Búvópatakként egyre újabb helyeken bukkannak föl az Amerikából indult hitelválság következményei, fölerősítve a félelmet, hogy a veszteségek teljes körét még mindig nem vallották be az érintettek.

A konzervatív svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt kormánya nagyszabású privatizációra készül, ám tervei végrehajtását megakaszthatja a nemzetközi hitelpiaci válság. Noha a skandináv ország nem szerepel bankjaival az áldozatok listáján, gazdasága egészséges, mégis megérinti a vihar széle. Valószínű, hogy az általános bizalmatlanság miatt el kell halasztani a jelzálog-hitelezéssel foglalkozó, a svéd piac kilencedét birtokló, 100 százalékban állami tulajdonú SBAB pénzintézet eladását. Kérdés az is, hogy a privatizációra kijelölt többi cégre hány vevő jelentkezik - és ők mekkora árat képesek kínálni - olyan környezetben, amikor a bankok világszerte vonakodnak hitelezni vállalatfelvásárlásokra.

Az USA másodlagos jelzálogpiacán tavaly nyáron kirobbant válság lecsengését már több alkalommal megjósolták, ám a krízis újra és újra felütötte a fejét, egyre több áttételen keresztül, mind több országban jelentkező hatással. Az eddigi eseményeket szinte keretbe foglalta a vihar első jeleként tavaly júliusban két, kevésbé megbízható jelzáloghitelek fejében kibocsátott értékpapírokkal spekuláló alapja összeomlásáról beszámoló Bear Stearns minapi krachja. Az ötödik legnagyobb amerikai brókerháznak számító Bear Stearns alig élte túl március második hetét, majd pedig bejelentették: a JPMorgan Chase bankcsoport az előző záró árfolyam töredékéért, részvényenként tíz dollárért megveszi, és ehhez rendkívüli hitelkeretet kap az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve Boardtól (Fed), amely tart az esetleges összeomlás pénzpiaci hatásaitól.

Az amerikai pénzügyi szektor meghatározó szereplői, brókerházak és bankok eddig mintegy 150 milliárd dollár veszteséget vallottak be - és egyensúlyuk megőrzése érdekében csaknem 100 milliárd dollárnyi tőkét vontak be, nagyrészt ázsiai és közel-keleti befektetőktől (HVG, 2008. január 26.) -, ám az újabb rengéseket látva általános a vélemény, hogy a válság kárvallottjai még nem fedték fel lapjaikat. Március közepén, egymástól függetlenül, az amerikai kormány és az Európai Unió állam- és kormányfői is sürgették az érintetteket, hogy az esedékes negyedéves mérlegkészítéstől függetlenül összegezzék és vallják be az amerikai jelzálogpiaci hitelekhez kötődő, bizonytalanná vált befektetéseiket. Ez - érvelnek elemzők is - talán az eddigieknél nagyobb, de csak egyszeri sokkot okozna, ezzel azonban az érintettek tiszta lapot nyithatnának, és oldódhatna a pénzpiacokat megbénító általános bizalmatlanság.

A félelem az újabb dominó eldőlésétől lassú kórként pusztít a nemzetközi pénzpiacokon. A Fed hiába csökkentette az irányadó rövid távú kamatot tavaly ősz óta 5,25 százalékról 2,25 százalékra, és pumpált - a kamatszintet makacsul tartó Európai Központi Bankkal (ECB) együtt - dollárszázmilliárdokat a nemzetközi bankrendszerbe, a gazdaság motorját olajozó hitelezés akadozik. Elillant ugyanis a bizalom: a hitelező nem bízik benne, hogy visszakapja a pénzét, de abban sem lehet biztos, hogy az ő könyveiben nem tűnik föl olyan befektetés, ami váratlanul bizonytalanná válik, és neki magának lesz szüksége pénzre.

A válság legsúlyosabb áttételes hatása így az amerikai jegybanki kamatcsökkentés ellenére paradox módon emelkedő általános kamatszint. Az USA-ban már nemcsak a kevésbé megbízható adósok szenvednek - negyedük késésben van a törlesztéssel, vagy árverésre bocsátották az ingatlanát -, de azok a rendesen fizetők is bajba kerülhetnek, akik változó kamatozású kölcsönt vettek föl, és most érkezett el az ideje a feltételek újrafogalmazásának. Mivel sokan közülük olyan - az utóbbi időben Magyarországon is széles körben reklámozott - jelzáloghitelt választottak, amelyért kezdetben a kamatterhet sem fizették ki teljes egészében (és a fennmaradó összeg a tőketartozáshoz adódott), ezért már alapesetben is fájdalmas kamatemelésre számíthattak. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a hitelpiaci válság nyomán a vártnál is vastagabban fog a bankok ceruzája.

Nem megoldás az ezredforduló után előszeretettel alkalmazott recept sem, a meglévő jelzáloghitel refinanszírozása, mert a lehetőségért már nem tolonganak úgy a bankok, mint korábban: az áresés miatt ugyanis az ingatlanok értéke sok esetben el sem éri a rajtuk lévő jelzálog nagyságát. De elkezdtek bedőlni a fogyasztási és autóhitelek is, a bankok a kifizetetlen hitelkártya-adósságok emelkedéséről számoltak be, ha pedig az amerikai lakosság visszafogja költekezését, akkor az gyorsítja a recesszió beköszöntét az USA-ban.

