szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A fejlettebb régiókat rázta meg jobban a válság. Közép-Magyarországon, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon zuhant az ipari termelés, drámaian nőtt a munkanélküliség – ám ezek még így is jobb helyzetben vannak, mint a tartósan leszakadó régiók.

Csaknem kétszer annyian kerestek munkát Komárom-Esztergom megyében a legutolsó, 2009. novemberi adatok szerint, mint egy évvel korábban, Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanez idő alatt „csupán” 9 százalékkal nőtt az álláskeresők száma. A gazdaságilag fejlettebb Közép-Magyarországon, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon összességében 50–70 százalékkal romlott ez a mutató, a depressziósnak nevezett másik négy régióban pedig 17–25 százalékkal. Hasonló tendenciát rajzol az ipari termelés is, amely 2009 első háromnegyedében Közép- és Nyugat-Dunántúlon majdnem harmadával zuhant, míg az Észak-Alföldön csak tizedével.

HVG

A különbség mellbevágó, bár inkább csak azt jelzi, hogy miközben az ország középső és nyugati felét igencsak megtépázta a válság, a keleti felén maradtak a korábbi kedvezőtlen állapotok. A legdrámaibb munkaerő-piaci romlást produkáló Közép-Magyarországon 81 ezren nem találtak munkát, a legkisebb romlást elszenvedő Észak-Alföldön 129 ezren. Győr-Moson-Sopron megyében, ahol a legdurvábban, csaknem 35 százalékkal esett vissza az ipari termelés, az egy főre számított 2,8 millió forint még mindig a második legmagasabb az országban (lásd térképünket a 70. oldalon), több mint duplája az 1,3 milliós magyar átlagnak.

HVG
A válság átrajzolta a krízistérképet, de nem simíthatta el a régiók közötti gazdasági fejlettségbeli különbségeket. A szakadék ugyanis igen nagy: a rendelkezésre álló legutolsó, 2007-es KSH-adatok alapján a legfejlettebb közép-magyarországi régióban az egy főre jutó GDP két és félszerese volt az akkor a rangsor utolsó helyén tanyázó Észak-Alföldének.

Az első körben az autóipart és az elektronikai szektort ledöntő krízis leginkább a nagy és alapvetően exportra termelő feldolgozóipari cégeket viselte meg, és a nekik helyet adó régiókat. Az egyik legnagyobb vesztes az egy főre jutó termelési értékét tekintve az országos átlag csaknem háromszorosát hozó Közép-Dunántúl, azon belül Komárom-Esztergom megye. Juhász József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke a HVG kérdésére az 1990-es rendszerváltozás környéki bányabezárások okozta sokknál is mélyebbnek ítéli a mostani visszaesést. A megye egyik vezércége, az esztergomi Magyar Suzuki Zrt. az előző évi 280 ezer darabos rekord után 180-190 ezerre szállította le az autógyártási tervét, és 1500 dolgozó elbocsátását jelentette be. Bár a másik mamut, a komáromi Nokia csak 350 fős leépítést jelzett, a beszállítói nem úszták meg ennyivel, a Foxconn Hungary Gyártó Kft. és a Perlos Precíziós Műanyagipari Kft. együtt hatszor annyi dolgozót bocsátott el, mint fő megrendelőjük. Fejér megyében a számítógépgyártás visszaesése mellett az autóipari beszállítók között tarolt látványosan a recesszió. A japán érdekeltségű Denso Gyártó Magyarország Kft. például 4100 dolgozója közül több mint 700-tól vált meg a megrendelések egyharmados csökkenése okán, és hasonló méretű leépítést jelzett két gyárából az Alcoa-Köfém is. A kevésbé fejlett Dél-Dunántúlon is csaknem negyedével esett vissza az ipari termelés, Baranyában – ahol például az Elcoteq finn elektronikai cég több mint ezerrel csökkentette a létszámát – a feldolgozóipar termelése ötödével lett kisebb.

A válság nem állt meg a feldolgozóiparnál. Továbbterjedt a szolgáltató szektorra, többek között a pénzintézetek is több száz fős létszámleépítésbe kezdtek. Ellenpélda azért akad: a korábbi nagy elbocsátók közül a Flextronics Zalaegerszegen 900 főt toborzott új megrendelésére, és hasonló bővítésről adott számot az elektronikai készülékeket és részegységeket gyártó tiszaújvárosi Jabil Circuit Magyarország Kft. is.

