A pekingi szereplés az eddigi éremhalmozó sportágakon múlhat, az úszáson, a víváson, és a kajak-kenun, az utóbbi kettőben viszonylag szűk mezőnyből emelkedhetnek ki a magyarok.

HVG
A magyar sport történetének 156 olimpiai bajnoki címéből 74-et három hazai sikersportág jegyez: a vívás (34), az úszás (23) és a kajak-kenu (17). Az előző két évtized öt olimpiáját tekintve az aránytalanság még szembetűnőbb: 45-ből 29 aranyat e sportágak képviselői szereztek. Vízilabdában versenyenként természetesen csak egy - illetve a női póló 2000-es műsorra tűzése óta két - babért osztanak, az eddigi nyolc győzelem ezért tekinthető nemzetközi szinten is egyeduralkodásnak. A múlt dicsősége és a jelen reményei ezúttal teljes szinkronba kerültek egymással: a pekingi magyar szereplés döntő részben a négy aranyhalmozó sportág teljesítményén múlhat.

Az olimpiai história nem igazolja, hogy a magyar valaha is lovas nemzet lett volna, a magyar sportolók nyilaitól sem kellett soha rettegnie senkinek - sem lovaglásban, sem íjászatban nem nyertek a hazai versenyzők egyetlen érmet sem -, a magyar kard azonban kereken egy évszázada fényesen csillog. A vívás azon négy sportág egyike, amelyek 1896-tól fogva folyamatosan szerepelnek az olimpia műsorán - a nők 1924-ben követhették a férfiakat -, de magyar kardozók az 1904-es játékokon még nem lehettek jelen, mert a bécsi hadvezetés nehezményezte volna, hogy a magyarok a monarchiáé helyett a saját dicsőségükre kaszabolják össze vetélytársaikat.

1908-ban azonban Fuchs Jenő már diadalmaskodott a londoni olimpia egyéni viadalán, majd 1912-ben Stockholmban is megvédte elsőségét. A világszerte páratlan sikersorozat a csapat nevéhez fűződik: 1928 és 1960 között sorozatban hét olimpiáról tért haza győztesen, Gerevich Aladár hét, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf hat-hat bajnoki címet söpört be, rajtuk kívül ennyit egyetlen más magyar sportoló sem. A példátlan fölény két forrásból fakadt: az Italo Santelli iskoláját követő olasz vívómesterek elhozták magukkal a technikai tudásra és a tempóra alapuló stílusukat, amely elegyedett a magyaros vérmérséklettel és sziporkákkal. A magyarok legjobbjai, ha kellett, nemcsak könyökből, hanem, a régi módit megőrizve, csuklóból is tudtak vívni, és ezzel sokáig legfeljebb éppen az olaszok versenyezhettek - persze csak úgy, ahogy.

Az 1950-es évektől aztán feltűntek a szovjet és a lengyel riválisok - akik már a magyar iskolán nevelkedtek -, a technikait fokozatosan kiegyenlítette a fizikai képzés, a küzdőképesség. 1964-ben Tokió választóvonalat jelentett: a magyar kardcsapat kikapott az olaszoktól, és csupán az ötödik lett, igaz, a magyar vívók négy olimpiai bajnoki címet gyűjtöttek. 1964-től 1972-ig a Kulcsár Győző és Fenyvesi Csaba fémjelezte párbajtőrözők vették át a vezető szerepet, 1988-ban végre ismét nyert a kardcsapat, majd 1992-ben Szabó Bence egyéni elsőségével tisztelgett az elődök emléke előtt. Mindemellett a nők is bearanyozták fegyverüket: Rejtő Ildikó és a tőrcsapat 1964-ben, Tordasi Ildikó 1976-ban, Nagy Tímea pedig már párbajtőrben, 2000-ben és 2004-ben.

