Sérüléseiket ma többnyire véletlen balesetek okozzák, de hamarosan akár terrorakciók célpontjaivá is válhatnak az internetforgalmat is kiszolgáló távközlési kábelek. Biztonságukért egyre többet tesznek a szolgáltatók.

Olyan félelmetes jövő képe vetült elénk, amikor a világháló terroristák túszává válhat - kommentálta az egyik érintett ország, India legnagyobb gazdasági napilapja, az Economic Times azt a kábelszakadás-sorozatot, amely napokra megbénította több közel-keleti és dél-ázsiai ország internetforgalmát. Rejtélyes módon néhány napon belül négy, víz alatti vezeték mondta fel a szolgálatot február elején - kettő a Földközi-tengerben, az egyiptomi partok közelében, egy az Egyesült Arab Emírségek és Katar, egy pedig az Emírségek és Omán között. Bár a gondok egy részét utóbb egy elszabadult többtonnás hajóhorgony pusztításával, illetve áramellátási problémákkal is magyarázták, a legvalószínűbb lehetőségként pedig az is felvetődött, hogy tenger alatti földmozgások okozták a bajokat, a februári eset pontos háttere máig nem ismeretes, így megmozgatta az újságírók és a világháló - mindenekelőtt a blogszféra - aktív szereplőinek fantáziáját. Volt, aki az al-Káida terrorhálózatot vélte a történtek mögött, mások Teherán elszigetelésére irányuló amerikai kísérletnek vagy egyenesen egy Irán elleni amerikai invázió előkészítésének tartották a történteket (igaz, a közép-keleti országot éppen nem érintette a szolgáltatáskiesés). Akadt, aki katonai feladatok teljesítésére kiképzett delfinekre gyanakodott.

A vad feltételezésekkel a szakemberek többsége nem ért egyet. "Négy szakadás mindössze két helyen egyetlen hét alatt valóban ritka, de nem lehetetlen, és nem bizonyíték semmiféle összeesküvésre" - mondta például Matt Walker, a nagy-britanniai központú Ovum RHK nemzetközi távközlési és informatikai tanácsadó cég vezető elemzője. Igaz, a jövőre nézve ő sem zárta ki a szándékos szabotázs eshetőségét. Érthető, hogy újra szóba került a távközlési kábelek biztonsága. Különösen azután, hogy 2005-ben egy pakisztáni, 2006-ban pedig egy tajvani földrengés már okozott a mostanihoz fogható károkat a kontinenseket összekötő, tenger alatti nemzetközi kábelhálózatban, amelyen - a 86 céget, szervezetet és intézményt összefogó Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság (ICPC) adatai szerint - a világ telefon- és internetforgalmának 95 százaléka halad keresztül.

A kábeleket többnyire erre szakosodott magáncégek fektetik le és üzemeltetik, nekik kell gondoskodniuk a biztonságukról is - mondta a HVG-nek Nemes Dániel internetszakértő. Az internet katonai hálózatnak indult, és a tervezés fő szempontja az volt, hogy ha egy csomópont bármilyen módon megsemmisül, semmiképpen se akadjon meg a maradék rendszer működése. Ez az elv azóta sem változott, noha a világháló ma már elsősorban polgári célokat szolgál - tette hozzá. Szavai szerint a kábelhálózatot "az élet tervezi": ha valahol igény mutatkozik, létrehozzák a kapcsolatot. Az így kialakuló rendszerben útválasztók - szaknyelven routerek - irányítják a vezetékeken haladó információcsomagokat. Egy-egy kábelszakasz kiesése esetén tehát az adatcsomagok kerülővel ugyan, de mégis eljutnak a címzetthez.

"Ez a rendszer ma már olyan fejlett, hogy egy kábelszakadás csak rendkívüli esetben, sok tényező egybeesésekor okozhat komoly szolgáltatáskiesést" - állítja Nemes Dániel. A februári zavarok is elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy a Szuezi-csatornánál olyan szakaszon sérült meg a hálózat, ahol egyszerre több szál is összefut, és csupán három kábel köti össze a kontinenseket. Hasonlóan szerencsétlen véletlen okozott komoly zavarokat az Amerika és Európa közötti távközlési összeköttetésben 2003 novemberében, amikor majdnem egy időben sérültek meg víz alatti kábelek Franciaország és Hollandia között, illetve az amerikai partok közelében.

A kábeltulajdonos cégek igyekeznek minél jobban védeni hálózatukat. Ha csak lehet, elkerülik a földrengésveszélyes területeket, a sziklás óceáni talapzatot. Tájékoztatják a vezetékek útvonaláról az egyre mélyebb vizekre merészkedő halászokat, a hajózási társaságokat és a haditengerészeteket is. Ez a közlékenység arra utal, hogy a véletlen balesetek valószínűségét jóval nagyobbnak tartják, mint a szándékos rongálásokét.