A depressziós régiók közül az észak-alföldit és a dél-alföldit kevésbé viselte meg a válság. Bács-Kiskun megyében például csupán az országos átlag felével, 11,5 százalékkal esett vissza az ipari termelés, a haszongépjármű-gyártásban pedig – a Knorr-Bremse megrendelései alapján – egyenesen fellendülésről számolt be a HVG-nek Gaál József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. A megyében – ahol a dél-alföldi régió száz topcégének közel a fele található – a gazdasági teljesítményt a kereskedelem és a feldolgozóipar határozza meg. A válságot legkevésbé megsínylő élelmiszeriparban 10 százalékos visszaesést jelzett az elnök. A kevés kivétel közé tartozik a sütőiparban utazó kecskeméti Fornetti Kft., amely egyáltalán nem csökkentett létszámot. „Ez nálunk tudatos törekvés, készülünk a fellendülés időszakára” – mondta a HVG-nek Szabó József ügyvezető. A vevők az olcsóbb termékek felé fordultak, ezek gyártását fejlesztik a cégnél. A Fornetti árbevétele az előzetes adatok szerint 11,5 milliárd forintról 2009-ben 10 milliárdra, az eladott termékek mennyisége 19 ezerről 16,4 ezer tonnára csökkent, de csak azért, mert a cég Bulgáriában átadta új gyárát, Romániában pedig bővítette termelőkapacitását, így az exportja csökkent.

Országosan 7 százalékkal visszaestek a beruházások. A teljes pangást jelzi, hogy a KSH területi statisztikája kizárólag a fővárosban rögzített növekedést; 2009-ben a vállalkozások valamennyi megyében kevesebbet fektettek be, mint az előző évben. Jellemző, hogy a beton- és betonelemgyártás – a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség közlése szerint – 2009 első kilenc hónapjában országosan csaknem egyharmaddal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kecskeméti Mercedes-gyár az egyetlen jelentősebb megrendelés, amelyért szinte minden nagyobb gyártó versenyez. A helyiek beszállítói klasztert hoztak létre, hogy a régió minél több vállalkozása bekapcsolódhasson a beruházásba. A Bács-Kiskun megyei kamara marketingeszközökkel is igyekszik tudatosítani, hogy a helyi termékek fogyasztása-megrendelése ottani munkahelyek megtartását jelenti. Nem kizárt, hogy a megye forgalmának ösztönzésére – a soproni kékfrank (HVG, 2009. szeptember 12.) mintájára – készpénz-helyettesítő eszköz, a kunsági dukát bevezetésével próbálkoznak.

HVG

Sok cégnek nem volt elegendő tartaléka a válság túléléséhez – jelzi a céginformáció-szolgáltató Opten Kft. minden eddigi rekord megdöntését mutató felszámolásszámlálója. Tavaly 15 ezer cég ellen indult eljárás fizetésképtelenség miatt, míg „az utolsó békeévben”, 2007-ben a tízezret sem érte el a tartozásaik miatt bedőlt vállalkozások száma. A talpon maradt magyarországi telephelyek kevesebb megrendelést kaptak, a kapacitáskihasználtságuk zuhant. Most az a kérdés, kapnak-e egyáltalán megrendelést Nyugat-Európából – és ha igen, maradt-e elég erőforrásuk annak teljesítéséhez.

Bár a HVG által megkérdezett vállalkozások az állami munkahelymegőrző támogatásokat (írásunk a 65. oldalon) nehézkesnek és lassúnak tartották, azért éltek velük. A dél-alföldi régióban például 118 munkáltató tavaly novemberig 1,6 milliárd forint támogatást igényelt a szociális tárca által meghirdetett programból, ami 8500 munkahely megmentésére volt elegendő – átmenetileg. A kapacitások kihasználatlansága alapján a Nyugat-Dunántúlon kétszer ekkora is lehetett volna a leépítés – mondta a HVG-nek Kiss Ambrus, a regionális munkaügyi központ főigazgatója. A jövőbeni megrendelések reményében, úgy tűnik, a cégek romló termelékenység és jövedelmezőség árán is igyekeztek megtartani a munkaerőt. Jól példázza ezt Fejér megye, ahol a 2009-es év első háromnegyedében az alkalmazotti létszám 12,2 százalékos csökkenése mellett esett vissza az ipari termelés 33,4 százalékkal, így a termelékenység csaknem a negyedével romlott.

VITÉZ F. IBOLYA

Hét magyar szenvedett súlyos balesetet Németországban egy autós üldözés után, ketten meghaltak

Hét magyar szenvedett súlyos balesetet Németországban egy autós üldözés után, ketten meghaltak

10 perces harangszóval emlékeztek a koronavírus áldozataira Szlovákiában

10 perces harangszóval emlékeztek a koronavírus áldozataira Szlovákiában

Háromszög alakú ufót vettek videóra egy amerikai hadihajó fölött, hivatalos vizsgálat indult

Háromszög alakú ufót vettek videóra egy amerikai hadihajó fölött, hivatalos vizsgálat indult