését." Ennek ellenkezőjét példázza a tiborszállási általános iskola esete. Az intézmény a tavalyi tanévben, a környéken úttörőként, vásárolt négy (darabonként 1 millió forintos) interaktív táblát, és azóta - mint Csaholczi Gusztáv polgármester a HVG-nek büszkélkedett - csaknem 20 százalékkal megnőtt a környező kistelepülésekről a jobb körülmények miatt hozzájuk átigazoló kisdiákok létszáma.

Trend

Térképzavar

Egyetlen kattintásra megjeleníti Hannibál hadainak mozgását, bemutatja a Római Birodalom terjeszkedését vagy a...

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Szabó Tímea: Az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet

Szabó Tímea: Az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet

Tudja, milyen műanyag van a telefonjában? Igazán odafigyelhetne rá

Tudja, milyen műanyag van a telefonjában? Igazán odafigyelhetne rá

Elvenné az erkölcstelen olimpikonoktól a járadékot az olimpiai bajnok politikus

Elvenné az erkölcstelen olimpikonoktól a járadékot az olimpiai bajnok politikus

Wass Albert-verssel üzent Orbán a Facebookon

Wass Albert-verssel üzent Orbán a Facebookon

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet

Megcsinálták a mesterséges levelet, amely üzemanyagot termelhet