Csaknem kétszer annyian kerestek munkát Komárom-Esztergom megyében a legutolsó, 2009. novemberi adatok szerint, mint egy évvel korábban, Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanez idő alatt „csupán” 9 százalékkal nőtt az álláskeresők száma. A gazdaságilag fejlettebb Közép-Magyarországon, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon összességében 50–70 százalékkal romlott ez a mutató, a depressziósnak nevezett másik négy régióban pedig 17–25 százalékkal. Hasonló tendenciát rajzol az ipari termelés is, amely 2009 első háromnegyedében Közép- és Nyugat-Dunántúlon majdnem harmadával zuhant, míg az Észak-Alföldön csak tizedével.

HVG

A különbség mellbevágó, bár inkább csak azt jelzi, hogy miközben az ország középső és nyugati felét igencsak megtépázta a válság, a keleti felén maradtak a korábbi kedvezőtlen állapotok. A legdrámaibb munkaerő-piaci romlást produkáló Közép-Magyarországon 81 ezren nem találtak munkát, a legkisebb romlást elszenvedő Észak-Alföldön 129 ezren. Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a legdurvábban, csaknem 35 százalékkal esett vissza az ipari termelés, az egy főre számított 2,8 millió forint még mindig a második legmagasabb az országban (lásd térképünket a 70. oldalon), több mint duplája az 1,3 milliós magyar átlagnak.

HVG

A válság átrajzolta a krízistérképet, de nem simíthatta el a régiók közötti gazdasági fejlettségbeli különbségeket. A szakadék ugyanis igen nagy: a rendelkezésre álló legutolsó, 2007-es KSH-adatok alapján a legfejlettebb közép-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP két és félszerese volt az akkor a rangsor utolsó helyén tanyázó Észak-Alföldének.

Az első körben az autóipart és az elektronikai szektort ledöntő krízis leginkább a nagy és alapvetően exportra termelő feldolgozóipari cégeket viselte meg, és a nekik helyet adó régiókat. Az egyik legnagyobb vesztes az egy főre jutó termelési értékét tekintve az országos átlag csaknem háromszorosát hozó Közép-Dunántúl, azon belül Komárom-Esztergom megye. Juhász József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke a HVG kérdésére az 1990-es rendszerváltozás környéki bányabezárások okozta sokknál is mélyebbnek ítéli a mostani visszaesést. A megye egyik vezércége, az esztergomi Magyar Suzuki Zrt. az előző évi 280 ezer darabos rekord után 180-190 ezerre szállította le az autógyártási tervét, és 1500 dolgozó elbocsátását jelentette be. Bár a másik mamut, a komáromi Nokia csak 350 fős leépítést jelzett, a beszállítói nem úszták meg ennyivel, a Foxconn Hungary Gyártó Kft. és a Perlos Precíziós Műanyagipari Kft. együtt hatszor annyi dolgozót bocsátott el, mint fő megrendelőjük. Fejér megyében a számítógépgyártás visszaesése mellett az autóipari beszállítók között tarolt látványosan a recesszió. A japán érdekeltségű Denso Gyártó Magyarország Kft. például 4100 dolgozója közül több mint 700-tól vált meg a megrendelések egyharmados csökkenése okán, és hasonló méretű leépítést jelzett két gyárából az Alcoa-Köfém is. A kevésbé fejlett Dél-Dunántúlon is csaknem negyedével esett vissza az ipari termelés, Baranyában – ahol például az Elcoteq finn elektronikai cég több mint ezerrel csökkentette a létszámát – a feldolgozóipar termelése ötödével lett kisebb.

A válság nem állt meg a feldolgozóiparnál. Továbbterjedt a szolgáltató szektorra, többek között a pénzintézetek is több száz fős létszámleépítésbe kezdtek. Ellenpélda azért akad: a korábbi nagy elbocsátók közül a Flextronics Zalaegerszegen 900 főt toborzott új megrendelésére, és hasonló bővítésről adott számot az elektronikai készülékeket és részegységeket gyártó tiszaújvárosi Jabil Circuit Magyarország Kft. is.

