szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Nehéz eldönteniük a panellakóknak, hogy leváljanak-e a távhőszolgáltatásról, mert a tarifák legalább annyira függnek a napi politikai érdekektől, mint az energiaáraktól.

Jelentős megtakarítási lehetőségek ígéretével próbálják visszaszerezni fogyasztóik bizalmát a távhőszolgáltatók. A budapesti Főtáv Zrt. azt állítja hirdetéseiben, hogy februártól akár 30 százalékkal csökkenhetnek a tarifák, és a vidéki társaságok is sorra jelentik be a 8–10 százalékos engedményeket az őszi fűtési szezon kezdetétől. A kecsegtető ajánlatok elsősorban azoknak szólnak, akik az elszaladó távhőárak miatt azt fontolgatják, leválnak a szolgáltatórendszerről, és önálló gázkazánt építenek be. A mérséklődő díjak csábítóak a távfűtéssel ellátott 650 ezer otthon lakói számára, a spórolást azonban – a fűtés-korszerűsítésen kívül – nem tartós tényezők teszik lehetővé, hanem a hektikus energiaárak és főként a kiszámíthatatlan politika.

Júliustól például nem 25 százalékra emelkedett, hanem 18 százalékra csökkent a távfűtés addigi 20 százalékos általános forgalmi adója. A napokban a pénzügyminiszter pedig már azt rebesgette, hogy januártól ez a szolgáltatás is a legalacsonyabb, várhatóan 7 százalékos kulcs alá esik. Más kérdés, hogy a parlamenti többség számára éppen olyan egyszerű növelni egy adónemet, mint csökkenteni, vagyis semmi sem garantálja, hogy megmarad a távhő kedvezményezett státusa.

A kedvezményes adózás elsősorban annak köszönhető, hogy Demszky Gábor főpolgármester tavasszal a Főtáv csődjét vizionálta, ha nem történnek azonnali kormányzati intézkedések a távhőszolgáltatás versenyképessége érdekében. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége szerint akkor omlik össze a rendszer, ha a fogyasztók száma 15 százalékkal visszaesik. Mintegy 100 ezer lakás leválása után már csak elviselhetetlenül magas tarifák mellett lenne finanszírozható a változatlan méretű hálózat fenntartása. A vészharang megkongatása azonban elsietett volt, hiszen 2007 óta Budapesten mindössze 2 ezer, országosan pedig néhány ezer lakás tulajdonosa döntött úgy, hogy önállósítja fűtési rendszerét.

A főpolgármesteri félelmet az is árnyalja, hogy a liberalizált energiapiacon egyre inkább a világpiaci ár a meghatározó. A gázárak csökkenése éppúgy hat a csaknem 80 százalékban gáz elégetéséből nyert távhőre, mint azoknak a gázkazánoknak a megtérülésére, amelyeket a távfűtés helyett alkalmaznak a társasházak. Ez utóbbiakkal egyébként az átlagosan évi mintegy 240 ezer forintos távfűtési számlát körülbelül 80 ezer forinttal lehet lefaragni, csakhogy a beruházás több százezer forintba kerül, és a rendszeres karbantartási költségek tovább tetézik a fizetnivalót.

Az is akadályozza a tisztánlátást, hogy az állam az áram árán keresztül évente mintegy 50 milliárd forint előnyt nyújt a hőtermelésnek. Azoktól a kisebb-nagyobb erőművektől ugyanis, amelyek a villamosenergia-termelés mellett állítják elő a távfűtéshez szükséges hőt, a rendszerirányító állami cég, a Mavir Zrt. a piaci árnál jóval drágábban veszi át az áramot. Legalábbis addig, amíg marad a kedvezmény, miután éppen ezekben a hetekben vizsgálják felül, ki kaphatja meg 2010. december 31-e után is a szubvenciót.

Csakhogy nem mindig jut el a támogatás a távhőfogyasztókhoz, mert az erőművek olykor lenyelik a nyereséget – legalábbis ezt állítja több távhőszolgáltató, köztük a Főtáv. Ez jellemzően akkor fordul elő, ha az erőmű nem azonos tulajdonosi-érdekeltségi rendszerben van a távhőszolgáltatóval, ami az átfogó energiapolitika hiányára, előnytelen privatizációs és szolgáltatási szerződésekre vezethető vissza. Például a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) 1995-ös magánosításának az lett a következménye, hogy miközben a Főtáv számára megkerülhetetlen a hőigényét 54 százalékban kielégítő BERT, addig a kapcsolt áramtermelés dotációja az erőműhöz folyik be, és rajta múlik, mennyit ad ebből tovább. Márpedig az erőmű számára fontosabb a francia tulajdonos profitelvárása, mint a fűtésszámlák alakulása.

Nem egybefüggő rendszerként kezelik a döntéshozók az energiaellátást az ezredforduló után sem, hanem egyenként döntenek egy-egy privatizációról vagy beruházásról. A főváros tulajdonában lévő, vagyis politikai felügyelet alatt álló Főtáv például még 2004-ben is magántársaságokkal – a Callis-R Energetikai Zrt.-vel és a CHP-Erőmű Kft.-vel – szerződött kisebb gázmotoros fűtőerőművek létesítésére. Jelenleg azokon a településeken – így például Győrött és Kecskeméten – olcsóbb a távfűtés, ahol a távhőszolgáltató saját beruházásban fejlesztette a saját tulajdonú fűtőművét.

Az állam és a főváros arról sem gondoskodott, hogy a legolcsóbb energiaforrás, a BERT árainak mindössze harmadára rúgó hulladékhasznosítás a jelenlegi 3,5 százaléknál nagyobb arányt képviseljen a fővárosi távfűtésben. Ehhez további hulladékégetőket kellene hadrendbe állítani. A Főtáv azt tervezi, hogy a következő öt évben egy körvezetéket hoz létre, így a különböző beszállítóktól származó hőt nem csupán az adott erőművek közelében tudja majd felhasználni, ami versenyhelyzetet teremt a hőtermelők között. A 25-30 milliárd forintos beruházáshoz azonban uniós források kellenének, a jelenlegi szabályozás azonban ezt egyelőre nem teszi lehetővé.

A távhő fogyasztói tarifájára azáltal is hatással van a politika, hogy az ármegállapítás az önkormányzatok jogköre. Ez még akkor is így van, ha a képviselő-testület nem akar élni a rendeletalkotás lehetőségével. Tatabányán például augusztusban az önkormányzat csak javasolta a Komtávhő Kft.-nek, hogy az olcsóbb gázbeszerzéseknek köszönhetően saját hatáskörben csökkentse a távhő tarifáját, mert így nem tart két-három hónapig az engedélyeztetés a Magyar Energia Hivatalnál. A város tulajdonában lévő Komtávhő egy héten belül, szeptember 1-jétől 8,9 százalékkal csökkentette árait. A fővárosi önkormányzat pedig éppen a hetekben kapott intőt az Állami Számvevőszéktől az önkényes díjszabások miatt. Mivel a tényleges költségeket tükröző árképzést felülírják a fogyasztói, a szolgáltatói és a politikai érdekek, a lakók egyelőre kivárnak a tömeges leválásokkal.

SZABÓ YVETTE

Már nem szed hidroxi-klorokint Donald Trump

Már nem szed hidroxi-klorokint Donald Trump

Már szombattól feloldhatják a budapesti korlátozásokat

Már szombattól feloldhatják a budapesti korlátozásokat

A D-vitamin a koronavírussal szemben is immunerősítő hatású lehet

A D-vitamin a koronavírussal szemben is immunerősítő hatású lehet