Két műemlék épületet a felismerhetetlenségig átalakító, a védett negyedtől idegen luxuslakótelep építése indul a tavasszal - 20 méterre a Dohány utcai zsinagógától.

Példaértékű városrehabilitációs megoldásnak nevezte Hunvald György VII. kerületi polgármester a Herzl Passage nevet viselő, viták kereszttüzében megvalósuló beruházást, amelynek során 104 lakásból álló lakópark épül a Dohány utcai zsinagóga közvetlen közelében. A két műemlék ház nagy részének lebontásával kezdődött építkezés ellen évek óta tiltakozik a pesti zsidó negyed megmentéséért küzdő Óvás! Egyesület, amelyet a francia építészekből, polgármesterekből és más értelmiségiekből álló Mardis Hongrois de Paris (Párizsi magyar keddek) szervezet is támogat. Újabban pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői is kezdenek feleszmélni, hogy a robusztus lakótömbök végérvényesen ránehezednek majd a zsinagógára, és elcsúfítják annak környezetét - ám minden hiába. A beruházás bírja az önkormányzat és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélyét. A kulturális tárca hallgat.

Hasonló sorsra jutott két szomszédos műemlék ház a Síp utcában: az utcafront kivételével lebontották az 1890-ben épült 8. számú historizáló házat, valamint az 1866-ban emelt, majd 1875-ben kibővített 10. számút, a régi kereskedőnegyed egyik jellegzetes, a zsinagógához kapcsolódó átjáróházát. "A Dohány utcai zsinagóga szomszédságában elhelyezkedő épület telke nemcsak a zsinagóga, de a tömbön belül vele átellenben épült - szintén a Kassowitz család tulajdonát képező és Hild József által tervezett - Dohány utca 10. szám alatti lakóház telkével is összekapcsolódott, összenyitva átjáróházként használták őket. (...) A két törtvonalú telket hosszan követő oldalszárnyakból az udvar felé végig boltok, műhelyek, raktárak nyíltak" - írja Perczel Anna építész a városrész értékeit bemutató, Védtelen örökség - Lakóházak a zsidó negyedben című, a minap megjelent könyvében, amelyből egyebek közt az is kiderül, hogy a két telek között húzódott 1944-ben a gettó határa.

A két Síp utcai műemlék házból, a KÖH 2006. december 19-én kiadott engedélye alapján, pusztán az utcai homlokzat marad meg afféle "Potemkin-falként", de az óriási építkezéshez megkövetelt mélygarázs lejárata még ezt is megtöri. A kétemeletes épületre az utcafront felől további három szintet húznak, a lebontott udvari szárnyak helyén pedig hét emeletet alakítanak ki. Nem törődve azzal, hogy a homlokzat (facade) szó után faszádizmusnak nevezett építészeti irányzatot jobb helyeken már nem alkalmazzák műemlék épületek úgymond megmentésére, mert az értékpusztulást okoz. "Az egyetlen előnyös változás, hogy az átjárás lehetőségét a Dohány utca felé visszaállítják. Ennek azonban nagy ára van. A tömbbelsőben, az elbontott egyemeletes és földszintes oldalszárnyak helyére új, nyolcemeletes szárny épül" - írja Perczel Anna, aki a Dohány utca 10. számú, Hild József által tervezett műemlék házzal kapcsolatban megjegyzi: "látszólag érintetlen marad, de kétszintes tetőtér-beépítést kap, udvarát pedig háromnegyed részt a közeli zsinagóga párkánya fölé magasodó épület zárja majd le". Utóbbi épület mindössze 20 méterre áll majd a zsinagógától, és az engedélyeztetési alkufolyamatban született kompromisszum eredményeként végül nem magasabb, hanem alacsonyabb lesz annál - egyetlen méterrel. A környezetre rátelepedő lakótelepszerű beépítés leginkább a holokauszt áldozatainak emlékére kialakított Wallenberg-parkból, az emlékezés fája mellől lesz látható.

Csípi a szemét a beruházás a szomszédos Síp utca 12. számú házban működő Mazsihisz vezetőségének is. "Az építkezés örökre megváltoztatja Magyarország egyik legfényesebb műemlékének, a pesti zsinagógának a környezetét" - foglalta össze a HVG-nek Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök, miért nehezményezik a beruházást. Ráadásul csak reménykedhetnek, hogy nem mozdulnak meg a zsinagóga és a környező házak falai, amikor megkezdik a négyszintes mélygarázs építését. "Biztonsági szakértőink pedig arra figyelmeztetnek, hogy a felmagasodó lakások felől a zsinagóga és a hitközség épülete védhetetlenné válik" - jelzi Feldmájer, hogy az építkezés még terrorveszéllyel is szembesíti a zsidó közösséget.

Csakhogy kényes helyzetben vannak a hitközség vezetői: a beruházás megálmodója nem más, mint Tordai Péter, aki 1999-2003 között a szervezet elnöke, majd 2007-ig az alelnöke volt. Az ő cége szerezte meg Erzsébetváros önkormányzatától a műemlék épületegyüttest: egyetlen napon, 2002. április 30-án írt alá három adásvételi szerződést a Tordai és Társai Kft. tulajdonosa az önkormányzattal a Síp utca 8. és 10. számú házaknak, valamint a Dohány utca 10. alatti épület 42 százalékának a megvásárlásáról. A többi már a birtokában volt: Tordai még a kilencvenes évek elején vette meg az utóbbi ház 58 százalékos tulajdonrészét a szomszéd házban működő Egyetemi Nyomda akkori tulajdonosaitól. Tehát a hitközség akkor adta írásba, hogy nem támaszt kifogást a Tordai és Társai Kft. érdekeltségébe tartozó beruházás ellen, amikor éppen Tordai Péter volt a Mazsihisz egyik vezetője.