A depressziós régiók közül az észak-alföldit és a dél-alföldit kevésbé viselte meg a válság. Bács-Kiskun megyében például csupán az országos átlag felével, 11,5 százalékkal esett vissza az ipari termelés, a haszongépjármű-gyártásban pedig – a Knorr-Bremse megrendelései alapján – egyenesen fellendülésről számolt be a HVG-nek Gaál József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. A megyében – ahol a dél-alföldi régió száz topcégének közel a fele található – a gazdasági teljesítményt a kereskedelem és a feldolgozóipar határozza meg. A válságot legkevésbé megsínylő élelmiszeriparban 10 százalékos visszaesést jelzett az elnök. A kevés kivétel közé tartozik a sütőiparban utazó kecskeméti Fornetti Kft., amely egyáltalán nem csökkentett létszámot. „Ez nálunk tudatos törekvés, készülünk a fellendülés időszakára” – mondta a HVG-nek Szabó József ügyvezető. A vevők az olcsóbb termékek felé fordultak, ezek gyártását fejlesztik a cégnél. A Fornetti árbevétele az előzetes adatok szerint 11,5 milliárd forintról 2009-ben 10 milliárdra, az eladott termékek mennyisége 19 ezerről 16,4 ezer tonnára csökkent, de csak azért, mert a cég Bulgáriában átadta új gyárát, Romániában pedig bővítette termelőkapacitását, így az exportja csökkent.

Országosan 7 százalékkal visszaestek a beruházások. A teljes pangást jelzi, hogy a KSH területi statisztikája kizárólag a fővárosban rögzített növekedést; 2009-ben a vállalkozások valamennyi megyében kevesebbet fektettek be, mint az előző évben. Jellemző, hogy a beton- és betonelemgyártás – a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség közlése szerint – 2009 első kilenc hónapjában országosan csaknem egyharmaddal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kecskeméti Mercedes-gyár az egyetlen jelentősebb megrendelés, amelyért szinte minden nagyobb gyártó versenyez. A helyiek beszállítói klasztert hoztak létre, hogy a régió minél több vállalkozása bekapcsolódhasson a beruházásba. A Bács-Kiskun megyei kamara marketingeszközökkel is igyekszik tudatosítani, hogy a helyi termékek fogyasztása-megrendelése ottani munkahelyek megtartását jelenti. Nem kizárt, hogy a megye forgalmának ösztönzésére – a soproni kékfrank (HVG, 2009. szeptember 12.) mintájára – készpénz-helyettesítő eszköz, a kunsági dukát bevezetésével próbálkoznak.

HVG

Sok cégnek nem volt elegendő tartaléka a válság túléléséhez – jelzi a céginformáció-szolgáltató Opten Kft. minden eddigi rekord megdöntését mutató felszámolásszámlálója. Tavaly 15 ezer cég ellen indult eljárás fizetésképtelenség miatt, míg „az utolsó békeévben”, 2007-ben a tízezret sem érte el a tartozásaik miatt bedőlt vállalkozások száma. A talpon maradt magyarországi telephelyek kevesebb megrendelést kaptak, a kapacitáskihasználtságuk zuhant. Most az a kérdés, kapnak-e egyáltalán megrendelést Nyugat-Európából – és ha igen, maradt-e elég erőforrásuk annak teljesítéséhez.

Bár a HVG által megkérdezett vállalkozások az állami munkahelymegőrző támogatásokat (írásunk a 65. oldalon) nehézkesnek és lassúnak tartották, azért éltek velük. A dél-alföldi régióban például 118 munkáltató tavaly novemberig 1,6 milliárd forint támogatást igényelt a szociális tárca által meghirdetett programból, ami 8500 munkahely megmentésére volt elegendő – átmenetileg. A kapacitások kihasználatlansága alapján a Nyugat-Dunántúlon kétszer ekkora is lehetett volna a leépítés – mondta a HVG-nek Kiss Ambrus, a regionális munkaügyi központ főigazgatója. A jövőbeni megrendelések reményében, úgy tűnik, a cégek romló termelékenység és jövedelmezőség árán is igyekeztek megtartani a munkaerőt. Jól példázza ezt Fejér megye, ahol a 2009-es év első háromnegyedében az alkalmazotti létszám 12,2 százalékos csökkenése mellett esett vissza az ipari termelés 33,4 százalékkal, így a termelékenység csaknem a negyedével romlott.

VITÉZ F. IBOLYA