A kábelszakadások így is meglehetősen gyakoriak, noha a felhasználók többnyire semmit sem vesznek észre belőlük. Egy tenger alatti hálózatok kiépítésével és karbantartásával foglalkozó brit társaság, a Global Marine Systems adatai például arról tanúskodnak, hogy tavaly csak az Atlanti-óceánon ötven ilyen eset történt. A TeleGeography Research amerikai távközlésipiac-kutató intézet kutatási igazgatója, Stephan Beckert nemrég arról beszélt, hogy átlagosan háromnaponta történik kábelszakadás a tengerfenéken, és 25 hajó csak ezek javításával foglalkozik. A Christian Science Monitor című amerikai napilap olyan beszámolót is idézett, amely szerint a világ óceánjainak mélyén húzódó, rendkívül ellenálló védőréteggel ellátott, de többnyire csupán 2-5 centiméter átmérőjű távközlési vezetékrendszerben olykor naponta 25-ször is keletkeznek károk külső behatás következtében.

Nem ritkák az ilyen esetek a magyar internetet kiszolgáló kábelhálózatban sem, amely Nemes Dániel szerint nem korszerűtlenebb a nyugat-európainál, csak éppen itt kevesebb a kiépített kerülő út. A piac nem elég nagy ahhoz, hogy kifizetődjenek az ezzel járó költségek. A 38 ezer kilométeres - ebből kétezer kilométernyi optikai - kábelhálózatot üzemeltető UPC-nél például heti egy-két alkalommal fordul elő kábelszakítás. Többnyire építkezés, útfelújítás vagy közművezeték-javítás során, véletlenül rongálják meg a vezetéket. Az Invitel több százezer kilométeres hálózatában évi ezer bejelentés köthető kábelhibához, a legnagyobb szolgáltató, a Magyar Telekom pedig csak annyit közölt a HVG-vel, hogy a "kevés számú" meghibásodás nagy részét külső behatás okozza. Meglehetősen gyakori a gondatlanságból fakadó kábelsérülés, de a szándékos rongálás és a lopás sem ritka.

Amikor tolvajok rongáltak meg 36 távközlési törzskábelt február utolsó napjaiban Kispesten, éppen az MTelekom szolgáltatásaiban keletkezett olyan kiesés, hogy napokig tartott a hiba teljes elhárítása. Az Invitelnél az elmúlt években 50-60 millió forintra rúgott a színesfémlopásból származó veszteség; a UPC-nek azért okoz kevesebb gondot ez a jelenség, mert sem az optikai, sem a koaxiális kábel nem tartalmaz a tolvajok számára igen nagy csábítást jelentő rezet. Az ilyen hálózatokat csak a tudatlan fémtolvajok rongálják, mint például tavaly júliusban Zala megyében, ahol azért szünetelt négy településen a kábeltévé-, az internet- és a telefonszolgáltatás, mert valaki elvágott egy optikai kábelt - majd amikor látta, hogy nincs benne hasznosítható fém, otthagyta a kimetszett darabot.

Nemes Dániel szerint a fémtolvajok elsősorban az ügyfélhez vezető utolsó vezetékrészeket veszélyeztetik, rézkábelt ugyanis már többnyire csak ott használnak. Ezeknek a szakaszoknak a kiesésére csak úgy tud hatékonyan felkészülni a felhasználó, ha más technológiával - műholdon vagy mikrohullámon - alternatív hozzáférési útvonalat épít ki magának. Ehhez azonban komoly befektetésre van szükség, amit kevesen engedhetnek meg maguknak. A műhold ráadásul nem igazi vetélytársa a vezetékes kapcsolatnak - állítják a szakemberek: jóval lassabb a kábelnél, drágább és kevésbé megbízható. Az ilyen adatátvitel könnyen zavarható, a titkosítása is sokkal nehezebb. Ráadásul előbb-utóbb a vezeték nélküli kapcsolat is csatlakozik a kábeles törzshálózathoz, vagyis a kábelszakadás vagy éppen a szabotázs veszélye így sem küszöbölhető ki teljesen.

POÓR CSABA

600 androidos alkalmazást törölt a Google, miután kiderült, hogy átverik a felhasználókat

600 androidos alkalmazást törölt a Google, miután kiderült, hogy átverik a felhasználókat

Koronavírus: hazavitték a Diamond Princessen rekedt briteket, többen fertőzöttek

Koronavírus: hazavitték a Diamond Princessen rekedt briteket, többen fertőzöttek

Különös dologra bukkantak 70 000 éves neandervölgyi emberek sírja mellett

Különös dologra bukkantak 70 000 éves neandervölgyi emberek sírja mellett

Hiába az óriásprofit, kirúgták a bankóriás vezérét – na de hogyan!

Hiába az óriásprofit, kirúgták a bankóriás vezérét – na de hogyan!

Húsz rakétával állt bosszút Izraelen az Iszlám Dzsihád

Húsz rakétával állt bosszút Izraelen az Iszlám Dzsihád

Elkaptak egy férfit és a fiát, akik megkötözték az anyát és megfenyegették

Elkaptak egy férfit és a fiát, akik megkötözték az anyát és megfenyegették