Tetszett a cikk?

Az integrált vállalatirányítási rendszerrel (erp) már ellátott nagyvállatok után ma a kisebbek becserkészésén ügyködnek a legnagyobb szoftvercégek, amelyek az uniós pályázatok keresletnövelő hatásában is bízhatnak.

HVG
A vállalkozások általában két lehetőség közül választhatnak egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésénél: vagy alkalmazkodnak szervezetükkel és adatforgalmukkal ahhoz, amit a program tud, vagy külső fejlesztőkkel, méregdrágán saját magukra szabatják a szoftvert - szemlélteti az üzletvitel átfogó digitalizálásának ma is gyakori dilemmáját Schell Ferenc, a KÉSZ Kft. informatikai vezetője. Az építőipari cég szerencséjére, számára megnyílt egy harmadik út is, miután az 1990-es évek végén letette a voksát az - azóta az Oracle által felvásárolt - J. D. Edwards rendszere mellett. A vállalkozás ugyanis támaszkodhat saját szoftverfejlesztő csapatára, amelynek segítségével immár maga igazítgatja hozzá a rendszert a változó igényeihez.

Az iparágakra szabott rendszerek kínálata azóta jelentősen bővült, de a KÉSZ informatikusa szerint ezekhez is a cégek szabványszerű működésére van szükség, s kevés az olyan nyitott rendszer, amely átalakítás nélkül befogadja a különböző speciális vállalati tevékenységeket. Az 1996-os alapítása óta közepes cégből 650 alkalmazottnál is többet foglalkoztató nagyvállalattá nőtt KÉSZ ezért egyelőre kitart lassan hétéves, viszont a fazonigazításnak köszönhetően jól teljesítő rendszere mellett. "Folyik néhány ígéretes fejlesztés, de jelenleg nincs olyan termék a hazai piacon, amelyre érdemes lenne lecserélnünk" - büszkélkedik a cég informatikai vezetője.

Az erp-rendszerek cseréje a piacon is ritka. A nagyvállalatok kétharmadának van ugyan ilyen rendszere, de évente csak pár százalékuk váltja azt le - osztotta meg a HVG-vel egy kutatás eredményét Sugár Mihály, az informatikai piackutató BellResearch (BR) vezető tanácsadója. Tapasztalata szerint leginkább azok a cégek szánják rá magukat a cserére, ahol az erp-szállító nem tudja tökéletesíteni a már kinőtt rendszert.

Az integrált vállalatirányító rendszerek hazai piacát monitorozó BR szerint ügyfélszáma alapján a német SAP-nak 31 százalékos részesedése van a nagy- és 18 százalékos a középvállalati körben. A nagyvállalatok másik legnagyobb szállítója a Volán Elektronikából kinőtt, elsősorban az Oracle általa továbbfejlesztett rendszerét értékesítő Libra Szoftver Zrt., míg a középvállalatoknál a második helyet a Microsoft biztosította be magának. Ez utóbbi szegmens még korántsem telített, a közepes cégeknek ugyanis a BR szerint csak a 40 százaléka használ piacon vásárolt integrált rendszert. A kevesebb mint ötven főt foglalkoztató kisvállalkozók köre pedig, ha nem lennének finanszírozási problémái, kézenfekvő vadászterület lehetne a rendszerek csupán 4 százalékos elterjedtsége miatt.

A pénzhiány mellett másféle problémák is nehezítik a kkv-ügyfélkör bővítését. A garázscégek növekedésével nem jár együtt a szakértelem fejlődése, s bár az irodai szoftverekkel még el tud boldogulni a baráti körből kikerülő rendszergazda, az erp-vel már nem. Akadályozhatja az átfogó fejlesztést az is, hogy a kisebb vállalkozások könyvvitelét, kontrollingját többnyire külső cégek végzik; e tevékenységet előbb vissza kellene vinni a vállalkozásba ahhoz, hogy ki lehessen alakítani az összes üzleti folyamatot egyetlen adatbázisba integráló rendszert. Erre viszont a kis cégek nehezen szánják rá magukat, ha nem látják, hogyan térülhet meg a rendszer bevezetésére fordított összeg, ami egy tízfős kisvállalat esetében a testreszabással együtt elérheti a 20-30 millió forintot. Lehetnek jócskán olyan vállalkozások is, amelyek számára az erp legfőbb előnye, a vállalat működésének átláthatóvá, ellenőrizhetővé tétele éppenséggel hátrány. Nem mindenhol örülnek ugyanis annak, ha az adó- vagy vámhatóság úgy indítja az ellenőrzést, hogy lemásolja a céges rendszer lelkét jelentő számítógép merevlemezét.