Az állandóan forráshiányra panaszkodó önkormányzat pedig pályáztatás nélkül, olyan sajátos konstrukcióban adta el Tordainak a három épületet, hogy egyetlen fillér bevétele sem származott az ügyletből. A vevőnek, bár tulajdonjogát a szerződés aláírásakor azonnal bejegyezték, fizetnie akkor nem kellett. A házakban ugyanis bérlők laktak, s a megállapodás szerint Tordainak csak akkor kell kifizetnie a vételárat, ha az önkormányzat már gondoskodott a lakók elhelyezéséről és a házak kiürítéséről. Amennyiben ennek költsége meghaladja a vételárat, szólt a szerződés, akkor a vevőnek kell pótolnia a különbözetet. Az önkormányzat azonban évekig késlekedett a megoldással, mígnem Tordai 2003-2004-ben - a T&T Faktor Kft. közreműködésével - átvállalta a lakók elhelyezését. "Az egyéni igényeknek megfelelő megoldást kerestünk mindenki számára" - idézi fel Tordai Péter azt az alkusorozatot, melynek során volt, aki pénzt, volt, aki cserelakást kapott, másokat szociális otthonban helyeztek el, s az idős emberek költöztetését, sőt néhány esetben a cserelakás felújítását is magukra vállalták. Így a kiürítés a 21 lakásból álló Síp utca 8.-ban 190 millió, a 19 lakásos Síp utca 10.-ben 243 millió, a 23 lakásos Dohány utca 10.-ben pedig 203 millió forintba került - azaz összesen 636 millió forintért jutott hozzá a Tordai és Társai Kft. a három házhoz és a hozzájuk tartozó összesen 4023 négyzetméternyi telekhez a zsinagóga szomszédságában. Az adásvételi szerződésben az eladó önkormányzat rögzítette, hogy a Síp utcai házakat le lehet bontani. Így bár az Óvás! Egyesület fellépése nyomán a KÖH 2005-ben - több tucat, a zsidó negyedben lévő házzal együtt - ezeket a historizáló épületeket is műemlékké nyilvánította, a tulajdonos arra hivatkozhatott, hogy a kerülettől már megszerezte a bontás jogát. Mivel a beruházónak eltökélt szándéka volt, hogy a helyi szabályozás adta beépíthetőséget a lehetséges mértékig kihasználja, a KÖH csupán a Síp utcai épületek utcafrontját tudta megmenteni. S annak ellenére, hogy idén februárban a kerületi önkormányzat négy hónapra szóló változtatási moratóriumot rendelt el, az érvényes engedélyre hivatkozva még ugyanabban a hónapban befejezték a Síp utcai épületek bontását.

A Herzl Passage építése a tavasszal indul, s a tervek szerint 2009 végén zárul. A 33 millió euró (mintegy 8,5 milliárd forint) értékű beruházás során - melynek 30-40 százalékát saját forrásból, a többit hitelből fedezi a beruházó - több mint száz lakás épül, melyek négyzetméterára 4200 euró (1 millió forint) körül lesz. Csakhogy mindezt már új tulajdonos fogja megvalósítani: tavaly májusban a Tordai és Társai Kft.-t a zsinagóga melletti ingatlanegyüttessel és az érvényes engedélyekkel együtt - magyarországi leányvállalatán, a Spanyol Ház Kft.-n keresztül - megvásárolta a spanyol Urnova ingatlanfejlesztő cég. A vételárat Tordai Péter, üzleti titokra hivatkozva, nem árulta el a HVG-nek. Mindenesetre Pedro Valencia Moro, a budapesti leánycég ügyvezető igazgatója tudatában van annak, miféle egyedülálló lehetőség birtokába jutottak. Amikor Feldmájer Péter megkérdezte tőle, elképzelhetőnek tart-e hasonló építkezést Toledóban, a zsidó negyed szomszédságában, a katedrális mellett, beismerte: Spanyolországban nem lehetne ilyen beruházáshoz engedélyt szerezni. "Ha nem a Mazsihisz volt vezetője a beruházó, biztosan nem emelkedett volna jogerőre az építési engedély" - állítja Feldmájer. Az Óvás! Egyesület mindenesetre még mindig küzd azért, hogy a novemberben Budapesten járt UNESCO-szakértő ajánlásait figyelembe véve, a most készülő új kerületi szabályozási terv alapján a beruházó dolgozza át a terveket és módosítsák az építési engedélyt, amihez a civil szervezet nyílt pályázat kiírását javasolja.

SÁGHY ERNA

Filmbe illő rablás volt Miamiban, autós üldözéssel, tússzal, lövöldözéssel, négy ember meghalt

Filmbe illő rablás volt Miamiban, autós üldözéssel, tússzal, lövöldözéssel, négy ember meghalt

"Szándékos hazugság" volt: váratlan mutációkat idézhetett elő a génszerkesztés a kínai babáknál

"Szándékos hazugság" volt: váratlan mutációkat idézhetett elő a génszerkesztés a kínai babáknál

Magyarországon a vadonatúj Ford Kuga, amiből már hibrid is kapható

Magyarországon a vadonatúj Ford Kuga, amiből már hibrid is kapható

Rányomtatnák a gyorséttermi pohárra a rendszámot, hogy tudják, melyik autós dobta el

Rányomtatnák a gyorséttermi pohárra a rendszámot, hogy tudják, melyik autós dobta el

Magyar milliárdos közelében a tönkrement Thomas Cook itthoni leánycége

Magyar milliárdos közelében a tönkrement Thomas Cook itthoni leánycége

Nyomozást indít a rendőrség a hajléktalant villamosról lelökő férfi ügyében

Nyomozást indít a rendőrség a hajléktalant villamosról lelökő férfi ügyében