Ódzkodik a szakmai körökben néha a "világ pénzkiadó automatájaként" emlegetett jenhiteltől a nyugat-európai és a hazai bankok többsége, az alacsony törlesztőrészletektől megrészegülő magyar közönség mégis rajong értük.

Bár csak tavaly szeptembertől lehet jenhitelt igényelni az OTP Bank fiókjaiban (addig kizárólag néhány kisebb lízingcégnél volt elérhető, nem számottevő nagyságrendben), novembertől pedig a K&H Banknál, tavaly decemberre a japán devizában mért kölcsönök már a hazai háztartások újonnan folyósított hiteleinek egytizedét tették ki. Még szembetűnőbb, hogy az összes, Magyarországon kihelyezett hitelt tekintve szűk négy hónap után már 0,8 százalékos volt a jenhitelek aránya, míg például Lengyelországban csupán 0,1 százalék.

A hazai siker oka, hogy a jenalapúnál olcsóbb hitelt sem a kamat, sem a törlesztőrészlet tekintetében nem találni, hiszen a hitelkamatokat meghatározó 0,5 százalékos japán jegybanki alapkamat az egész világon a legalacsonyabb. Utóbbit az teszi lehetővé, hogy a japán gazdaság lassan két évtizede küzd a lassú növekedéssel, ezen pedig a távol-keleti jegybank a nyomott alapkamattal próbál segíteni, hogy az olcsó hitelekkel mobilizálja a szigetország rejtett növekedési tartalékait, és a háztartásokat fogyasztásra biztassa. A jelek szerint a japán gazdaságon ez vajmi keveset segített, ám a kedvező jenalapú finanszírozás világszerte megmozgatta az üzleti fantáziát (lásd Réssikerek című írásunkat a 72. oldalon).

Legújabban például Magyarországon. Nem is csoda, hiszen például egy 5 millió forintos, húszéves futamidejű jenalapú lakáshitel a korábban legkedvezőbbnek számító svájcifrank-alapú konstrukcióhoz képest az OTP-nél havi mintegy 4 ezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészlettel jár. A K&H pedig azzal csábít, hogy ugyanilyen összehasonlításban a futamidő végére egymillió forinttal jár jobban az ügyfél. A két bank ajánlatai közül az OTP-é tűnik előnyösebbnek, mivel a kölcsön kamatát és kezelési költségét tartalmazó teljeshiteldíj-mutatója (thm) és törlesztőrészlete is alacsonyabb a rivális bankénál. Igaz, utóbbinál nem szükséges csoportos beszedési megbízásokat adni a hiteltermék mellé, mint az OTP-nél, miközben a legnagyobb hazai bank ugyanakkora hitelfedezethez kisebb összegű kölcsönt hajlandó csak folyósítani.

A jenhitel-felvételi kedvet még az sem hűti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) idén februárban közös ajánlást tett közzé, melyben figyelmeztetett, hogy a japán jen forintárfolyamának ingadozása jelentősen meghaladja bármely más devizáét. Az MNB számításai szerint a hitelpiacon meghatározó devizák közül az utóbbi hét évben az euró kurzusa 3,5, a svájci franké 3,9, míg a japán jené 16,4 százalékos ingadozást mutatott. Ez azért fontos szempont, mert a devizahiteleknél az adós alapvetően devizában jegyzett összeget törleszt. Amennyiben tehát az adott pénz árfolyama erősödik, a tartozás forintra átszámított értéke és a forintban fizetendő törlesztőrészlet is emelkedni fog. Ráadásul a jen fokozottan ki van téve a kamatkülönbözetre alapozott spekulációs ügyletek - angolul: carry trade - szeszélyeinek, lévén a finanszírozási oldal főszereplője.

Kockázatot rejt magában, hogy a jelenlegi történelmi mélységből a jenkamatok gyakorlatilag csak felfelé mozdulhatnak el, mégpedig igen jó eséllyel. A japán jegybank már többször is jelezte: ha a gazdaság erősödik, nem haboz drágítani. "A jen árfolyama pedig az ingadozás mellett a tartós erősödés veszélyét is magában hordozza, mivel a jelenlegi gyengülő trendnek előbb-utóbb véget kell érnie" - morfondírozott a HVG érdeklődésére Turner Tibor, a Raiffeisen Bank treasury-vezetője. Ráadásul a mostani negatív tőkepiaci hangulat miatt visszaszorulhatnak a spekulációs kamatügyletek, ez pedig szintén a jent erősítheti.

Az eddigi, főleg az ügyfeleket terhelő kockázatok mellett komolyak az egész hitelezési rendszert érintő veszélyek is. Az alacsonyabb kamat és törlesztőrészlet miatt az adósok elvileg könnyebben teljesítik terheiket, így kisebb eséllyel buknak bele a kölcsön visszafizetésébe. Az MNB szakemberei viszont a tapasztalatok alapján attól tartanak, hogy a lakossági hitelfelvevők nem konkrét hitelösszeget megcélozva keresik az azt a legalacsonyabb törlesztőrészlettel kínáló hitelterméket, hanem fordítva: megnézik, mekkora törlesztést képesek vállalni, és az azzal felvehető legmagasabb hitelösszeget igénylik. Emiatt félő, hogy teljesítési képességüknél nagyobb kölcsönt vesznek fel. Ráadásul a korábbiaknál előnyösebb törlesztőrészletek többeket csábíthatnak hitelfelvételre, köztük olyanokat is, akik egyébként nem folyamodtak volna kölcsönért, vagy nem lennének képesek a hitel terheit elviselni. A hitelek tömeges bedőlése pedig már nemcsak a pórul járt ügyfelek problémája, hanem az egész pénzügyi szektor stabilitását veszélyeztetné - ezt jól példázza az, ami jelenleg az Egyesült Államokban történik.

