Úgy tűnik, korai volt a telex elparentálása. Bár világszerte sokfelé megszüntették a távgépíró-szolgáltatást, számos előnye, nem utolsósorban hitelessége révén a technológia manapság szerény másodvirágzását éli.

Minden jó dolognak vége szakad egyszer - adott történelmi értékelést a BT, a legnagyobb brit telekommunikációs szolgáltató szóvivője, amikor cége a múlt hónapban leállította telexszolgáltatását. A BT ezzel követte mintegy harminc másik ország - köztük Magyarország, Ausztria, Németország, Oroszország - vezető távközlési cégeinek példáját, amelyek nem láttak fantáziát abban, hogy a maroknyira olvadt előfizetői tábor kedvéért fenntartsák a széles sávú internethez képest csigalassú telexkapcsolatokat.

Az 1930-as években elterjedt, mára meglehetősen elavult távgépírók lassú múzeumba vonulása szóra sem lenne érdemes, ha az élet nem adott volna nekik még egy esélyt. Mint a tekintélyes brit hetilap, a The Economist néhány héttel ezelőtt beszámolt róla, az egykori nehézsúlyú szereplők kivonulásával párhuzamosan megjelentek a piacon az olyan alacsony költségvetésű versenytársak - a BT hálózatát például a Swiss Telex, a vezető svájci távközlési cég, a Swisscom leányvállalata vette át -, amelyek megpróbálják kiaknázni a bő hetvenéves technológiában rejlő maradék lehetőségeket.

Első látásra nem tűnik különösebben zsíros falatnak a megmaradt telexpiac. A kanadai székhelyű TlxService cég például világszerte másfél millió potenciális ügyfél elérésének lehetőségével próbál kedvet csinálni az általa nyújtott szolgáltatáshoz. Korántsem elhanyagolható azonban a szerény előfizetői tábor összetétele - hangsúlyozzák piaci szakértők. A zárt telefonhálózat és az írógép keresztezéseként is felfogható rendszert már fénykorában is többnyire kormányszervek, hajózási és légitársaságok, nagy cégek, tőzsdék, egyetemek, valamint - nem utolsósorban - hírügynökségek és újságok vették igénybe. Az utolsó mohikánok szinte kizárólag multinacionális bankok, olajtársaságok és hajózási cégek. A Euroclear például, amely a nemzetközi értékpapírügyletek legnagyobb klíring- és elszámolóháza a világon, a mai napig 184 telexvonalat tart fenn, amelyeken napi nyolcszáz üzenetben igazol vissza tranzakciókat - írta a The Economist.

De vajon mi a vonzereje a sürgős hívásnál csöngető, írás közben zakatoló telexgépnek, amelynél mintegy egymilliószor gyorsabb adatátvitel lehetséges egy széles sávú internetkapcsolattal? A magukat a világhálón kellető kisebb-nagyobb távgépíró-szolgáltatók nem győzik hangsúlyozni, hogy versenyképességük záloga a technológiában rejlő biztonság és hitelesség. Mindezt a telexrendszer lényegére alapozva állítják. Nincs szerver, ami elromolhat, számítógépes vírusok sem fertőzhetik meg a készülékeket, a hívásokat automata központok irányítják, így kívülről nemigen lehet behatolni. A más rendszerektől elszigetelt, a telefonvonalaktól is függetlenül működő hálózat gépei között az üzenetváltás idejére valós idejű kapcsolat létesül, a küldő és a fogadó rövid kódváltással megbizonyosodik arról, hogy valóban a helyes címre megy a szöveges küldemény, a záró kódváltással pedig arról is, hogy teljes terjedelmében papírra került az üzenet. Ugyanez a kezdő és záró kód tartalmazza a telexszámokat, így egyértelmű, melyik két gép lépett egymással kapcsolatba. A telefaxszal vagy az e-maillel ellentétben ezért fogadják el világszerte közhiteles dokumentumnak a telexüzeneteket.

