Miközben az utakon egyre nő a biciklisták száma, sok boltban megtorpantak a kerékpáreladások.

HVG
Magyarországon évente mintegy 300 ezer kerékpárt adnak el, jóval többet, mint autót, a világon pedig 70 milliót (ebből Kínában 30 milliót). Érdekes, hogy míg a magyar utakon-utcákon egyre több a biciklista, az idén némileg csökkennek az eladások - mondja Berkes György, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke. Saját cége, a például a Gepidákat gyártó Olimpia Kerékpár Kft. körülbelül 10 százalékkal kevesebb bringát adott el 2008 első félévében, mint egy évvel korábban. Nem tudni, mennyi szerepe van a megtorpanásban annak, hogy az egészségpénztárak által finanszírozható cikkek listájáról levették a bicajokat.

Néhány nagykereskedőnél mindazonáltal az eladási számok növekedéséről számolnak be, az X-Factor Kft. például az idén mintegy 6 százalékkal több bringát adott el, mint tavaly. "A kerékpárosok száma valóban erősen nő. De sokan csak leporolják a régi bringájukat, elhozzák hozzánk megjavíttatni, újat keveset vesznek" - cizellálja a képet Horváth István, a XII. kerületi Hajdú kerékpárbolt és -szerviz munkatársa.

A magyarországi gyártók lényegében összeszerelők. "Néhány éve gyártottunk saját nyerget, kulacstartót, kulacsot, bovdeneket, de ma már nem éri meg" - mondja Neuzer András, a Neuzer Kft. tulajdonosa és vezetője. A fővárosban 5 ezer négyzetméter raktárral, Esztergomban 7 ezer négyzetméternyi üzemmel rendelkező - s még terjeszkedni kívánó - cég igyekszik magyar gyártóktól vásárolni, de a külföld általában olcsóbb. "Sárospatakról vesszük a csomagtartót és a sárvédőt, Miskolcon a markolatot, néha a küllőt" - folytatja Neuzer. A gyárnak akadnak európai beszállítói is, a nyergek 90 százaléka Olaszországból jön, Franciaországból érkeznek felnik, Csehországból kerékagyak, ahonnan gumi is jön, akárcsak Franciaországból és Németországból.

A legtöbb beszállító azonban távol-keleti. A világ legnagyobb bicikliváltó-árusa, a japán Shimano odahaza már csak a csúcskategóriás váltókat állítja elő, a többit elsősorban Kínában és Malajziában gyártatja. Kínából származik az olcsóbb alkatrészek zöme, a márkás alkatrészeket, mindenekelőtt a vázakat főleg Tajvanon gyártják. A többnyire ugyancsak a Távol-Keletről származó vázak általában kezeletlenül, nyersen érkeznek Magyarországra, itthon kapnak színt, címkéket, matricát. Az alkatrészek nagykereskedelmi árára az összeszereléskor mintegy 40 százaléknyi értéktöbblet tevődik rá.

Az Esztergomban készülő bringák közül csak a kiskereskedőkhöz kerülők viselik a Neuzer nevet, "mert ők tudnak jó szervizszolgáltatásokat nyújtani" - magyarázza a cégvezető, hozzátéve, termékeik a hipermarketekben különféle fantázianevek alatt futnak.

Magyarországon a bringák java része a mintegy hatszáz kiskereskedőnél kel el, a hipermarketek részaránya a kerékpárpiacon erős visszaesést mutat - állítják a szakmabeliek. "A rendszerváltás utáni évtizedben rengeteg kerékpárt adtak el a nagyáruházakban 10-20 ezer forintért, de ezek hamar tönkrementek, kényelmetlen és nehéz volt őket hajtani" - emlékszik vissza Soós László, a négyezerféle kerékpáralkatrészt tartó Biker Kft. ügyvezetője.

Csökken a Nyugat-Európában kukázott, majd itthon eladott bringák száma is, melyet a szakemberek most úgy évi 10 ezerre tesznek. A szakmabeliek becslése szerint viszont még manapság is évi 50 ezerre rúg a Távol-Keletről feketén behozott bringák aránya. "Ha minden szabályosan működik, a 15 százalékos rendes vámra még 33,5 százalékos dömpingvám rakódik, az így összesen 48,5 százalékos vámot terheli meg még a 20 százalékos áfa" - mondja a távol-keleti importról az egyik magyar gyártó, aki szerint azonban Magyarországon nemigen működik szabályosan semmi. "A Józsefváros - mondja - manapság is be nem dugható szelep, ott találhatók ugyanis azok a kínai cégek, amelyek hajsütővastól babakocsiig bárhogy képesek vámkezelni a kerékpárokat."

Soós szerint az utóbbi években a magyar piac már nem annyira a mennyiségről, mint inkább a minőségről szól: egyre többen vesznek például 60 ezer forintos vagy még drágább rugós villákat. A Biker cég hátsó villogóból jó ideje évi 15-20 ezret ad el, a kilométerórák eladása kifejezetten csökken, a kerékpárzáraké viszont tavaly majdhogynem megduplázódott. "Az emberek elfogadják, hogy minőséget csak árért lehet kapni" - állítja Klimon Péter, a Schwinn-Csepel Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint az árak az utóbbi fél évtizedben viszonylag meredeken kúsztak fölfelé, a minőséggel együtt. "Budapesten és a nyugat-magyarországi nagyvárosokban most a 60 ezer forint körüli gépek mennek jól, az olcsóbbak eladási számai drasztikusan csökkentek. A falvakban, mindenekelőtt Kelet-Magyarországon 20-30 ezer forint az átlagár.

Trend

Mit hajtanak a pajtások?

A városi bringázás legkipróbáltabb harcosai kétségkívül a biciklis futárok, következésképp az ő bicajaik a...

Meghalt A kockásfülű nyúl atyja, Richly Zsolt

Meghalt A kockásfülű nyúl atyja, Richly Zsolt

Melyik szenvedélyt válasszuk az alkohol helyett?

Melyik szenvedélyt válasszuk az alkohol helyett?

Könyörtelenséget ígér a Pesti Srácok tévéje

Könyörtelenséget ígér a Pesti Srácok tévéje

Drágul a Mészáros-féle BMW-s munka

Drágul a Mészáros-féle BMW-s munka

Kiderült, hány fokban szeretnek aludni a magyarok – de nem biztos, hogy jól teszik

Kiderült, hány fokban szeretnek aludni a magyarok – de nem biztos, hogy jól teszik

Negyedkiló heroint próbált Magyarországra hozni egy angol férfi

Negyedkiló heroint próbált Magyarországra hozni egy angol férfi