A kelet-közép-európai bankszektorra aligha van közvetlen hatása a jelzálogpiaci hitelválságnak, a térség pénzintézetei...

A kelet-közép-európai bankszektorra aligha van közvetlen hatása a jelzálogpiaci hitelválságnak, a térség pénzintézetei nem voltak érintettek ilyesfajta ügyletekben. Ám a globális pénzpiaci következményeket a régió sem úszta meg: a vezető bankok részvényeinek árfolyama az elemzői várakozásoknak megfelelő, esetleg még azokat meg is haladó teljesítmények ellenére szinte mindenütt esésnek indult, messze elmaradt a tavaly év végi csúcsoktól, és teljességgel kiszámíthatatlanná vált. A tervezett vállalati részvény- és kötvénykibocsátásokat rendre elhalasztották, és hasonló folyamatok játszódtak le az állampapírpiacon is. A lengyel pénzügyminiszter - a bizonytalan nemzetközi pénzügyi helyzetre hivatkozva - március elején elnapolt egy egymilliárd eurós kötvénykibocsátást, és jelezte, a válság elhúzódása esetén alternatív forrásokból próbálja majd kielégíteni a kormány "tőkeigényét". Ezzel szemben a magyar Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) június végére tervezett devizakötvény-kibocsátásának előrehozatalára készül. Erre azért van szüksége, mert a Magyarországon, forintért értékesített állampapírok iránti kereslet jelentősen megcsappant, a költségvetés finanszírozása viszont nem szünetelhet.

Magyarország szempontjából rosszabbkor nem is törhetett volna ki a hitelválság. A hazai gazdaság tavaly csigatempójúvá vált, ezzel szemben az infláció nem akart lassulni, s bár a költségvetés hiánya 2007-ben az előző évinek közel a felére esett, még így is a legnagyobb volt a régióban. Hiányzik tehát az a tartalék, amilyenre például az utóbbi években gyors gazdasági növekedést és viszonylag alacsony inflációt, illetve költségvetési deficitet produkáló régiós országok szert tettek, ezek, úgy tűnik, az erősebb makrogazdasági háttér miatt könnyebben vészelhetik át a mostani zivatart.

Mivel a világgazdasági libikóka logikája szerint az általános fellendülésből a gyengélkedő országok gazdasága kevésbé veszi ki részét, hanyatlásnál viszont a többieknél jobban zuhan, a jelzálogpiaci válság tavaly nyári bekövetkeztekor jött is a feketeleves. A rendszerváltás után évekig egy sor gazdasági mutatóban listavezető Magyarországot a befektetők ma már nem Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával veszik egy kalap alá - hogy az eminens Szlovéniáról már ne is beszéljünk -, hanem Törökországgal, Dél-Afrikával és Izlanddal. A befektetők által a leginkább figyelt három nemzetközi hitelminősítő - az amerikai Moody's Investors Service, a Standard and Poor's, valamint a brit Fitch Ratings - például a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott országok közül mindössze Romániát tartja egyértelműen kockázatosabbnak Magyarországnál; Bulgáriát a Moody's és a Fitch, Litvániát pedig mindhárom intézet ugyanolyan osztályzatra érdemesítette. Márpedig minél rizikósabb minősítésű egy ország e triumvirátusnál, annál drágábban juthat külföldön hitelhez.

Így a jelzálogpiaci hitelválság a besorolások miatt amúgy is emelkedő kamatfelárat srófolta tovább. Az OTP Jelzálogbank például 2008 februárjában a 2 éves irányadó kamatláb felett 0,65 százalékkal értékesítette jelzálogleveleit, 0,35 százalékponttal drágábban, mint 2006-ban. A magukat megégető intézmények ugyanis óvatosabbakká váltak, s ha mégis hajlandók kockázatot vállalni, annak most jobban megkérik az árát. Ugyanakkor az is drágító tényező, hogy a veszteségek leírása miatt a piacokon pénzszűke keletkezett.