Ez a hitelesség sokak számára nagy vonzerőt jelenthet, például olyan kisebb pénzügyi intézményeknek is, amelyek a telex használata révén megspórolhatják a SWIFT bankközi fizetési rendszerre való előfizetést. Más okból kötelező mindmáig a tengerjáró hajókon a távgépíró üzemeltetése: ha másképp nem megy, így lehet leadni az S. O. S. jelet.

Megkérdőjeleződhet azonban a telex hitelessége egyes új cégeknél, amelyek pedig éppen erre hivatkozva kínálják szolgáltatásukat. Többen e-mailben fogadják azokat az üzeneteket, amelyeket távgépírón szeretnének elküldeni azok a kuncsaftok, akik nincsenek bekötve a hálózatba. Az American Telegramnál például elektronikus levélben bárki feladhat telexeket tízdolláros alapdíj, valamint szavanként 89 centes költség fejében, de az amerikai E-Sending és a TlxService is így várja az üzeneteket. A HVG-nek arra a kérdésére, vajon milyen alapon állítják az ilyen felemás módon eltelexezett dokumentumokról, hogy közhitelesek, egyik megkérdezett cég sem reagált.

Némileg megnyugtatóbb a helyzet azokban az esetekben, amikor speciális szoftver segítségével teszik alkalmassá a számítógépet arra, hogy kapcsolatba lépjen hagyományos telexkészülékekkel. Ilyenkor a szoftver megvásárlása és telepítése, legalábbis elvben, garanciát nyújt arra, hogy nyomon követhető az üzenetek küldése - tudható meg az ilyen szolgáltatást is nyújtó Easylink amerikai információtechnológiai cég honlapjáról.

Magyarországon 1942-ben helyezték üzembe az első telexközpontot, és a szolgáltatásnak 1950-ig sosem volt több, mint néhány tucat előfizetője - olvasható Szekfü András kommunikációkutatónak az Elektronikus kommunikáció és esélyegyenlőség Magyarországon című, 2007-es tanulmányában. Akkor azonban nagyobb sebességre kapcsolt a hálózatépítés: 1965-ben már ezren tartoztak az elitklubba, a legtöbben pedig 1991-ben voltak, 14 213-an. Azután azonban - a fax elterjedésének és a vezetékestelefon-hiány felszámolásának köszönhetően - több mint egy évtizedig tartó lassú agónia kezdődött. 1999-ben már csak 540 előfizetője volt a magyarországi távgépíró-szolgáltatásnak. A hivatalos "temetésre" 2003. december 31-én került sor, akkor kapcsolták le az utolsó harminc előfizetőt. A telexet azonban ma sem kell feltétlenül nélkülöznie egy magyarországi cégnek, létezik itt is a már említett, a pc-t szoftverrel telexszé alakító szolgáltatás. Az ezzel foglalkozó budapesti Ediport Kft.-nél kérdésünkre nem árulták el előfizetői táboruk nagyságát, de a telexforgalmukról annyit azért elmondtak, hogy: "csekély".

ILLÉNYI BALÁZS

Így lesz nemzeti konzultációs kérdés a roma kártérítés

Így lesz nemzeti konzultációs kérdés a roma kártérítés

Koronavírus: az IMF egyre jobban aggódik, Kína már készül a válaszlépésekre

Koronavírus: az IMF egyre jobban aggódik, Kína már készül a válaszlépésekre

Bloomberg szórja a pénzt, demokrata vetélytársai Trumppal együtt kezdhetnek aggódni

Bloomberg szórja a pénzt, demokrata vetélytársai Trumppal együtt kezdhetnek aggódni

Papíron már 283 milliárd forintot ér az egyesült "Matolcsy-alapítvány"

Papíron már 283 milliárd forintot ér az egyesült "Matolcsy-alapítvány"

Lezuhant és meghalt Mike Hughes, a gőzrakétás fenegyerek

Lezuhant és meghalt Mike Hughes, a gőzrakétás fenegyerek

Együtt láthatók Babits Mihály „hevenyészett apróságai”

Együtt láthatók Babits Mihály „hevenyészett apróságai”