szerző:
HVG

„Önerőből nem tudtuk volna megtartani a dolgozóinkat” – indokolta a HVG-nek Steszli Ádám, a Rába Nyrt.

„Önerőből nem tudtuk volna megtartani a dolgozóinkat” – indokolta a HVG-nek Steszli Ádám, a Rába Nyrt. kontrollingigazgatója, miért vett igénybe a cégcsoport mindhárom tagja a munkahelyek megtartását segítő állami támogatásokat. A részmunkaidős foglalkoztatást a válság tavaly őszi kitörése után az elsők között bevezető cég megrendelései tavaly nagyjából megfeleződtek, így árbevétele a 2008-as 58 milliárd forintról 2009 végére 35 milliárdra zuhant.

Bár az ötszáz legnagyobb árbevételű cég többségét megviselte a válság, a Rába szinte fehér holló a nagyok között az állami apanázs igénybevételével – a listán szereplő cégek közül mindössze 19 élt e lehetőséggel. A nagyobbak számára ugyanis szigorúbbak a támogatások szabályai. Az először az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (Ofa) által 2009 januárjában meghirdetett állami bértámogatásból a 250 fősnél népesebb cégek csak a munkabér és járulékainak 25 százalékát nyerhették el, míg a kicsik a 75 százalékát. „Több lett volna a veszteség, ha hónapokra garantáljuk a foglalkoztatást, mint amennyit a pályázaton nyerhettünk volna” – ismertette a vállalati számítás végeredményét a HVG-vel egy nagy gyártó névtelenséget kérő vezetője.

Vonzóbb volt a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetéséhez ígért támogatás. Ennek keretében a nem munkával töltött munkaidőre jutó munkabérnek és járulékainak a 80 százalékát kérhették a pályázók. (Ez az egyetlen olyan állami apanázs, amelyre nem vonatkozik az a 2009 márciusa óta élő uniós korlát, hogy egy-egy cég három év alatt legfeljebb 500 ezer eurónyi támogatást kaphat.) „E pénz nagy része is a kisebb cégekhez került” – erősítette meg a tendenciát a HVG-nek Bonfig Ágnes, az Ofa szakmai igazgatóhelyettese. A nagyobbak valószínűleg későn ébredtek, illetve csak később kerültek igazán bajba, mindenesetre az Ofa által meghirdetett 6 milliárd forintos keretet néhány hét alatt elkapkodták a kisebb cégek. Márciusban aztán a kormány újabb 10 milliárd forintnyi támogatásról döntött – ezt már a regionális munkaügyi központok közreműködésével szétosztva –, a 19 toplistás cégből 15 ezen az úton jutott a pénzhez.

HVG

A szakértők tapasztalatai szerint sok nagyobb vállalat a nehézkes munkaszervezésre és a költséghatékonyságra hivatkozva vetette el a részmunkaidő ötletét. Holott erre is vannak jól működő példák. A Rábánál például egy héten valójában nem három, hanem négy napot dolgoznak, és minden negyedik hét teljesen szabad. „Energetikai szempontból jobb, ha a gépeket ritkábban, de hosszabb időre állítjuk le” – magyarázta Steszli. A GM Powertrain Magyarország Kft. szentgotthárdi gyárában pedig az év elején, amikor elkezdődtek a kényszerű leállások, abban egyezett meg a vezetőség a munkásokkal, hogy mindig egy héttel előre bejelentik, kell-e dolgozni a következő pénteken. A kollektív szerződést úgy módosították, hogy a szünnapokon a munkabér 50 százaléka jár.

Elrettentőnek tűnhetett a nagyobbak számára az az előírás is, amely szerint a pályázónak garantálnia kellett, hogy az egész támogatott időszakban – ami legkevesebb három hónap, legfeljebb egy év lehetett – nem válik meg dolgozóitól, mégpedig nemcsak azoktól, akikre a támogatást kérte, hanem a teljes állományt köteles megtartani. Ellenkező esetben a támogatást vissza kell fizetnie. Bár erre eddig egyetlen cég sem kényszerült, árulkodó, hogy a sikeres pályázók közül körülbelül negyven a szerződéskötés előtti utolsó pillanatban visszalépett.

Számos esetben az állami mentőöv csak elodázta a leépítéseket. A 183 millió forintos támogatást elnyerő Grundfos Magyarország Gyártó Kft. például júniusban kezdte felhasználni az 1500 dolgozója megmentésére szolgáló támogatást, és még ugyanabban a hónapban bejelentette, hogy – a három hónap letelte után – kénytelen lesz megválni 200 alkalmazottjától. A General Electric magyarországi cége pedig eredetileg 1,1 milliárd forintnyi segélyért folyamodott. A terv az volt, hogy négynapos munkahetet vezetnek be, az ötödik napon pedig az állam fizeti a dolgozók bérét, képzési programokért cserébe. Ám a cég hamarosan kérte a támogatási idő ötről három hónapra rövidítését, ugyanis már a program első hónapjában is csak a dolgozók felét tudta péntekenként állásidőre küldeni, majd – megrendeléseinek az izzólámpastop előtti átmeneti megugrása miatt – júliusban fel kellett adnia a négynapos foglalkoztatást. Így végül kevesebb mint 200 millió forintot kapott az államtól. Nem sokkal a támogatási időszak lejárta után pedig kiderült, hogy 2010-ben már több mint 2600 magyarországi dolgozóját nem tudja tovább foglalkoztatni.

G. TÓTH ILDA

Beszáguldott a kikötőbe a 24 millió dolláros jacht, kicsit átrendezte a többi hajót – videó

Beszáguldott a kikötőbe a 24 millió dolláros jacht, kicsit átrendezte a többi hajót – videó

Kunhalmi: Jól vizsgázott az ellenzéki szövetség, ezt kell országosan továbbvinni

Kunhalmi: Jól vizsgázott az ellenzéki szövetség, ezt kell országosan továbbvinni

Kicsúszott a leszállópályáról egy repülőgép Alaszkában

Kicsúszott a leszállópályáról egy repülőgép Alaszkában

Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel

Idén nem tüntet az ellenzék október 23-án, inkább Karácsonnyal és a Quimbyvel ünnepel

Államtitkár 9 év Fidesz-kormányzás után: Intézkedésekre van szükség az egészségügyben

Államtitkár 9 év Fidesz-kormányzás után: Intézkedésekre van szükség az egészségügyben

Lezajlott az első csak női űrséta

Lezajlott az első csak női űrséta