Hiába változatlan egy adott deviza irányadó kamatlába, ha például a jelzáloghitelt nyújtó bank számára ez a forrás megdrágult, akkor csak idő kérdése, mikor jelentkezik ez az ügyfélnek felszámított hitelkamatban is. Ezt a bankok közötti verseny egy ideig feltartóztathatja vagy mérsékelheti - vélik a Budapest Banknál -, de teljesen eltüntetni valószínűleg nem tudja. Ráadásul a devizahitelek hazai túlsúlya miatt a forintkamatok esetleges szinten maradása sem garancia a kamatköltségek változatlanságára. Márpedig a forintforrások kifogyóban vannak, a bankrendszer betétei már egy ideje nem tudják fedezni a lakosság növekvő hiteligényét. A magyar bankrendszer nettó külföldi pozíciója 2007-ben negatív volt, a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 19-20 százalékra rúgott - közölték a CIB Banknál. Azaz: mivel a hazai megtakarítások nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a bankrendszer hitelezési tevékenységét teljes egészében finanszírozzák, ennyi külföldi forrást kellett beszerezni. Mindez viszont egyértelműen a forrásköltségek és így a hitelkamatok emelkedésével jár.

A közvetett hatások annál nagyobbak, minél erősebb egy bank függése a külső forrásoktól. A legtöbb hazai banknak nyugat-európai anyacége van, rajtuk keresztül történik a devizaalapú hitelek finanszírozása, vagyis a külföldi tulajdonos esetleges kockázata a magyarországi érdekeltségre is hatással lehet - magyarázza Papp Edit, az Erste Bank Hungary vezérigazgatója. Papp szerint osztrák anyabankját meg sem legyintette a másodlagos jelzálogpiaci válság, éppen ellenkezőleg: jó pénzügyi helyzetének köszönhetően nem volt szüksége külső forrás bevonására, így nem is volt mit áthárítania magyarországi érdekeltségére.

Alig érintett az OTP Bank is - állítják a pénzintézetnél -, mivel betétekkel jól ellátott. Hiteleinek a betéteihez viszonyított aránya 2007 végén 114,4 százalék volt, azaz kevéssé van ráutalva a külső forrásbevonásra. Emellett a bankcsoport likviditási helyzete is egészségesnek mondható, legalábbis a Moody's terminológiája szerint a leglikvidebbnek tekinthető eszközeinek állománya nagyjából egy év finanszírozási igényét fedezi. Mivel az OTP-csoportnak nincs komolyabb összegű hitellejárata 2008-ban, ezért azok megújításának a kockázata sem jelentős. Igaz, a jövőben - külföldi terjeszkedése és leánybankjainak gyors növekedése miatt - bizonyosan növekedni fog a bank forrásigénye.

Trend

Hullámverések

Búvópatakként egyre újabb helyeken bukkannak föl az Amerikából indult hitelválság következményei, fölerősítve a félelmet, hogy a veszteségek teljes körét még mindig nem vallották be az érintettek.

Szabó Tímea: Vannak még, akik nem Németh Szilárd pacalreceptjeit akarják hallgatni a színházban

Szabó Tímea: Vannak még, akik nem Németh Szilárd pacalreceptjeit akarják hallgatni a színházban

Vizsgálatot indít az Újszínház a zaklatási ügyben

Vizsgálatot indít az Újszínház a zaklatási ügyben

A világ legkúlabb kocsmazenésze 70 éves – Tom Waitsről Hobo, Lovasi, Sziámi

A világ legkúlabb kocsmazenésze 70 éves – Tom Waitsről Hobo, Lovasi, Sziámi

Lekapcsoltak a netről 30 506 letöltős weboldalt

Lekapcsoltak a netről 30 506 letöltős weboldalt

Marabu Féknyúz: Ez az ünnep is hogy megváltozott

Marabu Féknyúz: Ez az ünnep is hogy megváltozott

Adventi mesenaptár - december 8.

Adventi mesenaptár - december 8.