Tetszett a cikk?

A megújulóenergia-felhasználás növelésének egyik legolcsóbb útja lehet az utóbbi években az EU-ban rohamosan fejlődő pellettüzelés.

Cukorkának nézték, és meg is kóstolták az avatatlan látogatók pár éve a Budapesti Nemzetközi Vásáron az egyik tüzeléstechnikai cég standján gusztusos üvegedényben kihelyezett pelletet, annyira ismeretlen volt még Magyarországon ez az energiaforrás. Pedig akkor már Európa sok országában nagy keletje volt a természetes fa vagy biomassza alapanyagból sajtolt, vékony, henger alakú, 5–8 milliméter átmérőjű és 2–4 centiméter hosszú granulátumnak. Olcsó, környezetbarát és biztonságos belőle az ellátás – reklámozzák Európa-szerte a pelletet, amely egyre kedveltebb tüzelőanyag mind a háztartások, mind a kommunális felhasználók körében.

A növekvő népszerűség nem véletlen: a tömegükhöz képest nagy felületű rudacskák égési tulajdonságai kitűnőek (2 kilogramm pellet fűtőértéke 1 köbméter földgázénak felel meg), alig marad hamu utánuk, méretük miatt pedig kiválóan adagolhatóak, ami kényelmes, tiszta és automatizált fűtési rendszerek kiépítését teszi lehetővé. A pellet ráadásul nem drága: jelenleg 35-40 százalékkal kerül kevesebbe a fűtés vele, mint a földgázzal.

HVG
Nemcsak a fogyasztók szeretik, hanem az éghajlatváltozás ellen küzdő politikusok is. A 20. század elején Hollandiában eredetileg takarmány előállítására kifejlesztett préseléssel készülő, az 1970-es évek olajárrobbanása nyomán az USA-ban újrafelfedezett pellet a károsanyag-kibocsátás szempontjából semleges. Semmilyen hozzáadott mesterséges kötőanyagot nem tartalmaz, elégetése során csak annyi szén-dioxid szabadul fel, amennyit a fa vagy a biomassza alapjául szolgáló növény élete során megkötött, és ami a természetes korhadása, rothadása során amúgy is a levegőbe kerülne.

Ugyanakkor a nap- és szélenergiához képest a pelletnek az a hátránya, hogy nem elég megvenni a tüzelőberendezést, gondoskodni kell a logisztikai háttérről is, hiszen egy 120-130 négyzetméteres családi ház kifűtéséhez napi 25 kilogramm pellet szükséges. Vagyis a piac fejlődéséhez elengedhetetlen az ellátás biztosítása. Ezt mutatta az ágazat első válsága 2007-ben, amikor az előző évi pellethiány és az azt kísérő drasztikus áremelkedés, valamint a szokatlanul enyhe tél együttes hatására Európában 70 százalékkal esett vissza az eladott pelletes tüzelőberendezések száma.

A pellettüzelés terjedésével egyre nagyobb a verseny a fűrészüzemi hulladék alapanyagokért, még azokban az országokban is, ahol egyébként bőven van fa. Ezért újabban erdészeti vagy mezőgazdasági maradványok, energianövények bevonásával bővítik az alapanyag-választékot. A biomassza a pelletgyártás során százszázalékos hatékonysággal hasznosítható, ám ha bioüzemanyagot állítanak elő belőle, az arány csak 50-60 százalékos.

A külső energiaszállítóktól való nagyfokú függősége miatt az EU számára további fontos előny, hogy a pelletgyártáshoz szükséges alapanyagokat helyben lehet előállítani. Vagyis kistérségi szinten megoldható a pelletalapanyag biztonságos utánpótlása, aminek ráadásul munkahelyteremtő, így az agrárvidékeken különösen fontos lakosságmegtartó szerepe is lehet.

Másfél évtizede még nem létezett pelletipar, tavaly viszont világszerte már majdnem 10 millió tonnát gyártottak belőle. Elemzők úgy vélik, a termelés négy-öt éven belül megduplázódik, sőt a növekedés üteme a következő tíz évben eléri majd az évi 25-30 százalékot. A pellet legnagyobb piaca Európa, ahol tavaly több mint 7 millió tonnát állítottak elő mintegy félezer üzemben, és 8,5 millió tonnát tüzeltek el. De hamarosan megugorhat a belső fogyasztás a tüzelőanyagot idáig főként az öreg kontinensre exportáló Kanadában és az USA-ban is.

A piacok nem egységes modell szerint fejlődtek. Ausztriában, Németországban vagy Olaszországban például szinte kizárólag a háztartások fűtésére, míg Nagy-Britanniában, a kikötői révén az európai biomasszaimport nagy részét fogadó Hollandiában és Belgiumban főként erőművek használják a pelletet. A belga Liege melletti Les Awirs-ban egy lepusztult szénerőművet állítottak át fapelletre. Dániában és a tavalyi 230 kilogrammos egy főre eső fogyasztásával a világ első számú pelletnagyhatalmának számító Svédországban a háztartási és az ipari pellettüzelés egyaránt fejlett.

Magyarországon három éve még csak néhány darab pelletkályhát lehetett eladni, és az idén sem fog összesen ezernél több pellettüzelésű fűtőberendezés elkelni – érzékeltette a helyzetet lapunknak Bodri Gabriella, a Magyar Pellet Egyesület elnöke. Pelletkályha vagy -kandalló 400 ezer forinttól, egy családi ház teljes fűtésére képes kazán 2 millió forinttól kapható.

A tíz hazai pelletgyártó üzem tavaly mindössze 700 tonna fa- és 1300 tonna agripelletet állított elő, az idén azonban a termelés – egy óránként 16 tonna gyártási kapacitású üzem belépése nyomán – várhatóan 70 ezer tonnára emelkedik. E mennyiségnek persze csak a töredékét értékesítik Magyarországon, a többit exportálják. Bodri szerint aki Magyarországon pelletgyártásba fekteti a pénzét, még mindig csak a kivitelre bazírozhat, annyira gyerekcipőben jár a hazai piac. A szakpolitikai döntéshozók is csak most ismerkednek a pellettechnológiával. Sovány vigasz, hogy a többi biomassza alapú fűtőanyaghoz hasonlóan a pellet áfája is 25-ről 18 százalékra csökken.

VIDA LÁSZLÓ

Radar360: Kásler marad, lecsengőben a járvány

Radar360: Kásler marad, lecsengőben a járvány

Szijjártó: Szlovákia oda-vissza átengedi területén a magyarokat és a cseheket

Szijjártó: Szlovákia oda-vissza átengedi területén a magyarokat és a cseheket

Kötelező lett volna, mégsem viselt maszkot Szijjártó és Dzsudzsák a zárt kapus focimeccsen

Kötelező lett volna, mégsem viselt maszkot Szijjártó és Dzsudzsák a zárt kapus focimeccsen