A kezdeti magyar úszósikerek is egy-egy technikai újításból fakadtak: Hajós Alfréd, az első hazai olimpiai bajnok 1896-ban egyebek között azért nyert, mert míg a többiek mellen haladtak, ő a dunai szerb matrózoktól ellesett technikával, gyorsban úszott, ráadásul 1200 méteren a halálfélelem is kiváló ösztönző volt, hiszen közel s távol sem versenytársat, sem kísérő csónakot nem látott a 13 fokos tengervízben. Székely Éva pedig azzal tűnt ki 1952-ben Helsinkiben, hogy mellúszásban az addig soha nem látott, de engedélyezett pillangókartempót alkalmazta, ezért nevezték el "Pillangó kisasszonynak". Halmay Zoltán a századelőn hét olimpiai érmet halmozott fel (a sportági csúcsot a nála jóval ismertebb Egerszegi Krisztinával holtversenyben tartja), igazodva a változatos körülményekhez is, hiszen 1900-ban a Szajnában, 1904-ben St. Louisban egy tóban, 1908-ban pedig egy 100 méteres medencében rendezték a versenyeket. Szinte mindegy volt neki, az amerikai tudósítók szomorkásan rögzítették is: "Halmay úgy úszik, mint egy cápa". Csík Ferenc 1936-ban 100 méter gyorson, Wladár Sándor 1980-ban 200 háton csapott elsőként a célba, míg a magyar női úszók 1952-ben négy elsőséggel taroltak.

Az igazi aranykor a medencében 1988 és 1996 között köszöntött be, összesen 12 olimpiai bajnoksággal. Széchy Tamás és Kiss László vezetésével a magyar úszósport legsikeresebb szakmai műhelye jött létre, ám a sporttudományos háttér és az emberfeletti munka önmagában még mindig kevés lett volna a tucatnyi aranyhoz, kellettek a behozhatatlan előnyt jelentő adottságok is. A háton ötszörös első Egerszegi Krisztina egyedi vízfekvését már pici korában felfedezték, a minden stílusban klasszis, de önmagában egyikben sem legyőzhetetlen Darnyi Tamás 200 és 400 vegyesen aratott négy diadalához a versenyszám tökéletes megválasztása is kellett. A mindmáig utolsó magyar úszó olimpiai bajnokról, a napokban hivatalosan is visszavonult Kovács Ágnesről pedig a bennfentesek már a parton megmondták: olyan a járása, mintha mellúszólábtempóra született volna.

Kajakosnak vagy kenusnak persze nem születik az ember, Európában legalábbis semmiképpen sem. Az eszkimók és az indiánok vízi közlekedési alkalmatossága 1924-ben bemutató jelleggel, 1936-ban pedig teljes jogú tagként debütált az olimpiai programban, 1948-ban csatlakozhattak a nők is. Az első magyar győzelem a Fábián László (Fábiánné Rozsnyói Katalin edzőnő férje) és Urányi János duó érdeme kajak kettes 10 ezer méteren 1956-ban; a maratoni távot ezzel törölték is a programból. Parti János (1960, kenu egyes 1000), Hesz Mihály (1968, kajak egyes 1000) és Tatai Tibor (1968, kenu egyes 1000) révén az 1960-as évek három további elsőséget hoztak. Némi szünet után 1980-ban Moszkvában Foltán László és Vaskuti István diadalmaskodott kenu kettes 500 méteren. Közben volt egy magyar kenu- és egy kajakkirály is Wichmann Tamás és Csapó Géza személyében, de kilenc, illetve hat világbajnoki címük dacára az olimpiai dobogó tetejét egyikük sem hódította meg. Mindkettőjük esete bizonyítja a tételt: az olimpia légköre semmi máshoz nem hasonlítható, aki itt akar nyerni, annak kegyelmi állapotba kell kerülnie.

Mint Kammerer Zoltánnak és Storcz Botondnak, akik három-három ötkarikás aranyérmükkel sportáguk hazai legeredményesebbjei lettek. A kajak-kenu pedig a magyar olimpiai küldöttség első számú aranyszállítójává vált, hiszen Sydneyben négy, Athénban három aranyat lapátolt össze. Ebben bizonyára az is közrejátszott valamelyest, hogy míg Wichmannék fénykorában, az 1970-es évtizedben még a szocialista tábor hitbizományának számított a sportág, a szovjet blokk szétesésével az erővonalak is szerteágaztak. Ez elsősorban a nőknél érzékelhető, hiszen amióta nincs a Német Demokratikus Köztársaság, azóta vannak magyar elsőségek. 1992-ben a négyes törte meg a jeget, 1996-ban Kőbán Rita haladt tovább ezen a nyomon, 2004-ben pedig Janics Natasa és a Janics-Kovács Katalin kettős ért révbe Athénban. NDK híján, de részben arra az iskolára alapozva ma is a németek a fő ellenfelek, no meg újabban a magyar kajak-kenu sport saját magának (erről lásd Evezőcsapások című írásunkat).

Férfi vízilabdában a nyolcszoros olimpiai bajnok magyarokat több mint tisztes távolságból követik három-három elsőségükkel a ma is fő vetélytárs szerbek (még jugoszláv lobogó alatt nyertek) és olaszok, de akad egy négyszeres aranyérmes is: Nagy-Britannia. Akármilyen meghökkentő, kezdetben a britek uralták a sportágat - amelyet Vilmos, Károly walesi herceg fia szerfölött kedvel -, tőlük a németek vették át a stafétát, majd színre lépett Komjádi Béla. A középszerű úszó és pólós olyan sebesüléssel tért haza az első világháborúból, hogy soha nem alapíthatott családot, ezért örökbe fogadta a teljes hazai vízilabdasportot. Ő lett a magyaros stílusú póló atyja, amit részben annak köszönhetett, hogy egy ízben ellátogatott a Beketow-cirkuszba, és ott annyira elragadtatta a labdazsonglőr mutatványa, hogy a másnapi edzésen már a légstopot és a légpasszt gyakoroltatta az általa felfedezett klasszisjelöltekkel: Keserű Alajossal és Ferenccel, Hlavacsek, azaz Homonnai Mártonnal és Lajossal. Bár a brit hegemóniát már 1924-ben - 0-3-as hátrányból, többszöri hosszabbításos, majd háromórás meccsen - sikerült megtörni, az első olimpiai arany 1932-ig váratott magára. Akkor azonban magától értetődő természetességgel született meg: a németek 6-0 után szépítettek 6-2-re. Négy évre rá Berlinben a címvédés is összejött, de már Komjádi nélkül, őt ugyanis 41 évesen elvitte az agyvérzés.

Hagyatéka azonban megmaradt, és az utódok évtizedeken át éltek technikai fölényükből. Amihez persze más is kellett, nem véletlenül született meg a megállapítás: ami a brazil futballnak a Copacabana homokja, az a magyar pólónak a budapesti termálvíz. A "Csasziban" akár egy egész álló napon át csiszolhatták tudásukat, tökéletesíthették lövésüket a tizenéves srácok, míg a német válogatott pólós rendesen megdolgozott a másfél órás tréning során, majd vacogva kimenekült a tizennyolc fokos medencéből. Ha a nemzetközi szakemberek azon vitatkoznak, melyik volt a sportági történelem legkiválóbb csapata, a véleményekben legfeljebb generációs különbségek tükröződnek, de a pálma mindig a magyaroké: vagy az 1950-es évekből a Gyarmati, Kárpáti, Markovits, Bolvári, vagy az 1970-esekből a Faragó, Csapó, Szívós, Horkai, Sárosi, Molnár, vagy napjainkból a Kásás, Benedek, Kiss Gergő, Biros-féle garnitúrára esik a választás. No meg a korszakos kapitányokra: Rajki Bélára, Gyarmati Dezsőre, Kemény Dénesre. Ha Kásásék Sydney és Athén után Pekingben is nyerni tudnának, a háromszoros olimpiai bajnokok száma hirtelen a négyszeresére ugrana, hiszen Gyarmatihoz és Kárpátihoz hatan is csatlakoznának.

BALLAI ATTILA

Trend

Evezőcsapások

Hatalmas érzelmi hullámverések után alakult ki a Pekingbe utazó női kajakozók csapata.

Radar360: Már 100 áldozatnál jár a koronavírus, itthon egyre kevesebb a háziorvos

Radar360: Már 100 áldozatnál jár a koronavírus, itthon egyre kevesebb a háziorvos

Megtalálták a bibliai Salamon király 3000 éves bányáit

Megtalálták a bibliai Salamon király 3000 éves bányáit

Öt gyanúsítottja van a Borkai körüli ügyeknek

Öt gyanúsítottja van a Borkai körüli ügyeknek

A hálóingben vonagló apácák kiborították az egyházat

A hálóingben vonagló apácák kiborították az egyházat

Telefonos segítséggel sikerült újraéleszteni egy fiatal nőt Budapesten

Telefonos segítséggel sikerült újraéleszteni egy fiatal nőt Budapesten

Hatalmas olajfoltot láttak a Dunán Budapestnél

Hatalmas olajfoltot láttak a Dunán Budapestnél