szerző:
HVG

A nyaralás sajátos módjaként telelni jár az az 1 millió brit nyugdíjas, aki az év hidegebb hónapjait Európa valamelyik kellemesebb klímájú országában lévő lakásában-házában tölti. A gazdasági válság és a font leértékelődése miatt most sokan közülük visszatáncolnának.

Évtizedes divatnak vethet véget a gazdasági válság Európa nyugati felén. A kellemesebb éghajlat és az olcsóbb megélhetés – elsősorban az idősebb korosztályba tartozó – németek és főleg britek tömegeit szoktatta rá, hogy a téli hónapokat Francia- vagy Spanyolország valamelyik melegebb vidékén töltsék. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de becslések félmillióra teszik azoknak a briteknek a számát, akik évente néhány hónapra – vagy akár egész évre – áttelepültek a Csatorna kontinentális oldalára. Megtakarításaikból a kétlaki brit nyugdíjasok többnyire egy felújított kis vidéki házban kezdtek új életet Normandiában, Bretagne-ban, Dordogne-ban vagy valahol Dél-Franciaországban. Spanyolországban a Kanári-szigetekre költöztek a legtöbben. A betelepülők aztán mesteremberek, szolgáltató kisvállalkozások tömegét vonzották maguk után; Franciaországban az elmúlt évtizedben valóságos kis brit települések alakultak ki angol stílusú teázókkal, brit termékeket árusító boltokkal, butikokkal. Van olyan kisváros, ahol a lakosok egyharmada a szigetországból jött, az iskolás gyerekek 20 százaléka is közülük kerül ki, s az utcán az angol nyelv már-már egyenrangú a franciával.

A jellemzően középosztálybeli távol telelők megélhetése hasonló srófra jár. Télen otthoni házuk bérbeadásával egészítik ki a nyugdíjukat, a turistafőszezonban pedig a meleg vidéken lévő lakrészük kiadásából származó bevétel járul hozzá kétlaki életvitelük fenntartásához.

A gazdasági válság és az angol font rohamos gyengülése azonban nehéz helyzetbe hozta a tartós turizmusra berendezkedett briteket: míg a heti 90,7 fontos állami nyugdíj az ezredfordulón még 154,2 eurót ért, most mindössze 92 eurót kapnak érte. Vannak, akik még csak kisebbre cserélnék néhány éve vásárolt francia- vagy spanyolországi házukat, mások végleg szabadulnának tőle, mert elértéktelenedett nyugdíjukból már nem tudják finanszírozni a kétlakiságot.

Csakhogy nem érdemes elhamarkodott döntéseket hozni, mert aki most próbálja mobilizálni a befektetését, az csak rosszul járhat. Az ingatlanok ára lejtmenetben van: Spanyolországban az idén 5, jövőre 8 százalékos árcsökkenést prognosztizálnak, miközben 1,4 millió új lakás vár vevőre. Ráadásul Nagy-Britanniában már tavaly 16 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, így a két lakást fenntartó brit nyugdíjasok számára az árfolyamesésen kívül a bérleti díjak csökkenése is érvágást jelentett.

Vannak azonban, akiknek nincs más választásuk, mint összecsomagolni. Távozásukkal pedig bajba kerülnek a nyomukban kitelepült brit vállalkozók – és persze sokan a helyiek közül is: sorra mennek tönkre az ingatlanirodák, zárnak be a vendéglők, üzletek. Mert akik maradnak – olykor kényszerből, mivel nem tudják eladni a házukat –, azok is összébb húzzák a nadrágszíjat: lemondanak a vendéglőbe járásról, sőt lehetőleg még az élelmiszert is otthon vásárolják, amikor hazamennek rokonlátogatásra, mert ott most olcsóbb.

Mások szerint még mindig könnyebb a válságot a szigetországtól távol túlélni: közvélemény-kutatások szerint minden negyedik brit „komolyan fontolóra veszi”, hogy csatlakozzon a napimádó nyugdíjasok összesen 1 milliósra becsült táborához. Így lehet, hogy a válság nem elsősorban az év negyedét-felét távol töltők számát érinti majd, hanem inkább a röppályájukat módosítja: észak–déliről nyugat–keleti irányba. A britek számára Horvátország és Marokkó ígérkezik az új édennek, de versenyképes ajánlatot jelent például Montenegró is, ahol a szigetországiak számára jutányosnak számító 80 ezer fontért már tengerparti ingatlant lehet venni.

A legolcsóbb megélhetést pedig az indiai lakóparkok kínálják. Goában, Bangalore-ban, Keralában, Mumbai külvárosában kifejezetten brit igényekre szabott nyugdíjasotthonok épülnek, az árak 70–280 ezer font között mozognak. Aki csupán alkalmilag, néhány hónapra akarja elkötelezni magát, az havi 250 dollárért minden kényelemmel felszerelt lakást, apartmant bérelhet. Ha pedig valaki túl távolinak találja Indiát, és nem riad vissza a kalandoktól, akár Ukrajnában is letelepedhet. „Kijevbe költöztem – olvasható egy internetes fórumon –, itt kevesebb a stressz, rengeteg a szórakozási lehetőség, és mindössze 20 pennybe kerül egy metrójegy. Itt sokkal biztosabb a jövőm, mint Londonban” – biztatja kortársait egy idősödő angol.

Porszem a gépezetben: ingyenes, korlátlan fotótárolás iPhone-osoknak a Google-től?

Porszem a gépezetben: ingyenes, korlátlan fotótárolás iPhone-osoknak a Google-től?

Itt az új Honda Jazz és csak hibrid lesz belőle

Itt az új Honda Jazz és csak hibrid lesz belőle

Nem mindegy, kinek mennyi a horkolási indexe

Nem mindegy, kinek mennyi a horkolási indexe

Puzsér Róbert: A halott felült, és enni kér

Puzsér Róbert: A halott felült, és enni kér

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester

A IV. kerületben is marad az ellenzéki polgármester

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót