Tetszett a cikk?

Fejenként 6-9 négyzetméter - nagyjából ennyi hasznos tér jut a munkavégzésre egy átlagos európai irodában.

Fejenként 6-9 négyzetméter - nagyjából ennyi hasznos tér jut a munkavégzésre egy átlagos európai irodában. Az irodaberendezésre szakosodott belsőépítészek ehhez még körülbelül 20 százalékot, azaz fejenként 1-2 négyzetmétert szoktak hozzászámolni a szociális vagy rekreációs funkciókra.

Az, hogy hol érdemes egyterű irodát kialakítani, és hol jobb a külön szobákból álló úgynevezett cellás rendszer, attól függ, milyen munkát végeznek a helyiségben. Az egyterű irodák válnak be jobban olyan foglalkozásoknál, ahol a dolgozók munka közben megtermékenyítő ötleteket adhatnak egymásnak (például egy marketingosztályon), míg a pénzügyi, jogi vagy hr-részlegeknek jól elkülönülő, zárt irodák dukálnak az általuk kezelt érzékeny adatok miatt.

Feuertag Ottó, a Colliers Magyarország Kft. irodabelsőkre szakosodott tanácsadója szerint az irodában végzendő munka jellegétől érdemes függővé tenni a falak és a bútorok színét is: minél egyhangúbb, fantáziátlanabb a munka, annál élénkebbre érdemes venni a környezetet, mivel ez segíti a dolgozók koncentrációját. Kreatívabb, kommunikatívabb munkakörökben ez szerinte kevésbé fontos, mivel van elég másféle inger (ügyfelek, partnerek jövés-menése, ötletelés). Utóbbi esetekben inkább az a fontos, hogy néha el lehessen vonulni nyugodt, ingerszegény környezetbe - például egy csendszobába, ahol magánbeszélgetéseket vagy a nagyobb diszkréciót igénylő céges beszélgetéseket lehet intézni, netán kiheverni egy migrénes rohamot a kanapén. Magyarországon például a JWT Eastern Europe Marketing Kft. kommunikációs ügynökségnél rendeztek be ilyen csendszobát.

Gyakoribb a szintén a kikapcsolódást szolgáló dühöngő, ahol valamilyen sportot lehet űzni vagy más aktív módon kikapcsolódni. "Ez vállalati kultúra kérdése - véli Feuertag Ottó -, azok a dolgok, amelyekkel a magyar munkavállalók zöme csak visszaélni képes, hatékonyabbá tehetik a munkát, ha a dolgozók és a menedzsment is felvilágosultan tudják kezelni a helyzetet." Példaképpen a (maga ellen időközben felszámolást kért) holland Rynart Transportation budaörsi irodáját említi, ahol tévésarkot is kialakítottak a dolgozóknak. Az elv az volt: ha a munkahelyükön nézik meg a meccset, utána visszaülnek dolgozni, és így végső soron több munkát végeznek, mintha csak otthon nézhetnék a tévét.

A tanácsadó szerint a magyar cégek egyelőre idegenkednek az olyan radikális irodadesigntól, mint amilyen Zaha Hadid német építészeti díjat nyert terve a BMW lipcsei irodájára: az adminisztrátorok feje felett szállítószalag viszi a készülő autókat, így szimbolikusan egyesítve a céget. Magyar mércével a legradikálisabbak talán a "garázs" rendszerű íróasztalok, amelyekhez szükség szerint bárki leülhet. Ilyen, az irodába csak néha bejáró távmunkások és mobil szakemberek miatt praktikus megoldást egyebek között a KPMG nemzetközi tanácsadó cég is rendelt magyar irodájába.

Az orosz kormány szerint "vörös dagály" okozta a rejtélyes pusztulást Kamcsatkán

Az orosz kormány szerint "vörös dagály" okozta a rejtélyes pusztulást Kamcsatkán

Koronavírusos a polgármester, bezár a balassagyarmati városháza

Koronavírusos a polgármester, bezár a balassagyarmati városháza

Köd miatt adott ki figyelmeztetést a rendőrség

Köd miatt adott ki figyelmeztetést a rendőrség