Szinte teljesen leállni kényszerültek a magántőke-befektetési társaságok is, amelyek a tavalyi év közepéig egyre-másra vásárolták föl a különböző vállalatokat, és a tranzakciókhoz jelentős mennyiségű hitelt vettek föl. Most már csak komoly kamatfelárral vagy egyáltalán nem jutnának kölcsönhöz, és elemzők azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy több, korábban bejelentett ügylet is kútba eshet a finanszírozás ellehetetlenülése miatt. Az egyik legnagyobb magántőke-befektetési társaság, az amerikai Blackstone Group például arról számolt be, hogy 2007 utolsó három hónapjában csaknem 90 százalékkal zuhant a profitja, és nem is számít arra, hogy a hitelpiaci fagy a közeljövőben fölenged. A társához, a befolyásos politikai kapcsolatokkal bíró Carlyle Grouphoz kötődő, hollandiai bejegyzésű Carlyle Capital befektetési alap pedig bejelentette, hogy felszámolja magát, mert képtelen eleget tenni a jelzálogpiaci származékos értékpapírokban lévő befektetései utáni letétfeltöltési kötelezettségének.

Az általános bizalmatlanság miatt rosszul járhatnak azok is, akik semmilyen módon nem kötődnek a jelzálogpiaci válsághoz. Az USA-ban, piaci becslések szerint, az év eleje óta a négyötödével esett vissza az új önkormányzati kötvények kibocsátása. Ez nem azt jelenti, hogy az - általában közszolgáltatásuk vagy infrastruktúrájuk fejlesztésére - kölcsönt fölvenni kívánó városok és egyéb települések kevésbé lennének megbízhatóak, hanem azt, hogy a hitelezők szinte mindenben a jelen helyzetben vállalni nem kívánt kockázatot látnak. Különösen az után, hogy a hitelek, kötvények és származékos papírok visszafizetésének garantálásával foglalkozó speciális biztosítók - mint az Ambac vagy az MBIA - a többszörösére emelték díjaikat. Ennek ellenére vannak, akik attól tartanak, az összesen mintegy 2400 milliárd dollárnyi adósság törlesztésére a hitelfelvevő fizetésképtelensége esetére garanciát vállaló pénzintézetek is komoly bajba kerülhetnek.

A válság közvetett hatásától szenvedhetnek az olyan, jelentős külföldi adósságállománnyal rendelkező országok is, mint Magyarország, amelyek az általános pénzpiaci bizalmatlanság miatt az eddiginél szigorúbb feltételekkel, illetve magasabb kamattal juthatnak csak létfontosságú új finanszírozási forrásokhoz. Szűkmarkúak egymással a krízis által eddig csak meglegyintett eurózóna bankjai is. Március elején a három hónapos lejáratú bankközi hitel kamata elérte a 4,4 százalékot, és már 0,4 százalékponttal volt az ECB 4 százalékos irányadó kamatlába fölött - tavaly június közepén ennek a negyede volt a különbség. Az EU-ban segítséget sem könnyű nyújtani: az Európai Bizottság (EB) február végén jelentette be, hogy illegális állami támogatás gyanúja miatt megvizsgálja, miként mentették meg Németországban az amerikai jelzálogpiaci papírokkal spekuláló IKB Deutsche Industriebankot, illetve a Landesbank Sachsent. Emellett az EB Londonból is bekérte annak a részleteit, hogyan államosították a váratlan hitelszűke miatt az összeomlás szélére került Northern Rock jelzálogbankot. Közben dán bankok is feljelentették a briteket, mondván, az ottani jelzálogpiacon a Northern versenyelőnybe került az államosítás miatt.

NAGY GÁBOR

Trend

Indirektívák

A kelet-közép-európai bankszektorra aligha van közvetlen hatása a jelzálogpiaci hitelválságnak, a térség pénzintézetei...

Trend

Határok nélkül

Szabadlábon védekezhet a csalással, okirat-hamisítással és adatbázisba való illetéktelen behatolással gyanúsított...

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Blokád alá vette az ellenzék a szerb köztévét

Gulyás: Kovács Zoltán szólásszabadságát senki sem korlátozza

Gulyás: Kovács Zoltán szólásszabadságát senki sem korlátozza

Tippek és trükkök: Így vészelje át az év végi hajrát az irodában!

Tippek és trükkök: Így vészelje át az év végi hajrát az irodában!

Tizenegy autó karambolozott az M1-M7-es kivezetőn, komoly a torlódás

Tizenegy autó karambolozott az M1-M7-es kivezetőn, komoly a torlódás

Nem kell szerviz: valójában funkció, ami hibának tűnik az iPhone 11 akkumulátoros tokjában

Nem kell szerviz: valójában funkció, ami hibának tűnik az iPhone 11 akkumulátoros tokjában

Úgy készít 3D-s modellt az Nvidia mesterséges intelligenciája, ahogy eddig nem lehetett

Úgy készít 3D-s modellt az Nvidia mesterséges intelligenciája, ahogy eddig nem lehetett