Egyes nagyban játszó spekulánsok rákaptak arra, hogy egy alacsony kamatszintű devizában hitelt vesznek fel, majd...

Egyes nagyban játszó spekulánsok rákaptak arra, hogy egy alacsony kamatszintű devizában hitelt vesznek fel, majd befektetik a pénzt egy magasabb kamatokat kínálóban. A befektetés magasabb kamatai kitermelik a hitelkamatokat, a két kamatszint közti különbséget pedig zsebre teszi a befektető. Ezt az angol "carry trade" néven emlegetett ügyeskedést rendszerint többszörös tőkeáttétellel teszik, vagyis saját pénzük többszörösére rúgó kölcsönöket vesznek fel, hogy nyereségüket fokozzák.

Az indulásul szolgáló hitelt értelemszerűen a legkisebb alapkamatú devizákban, jellemzően japán jenben vagy svájci frankban veszik fel, majd magyar forintban, török lírában, új-zélandi dollárban vagy valamely hasonló feltörekvő gazdaság devizájában jegyzett kötvényekbe vagy bankbetétekbe helyezik. A módszerben rejlő lehetőségeket jól érzékelteti, hogy míg a piaci kamatszinteket meghatározó alapkamat Japánban 0,5, Svájcban pedig 2,75 százalék, addig Magyarországon 7,5, Új-Zélandon 8,25, Törökországban pedig 15,25 százalékos.

E manőver azonban korántsem olyan egyszerű és biztos üzlet, mint amilyennek látszik. Mint például Holics Balázs, a Raiffeisen Bank üzletágvezető-helyettese a HVG-nek elmondta, ügyfeleiknek csak az alapkamatoknál 1,5-3 százalékkal kedvezőtlenebb kamatszinteket tudnak biztosítani. Így ha valaki japán jenben felvett kölcsönét magyar forintban szeretné fialtatni, 2-3,5 százalékos hitel- és 8 százalékos betéti kamatra számíthat. A hitelként felvett összeget ráadásul át kell váltani arra a devizára, amiben a befektető kamatoztatni szeretné a pénzét, majd az ügylet végeztével visszaváltani, hogy a kölcsönt visszafizethessék, a konverziók pedig természetesen költséggel járnak. A kamatkülönbözet nyújtotta nyereség is csak változatlan árfolyamok esetén zsebelhető be teljesen, az állandóság azonban nem a devizapiacok sajátja.

Kedvezőtlen árfolyammozgások esetén például előfordulhat, hogy a spekuláns jóval előnytelenebb árfolyamon kénytelen a befektetés pénzneméről a hitelére váltani. A fenti példánál maradva: ha a jenhitel felvételétől a törlesztésig a jen 7-8 százalékot erősödik a forinthoz képest, akkor az ügylet már számottevő veszteséggel jár. Márpedig Holics szerint a carry trade-eket jellemzően egy-, legfeljebb kétéves időtávon bonyolítják le, amelyen belül ekkora elmozdulás egyáltalán nem szokatlan (az 1998-as orosz pénzügyi válság idején a jen 3 nap alatt 18 százalékot mozdult el). Amennyiben viszont nem történnek kellemetlen piaci fejlemények, úgy e technikával évi 15-20 százalékos nyereség is besöpörhető. Ha pedig valaki hajlandó pénzét töröklíra-alapú befektetésbe tenni, akkor annak magasabb kamata még ennél is nagyobb nyereséget eredményezhet, bár ez esetben a török líra instabil árfolyama miatt a kockázatok is számottevően nőnek.

Nemcsak az érintett spekulánsoknak okoz viszont problémát az, hogy a devizaárfolyamok kedvezőtlen elmozdulása esetén a befektetők rendszerint pánikszerűen zárják ügyleteiket. A könynyű pénzszerzés lehetősége oly sokak mohóságát felkeltette, hogy szakértők szerint csak a japán jenben ilyen célra felvett hitelek összege akár az ezermilliárd dollárt is elérheti, azaz a magyar hazai össztermék (GDP) hat-hétszeresét, ami igen komolyan meg tudja mozgatni a carry trade-ben érintett országok deviza- és kötvénypiacait. Sőt, a kockázatvállalóbb nagybefektetők akár a részvénypiacokat is megcélozhatják felvett kölcsöneikkel, így téve még bonyolultabbá a globális pénzügyi piacok közötti összefonódást.

A jenhitelek más devizára való átváltása ugyanakkor jeneladásokat és így a japán deviza gyengülését okozhatja. Márpedig ez azt jelenti, hogy amennyiben a carry trade-üzletek volumene egy esetleges pénzpiaci pánik, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése vagy bármilyen más okból visszaesne, az a jen erősödését váltaná ki, ami a növekvő törlesztőrészletek miatt már a jenhiteleseket is kellemetlenül érintené. Ezzel párhuzamosan a magyar kötvények iránti carry trade-es kereslet is csökkenne, ami pedig forintgyengüléshez is vezethet. Ez utóbbi hátrányát minden devizahiteles megérezné.

A kockázatok növekedésére utal, hogy - Holics elmondása szerint - míg négy-öt éve, a carry trade hazai megjelenésekor ügyfeleik szinte csak nyertek e spekulációkon, az utóbbi egy-két év hullámzó forintpiaca miatt egyre gyakoribbak a veszteségek. Éppen a fokozott kockázatok miatt e terméküket nem szokták szélesebb körben reklámozni, azt kizárólag legmegbízhatóbb ügyfeleiknek ajánlják, akik több százmilliós nagyságrendben képesek ügyleteket kötni egzisztenciájuk veszélyeztetése nélkül. Emiatt eddig csak néhány tucat ilyen üzletet hoztak tető alá, jelenleg kihelyezett hitelállományuk 20-30 milliárd forint körüli.

Trend

Él-jen?

Ódzkodik a szakmai körökben néha a "világ pénzkiadó automatájaként" emlegetett jenhiteltől a nyugat-európai és a hazai bankok többsége, az alacsony törlesztőrészletektől megrészegülő magyar közönség mégis rajong értük.

„Három kolbászfesztivál keresett meg minket a Szintis Laci után” – Ricsárdgír-interjú és lemezpremier

„Három kolbászfesztivál keresett meg minket a Szintis Laci után” – Ricsárdgír-interjú és lemezpremier

Melegcsók is szerepel a H&M karácsonyi reklámjában

Melegcsók is szerepel a H&M karácsonyi reklámjában

Magyar kutatók segíthetnek a zikavírus elleni harcban

Magyar kutatók segíthetnek a zikavírus elleni harcban

Akkora ajándékot kaptak a céges bulin a dolgozók, hogy azóta se tértek magukhoz

Akkora ajándékot kaptak a céges bulin a dolgozók, hogy azóta se tértek magukhoz

20 ezer amerikai katona érkezik Európába, hogy demonstrálja a NATO erejét

20 ezer amerikai katona érkezik Európába, hogy demonstrálja a NATO erejét

A Magyar Nemzet szerint a jobboldali színházigazgatók vannak veszélyben

A Magyar Nemzet szerint a jobboldali színházigazgatók vannak veszélyben