Mindez közrejátszhat abban, hogy a BR piaci előrejelzése sem derűlátó: prognózisa szerint az ötvenfősnél kisebb vállalkozásoknak csak a 4 százaléka tervez erp-vel kapcsolatos fejlesztést, és ezeknek is csupán a harmada gondol új vállalatirányítási rendszer bevezetésére. Az 50-249 alkalmazottal működő közepes vállalkozások kereslete erőteljesebb, a felmérés szerint minden hatodik-hetedik tervez valamilyen erp-fejlesztést; ezek egyharmada arra készül, hogy a munkaerő-gazdálkodástól az értékesítésen át az ügyfélszolgálatig minden üzleti folyamatot egyetlen integrált rendszerre bízzon.

A gazdaságfejlesztési operatív program keretében kiírt erp-pályázatok idei meghirdetése javította a kilátásokat a kkv-piacon - állítja Hajnal Péter, az Epicor Software Hungary Kft. regionális vezetője, ugyanakkor elismeri, hogy az iScala rendszer mellett autókereskedői, szálloda- és gyógyszeripari megoldásokat is forgalmazó, kétszáz fős fejlesztőgárdával rendelkező cég itthon csak a dinamikus növekedést tervező vállalkozói körnél rúg labdába. Szerencséjükre az ilyenek száma sem kicsi, Hajnal elmondása szerint az elmúlt hónapban csaknem húsz partnerük pályázott uniós forrásra: többek között kereskedők, fogyasztási, valamint elektronikai cikkeket gyártók. Pályázatuk befogadása után máris elkezdődnek a közös projektek, hiszen e cégek - akár megkapják a támogatást, akár nem - többnyire elszántak a rendszer bevezetésére, miután az uniós források megszerzéséhez amúgy is 50-70 százalékos önerő kell. Az ingyenpénz lehetősége sokakat elcsábít: van olyan erp-szállító, amely az eredetileg várt egy számjegyű helyett immár két számjegyű növekedéssel kalkulál az idén.

Az uniós támogatások mellett az állami megrendelések is növelik a piacvezető szállítók esélyeit. Az informatikailag az őskorban lévő államigazgatás élénkülő keresletét többen is árgus szemmel figyelik. A reményeket az állami szektorban nem túl nagy falatnak számító 800 millió - 1 milliárd forint értékű humánerőforrás-gazdálkodási rendszerre kiírt tender (HVG, 2007. május 12.) élteti, amelynél október végén hirdetik ki, mely cégek vették sikeresen az első akadályt, a kvalifikációs eljárást. A kiválasztottak ezután kapják meg a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazottainak minősítését, karriertervezését, képzését nyilvántartó egységes rendszerre vonatkozó szakmai anyagot, amelynek alapján kidolgozhatják konkrét ajánlatukat. Az előzetesen megjelölt feltételek alapján csak a legnagyobb szállítók aspirálhatnak sikerrel a megrendelésre, amelyben a legvonzóbb az, hogy később minden bizonnyal egyéb állami intézményekre is kiterjesztik a rendszert.

A legnagyobb szállítók többek között azért összpontosítanak az állami lehetőségekre, mert hagyományosnak számító ügyfélkörükben, a nagyvállalatoknál manapság inkább csak a változó piaci környezettel járó újabb igények kielégítése hozhat új megrendeléseket. "A régiós terjeszkedéssel bővülő vállalati vagy pénzintézeti szolgáltatásokat és az új üzleti lehetőségeket egyaránt követni kell informatikai fejlesztésekkel" - említett néhány idei feladatot Vahl Tamás, az SAP tanácsadója, aki szerint az efféle kereslet évi 5-10 százalékos forgalomnövekedést tartogathat a piacvezető erp-szállító és -fejlesztő cégeknek.

PAPP EMÍLIA

Hadat üzentek a röhejesen beállított fotóknak

Hadat üzentek a röhejesen beállított fotóknak

Újraírják a magyar fotótörténetet: jórészt ismeretlen fotográfusnőkön a fókusz

Újraírják a magyar fotótörténetet: jórészt ismeretlen fotográfusnőkön a fókusz

Ránki Fülöp: Többnyire nem korszakok, hanem egyes zeneszerzők egyes művei érdekelnek

Ránki Fülöp: Többnyire nem korszakok, hanem egyes zeneszerzők egyes művei érdekelnek