A kockázatok miatt mindkét hazai bank lehetőséget kínál a hitel devizanemének megváltoztatására, amennyiben más pénznemben kedvezőbb lenne az ügyfél fizetési kötelezettsége - ahogy ez általában a többi devizanemnél is fennáll. A jegybank azonban ezt is aggályosnak tartja, mondván: egy hirtelen jenerősödés hatására az adósok pánikszerűen váltanának devizát. Ez pedig azt jelentené, hogy jenhitelüket éppen akkor cserélnék mondjuk svájcifrank-alapúra, amikor a jen erős, vagyis ugyanannyi jen átváltása nagyobb frankmennyiséget eredményezne. Hektikus piaci mozgásokat látva a pénzügyileg kevésbé képzett ügyfelek esetleg többször is megismétlik a váltást, így újabb és újabb árfolyamveszteséget szenvednek el. Ráadásul a devizákat a forint közbeiktatásával váltják át, vagyis - a fenti példánál maradva - a jent előbb forintra, majd forintról svájci frankra cserélik. Márpedig a pénzváltás költséggel jár, amit az ügyfélnek kell viselnie. A jegybankban is elismerik ugyanakkor, hogy a sorozatos devizanemváltásra igen kevés esély mutatkozik.

A bankok a jenhitelt igénylőket szigorúbb kockázati elemzésnek veti alá. A kérelmezőnek például képesnek kell lennie az ugyanolyan feltételekkel nyújtott svájcifrank-alapú hitel törlesztőrészletének megfizetésére is. Ráadásul a nemzetközi példák nem támasztják alá a jenhitel fokozott kockázatait - érvelnek az OTP-nél -, a magyar lakosság a tavalyi reáljövedelem-csökkenés hatására se került gondba hitelei visszafizetésével, és - legalábbis eddig - a svájcifrank-alapú hitelekkel kapcsolatos, évekkel ezelőtti aggodalmak is alaptalannak bizonyultak. Tény, hogy szakértői számítások szerint változatlan forint-svájci frank árfolyam esetén 20 százalékos jenerősödésnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy a jen előnye eltűnjön. Turner is emlékeztet arra, hiába van évek óta napirenden a jen alapkamatának emelése és árfolyamának erősödése, az eddig mégsem következett be.

Mintha azonban a PSZÁF nem lenne elégedett a banki óvintézkedésekkel. Az MNB-vel közösen szinte megfenyegette a kereskedelmi bankokat, hogy a kockázati szint kordában tartására "minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, ezen belül mérlegelni fogja esetleges többlettőke-követelmény előírását is", vagyis adott esetben gátat vet a túlzott hitelkihelyezésnek. Az óvatosság valóban indokoltnak tűnik, lévén hogy 2007 utolsó negyedévében az OTP-nek több mint kétszer annyi hitelt sikerült kihelyeznie, mint az azt megelőző három hónapban, amivel új folyósítási rekordot állított fel a jelzálog típusú hitelek piacán. E rekordmértékű kihelyezés 43 százaléka pedig jenalapú volt. Ha ez így megy tovább, a hitelezési versenyben lemaradni nem akaró többi bank is kénytelen lesz hasonló terméket piacra dobni, ami magával hozhatja a hitelezési gyakorlat lazulását.

Ezért is fontos, hogy aki jenben szeretne eladósodni, körültekintően érdeklődjön a részletekről. Például érdemes odafigyelni arra, hogy a csábító kezdő törlesztőrészlet csak az első hat hónapban érvényes, utána mindkét bank megemeli a fizetnivalót. Csak olyan törlesztőrészletet érdemes továbbá vállalni, aminél valamivel - mondjuk 20 százalékkal - nagyobb összeg leszurkolására is képes az adós, hogy egy hirtelen jenerősödés miatti teheremelkedés se jelentsen problémát. És ami a legfontosabb: alaposan meg kell fontolni - főleg fogyasztási hitel esetében -, hogy biztosan érdemes-e kölcsönből vásárolni.

KOVÁCS KÁROLY

Trend

Réssikerek

Egyes nagyban játszó spekulánsok rákaptak arra, hogy egy alacsony kamatszintű devizában hitelt vesznek fel, majd...

Trend

Osztrák jenmánia

Megfordulni látszott a jenhitel-felvételi dominancia tavaly ősszel Ausztriában.

Rasmussen: Ami történt, személyes támadás volt ellenem

Rasmussen: Ami történt, személyes támadás volt ellenem

A Honvédkórház közölte, nem igaz, hogy elküldik a töréses betegeket

A Honvédkórház közölte, nem igaz, hogy elküldik a töréses betegeket

Az Országgyűlés attól autonóm, ha nem kell határidőre válaszolnia

Az Országgyűlés attól autonóm, ha nem kell határidőre válaszolnia

Az oroszok szerint Kövér László velük akart összefogni Ukrajnával szemben

Az oroszok szerint Kövér László velük akart összefogni Ukrajnával szemben

Tömegverekedés volt Balatonakaliban

Tömegverekedés volt Balatonakaliban

Az egész ovis csoportja elkísérte a kisfiút az örökbefogadási meghallgatására

Az egész ovis csoportja elkísérte a kisfiút az örökbefogadási meghallgatására