szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A német felsőoktatás az elit egyetemeknek juttatott pluszpénzekkel szeretne csatlakozni a világ élvonalához.

Zürich, Budapest, Charlottenburg – Örkény István novellájának T. professzora így rangsorolta a 20. század első felében a műszaki egyetemeket. Hogy a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule megérdemelte-e az első helyet, azon lehet vitatkozni, ahogy azon is, vajon nem Örkény elfogultsága – maga is a Műegyetemen szerezte vegyészmérnöki diplomáját – tette-e második helyre Budapestet. Az viszont tény, hogy a Berlin-Charlottenburgban található Technische Universität abban az időben neves kutatók és feltalálók gyűjtőhelye volt.

A mai Németországban 395 egyetem és főiskola működik több mint 450 ezer hallgatóval, ám kérdés, hogy valamelyikük is világranglista élére kerülhetne-e. Legalábbis így látták a német felsőoktatásért felelősök. A berlini szövetségi oktatási és kutatási minisztérium, az egyetemek fenntartásáért és működtetéséért közvetlenül felelő tartományok, a kutatásokat koordináló és részben finanszírozó Deutsche Forschungsgesellschaft (DFG) és a tudományos tanács (Wissenschaftsrat) úgy döntöttek, a 395-ből kiválasztanak néhány olyan kiemelkedő intézményt, amelyet aztán külön juttatásokkal ösztönöznek arra, hogy felvehessék a versenyt Oxforddal, Cambridge-dzsel vagy éppen az MIT-vel.

Exzellenzinitiative – így nevezték el a legjobbak kiválasztására létrehozott kezdeményezést, amelynek keretében a posztgraduális képzést, egyes kiválasztott kutatási területeket, illetve az egész oktatási-kutatási koncepciójukkal pályázó egyetemeket támogatnak. A 2006-ban indított és 2011-ig tartó első szakaszban összesen 1,9 milliárd eurót fordítanak erre a célra. Ez kevésnek tűnhet ahhoz képest, hogy a német tartományok mint az egyetemek költségviselői egyetlen költségvetési évben összesen 33 milliárd eurót fordítanak felsőoktatásra, viszont a kutatásfinanszírozást végző DFG egy évre jutó 3 milliárdjához képest már igen figyelemreméltó összeg.

Az egyetemek és főiskolák pályázat útján nyerhették el ezt a támogatást, idáig összesen két alkalommal. Az első körben három, a köznyelvben azóta elit egyetemnek nevezett intézmény nyert: a müncheni műszaki egyetem (TH München), az ugyancsak müncheni Ludwig-Maximilian-Universität, valamint a karlsruhei műszaki egyetem. A második körben az aacheni RWTH műszaki egyetem, a berlini Freie Universität, valamint a heidelbergi, a göttingeni, a konstanzi és a freiburgi egyetem pályázata győzte meg a DFG és a tudományos tanács tagjaiból álló zsűrit, így most összesen kilenc német alma mater nevezheti magát elit egyetemnek.

A pénz felosztása úgy történik, hogy a posztgraduális képzésre egyetemenként és évenként 1–2,5 millió, összesen 60 millió euró jut, a kiemelt kutatások 3–8 milliós, összesen 292 millió euró támogatást kapnak, az egyetemek általános fejlesztésére, a pályázatokban ígért jövőképnek megfelelő átalakítására pedig évi 142 millió euró jut.

A kiválónak minősített egyetemek vezetői persze elégedettek, bár konkrét eredményekről még senki sem számolhatott be. Egy közelmúltbeli körkérdésre többnyire azt felelték, hogy kedvezőbb feltételek mellett folytathatják a kutatómunkát, új eszközöket szerezhettek be, több kutatót alkalmazhattak.

A versenyben lemaradottak ellenben elégedetlenek, és többen nehezményezték, hogy a nyertesek között túl sok a délnémet egyetem – éppen azok képviselői túlreprezentáltak a bírálótestületekben is. S persze megint előjött a kelet–nyugati ellentét, amikor felteszik a kérdést, miként lehetséges, hogy egyetlen volt NDK-s felsőoktatási intézmény sem találtatott méltónak az elit egyetem címre és a vele járó pluszpénzekre, beleértve a patinás berlini Humboldt Egyetemet is.

A viták ellenére a szövetségi kormány és a tartományok a közelmúltban úgy döntöttek, folytatják az akciót, és 2017-ig meghosszabbítják a programot. Vagyis további hét évig lehet majd pályázni az elit egyetem titulusra – miközben szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a folytatásnak csak akkor van értelme, ha nem hígul föl a kezdeményezés. Azt követelik, hogy meg is lehessen vonni a címet és a támogatást. Különben parttalanná válik a kezdeményezés, aminek a célja eredetileg pedig az volt, hogy legalább egy-két német felsőoktatási intézmény felvegye a versenyt a világ legjobbjaival.

WEYER BÉLA / BERLIN

Müller Cecília: A helyzet megindokolja, hogy a szabályokon továbbra se lazítsunk

Müller Cecília: A helyzet megindokolja, hogy a szabályokon továbbra se lazítsunk

A klímaváltozás és a kártevők végzetesen fenyegetik a paradicsomot

A klímaváltozás és a kártevők végzetesen fenyegetik a paradicsomot

Bayer Zsolt családja két lakást is szerzett a Várban, mindkettőt ugyanazért a faházért cserélték

Bayer Zsolt családja két lakást is szerzett a Várban, mindkettőt ugyanazért a faházért cserélték