szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A mesterszakokat indító intézményeknek – az alapszakokra való egyenfelvételivel szemben – nagyfokú szabadságuk van abban, kit vesznek fel. Élnek is a lehetőséggel.

Több mint 6500 államilag támogatott hallgatói férőhely maradt szabadon a mesterképzés tavalyi debütálásakor. A látszat csal: nem arról van szó, hogy a hallgatók többsége megelégedne az alacsonyabb végzettséget jelentő BA-diplomával, és rögtön szaladna munkát keresni. Ahogy az Educatio Nonprofit Kft. Diplomás pályakövetés 2009 elnevezésű kutatásából is kiderül, a hallgatók kétharmada csupán feltételes megállónak tekinti az alapdiploma megszerzését, és szeretne minél előbb továbblépni.

Egészen prózai oka van a mesterszakok iránti egyelőre lanyha érdeklődésnek, és az elsősorban az új, bolognai rendszer gyermekbetegségeiben keresendő. Elvben már tavaly tavasszal befejezték, befejezhették BA-s tanulmányaikat az első fecskék, ám többen már az induláskor elcsúsztak egy évet azzal, hogy – elsősorban oktatásszervezési hibák miatt – nem tudtak felvenni olyan tantárgyakat, amelyeket pedig le kellett volna tudniuk ahhoz, hogy később egy következő szemináriumra bejelentkezhessenek. Bár erre vonatkozó statisztikai adatok nincsenek, azt is tudni lehet, hogy sokan a diplomához szükséges nyelvvizsga hiánya miatt nem tudták időben lezárni BA-s tanulmányaikat. A hároméves alapképzésre jelentkezőknek nagyjából a fele – elit egyetemek esetén úgy 90 százaléka – letette már indulásig a szükséges középfokú nyelvvizsgát (HVG, 2009. augusztus 1.), aki viszont híján volt a nyelvtudást bizonyító okiratnak, annak kevesebb ideje volt megszereznie azt, mint az osztatlan képzésben tanuló társainak.

Bármi okozta is a mesterszakok iránti tavalyi kereslet szűkösségét, már most feltételezhető, hogy az idén jóval nagyobb érdeklődés lesz e kurzusok iránt. A kínálatra nem lehet panasz, összesen 325 mesterszak közül lehet választani, amit több mint 3 ezer képzési helyen „szolgáltatnak” a felsőoktatási intézmények. Amelyek – szemben a tavalyi 21500-zal – az idén csak 19 600 államilag támogatott helyet hirdethettek meg.

A mesterképzésre jelentkezők közül – ellentétben az alapdiplomás képzéssel, ahol a középiskolai tanulmányok és az érettségi eredménye számít – az intézmények saját felvételi alapján válogathatják ki jövendő hallgatóikat. Ebből következően még az azonos szakok esetében sem egyforma, hol mi alapján rangsorolnak. A törvény csupán annyit ír elő, hogy 100 pontos rendszer alapján kell értékelni a jelentkezők tudását, készségeit, de például arról, hogy mit hány ponttal honorálnak, az intézmények szabadon dönthetnek. Többletpontokból viszont maximum 10 adható. Az előnyben részesítés jogcíme lehet például a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet, valamilyen érzékszervi, illetve testi fogyatékosság, de akár az is, ha a jelölt gyesen, gyeden van. Több helyütt a második nyelvvizsgát vagy a tanulmányi versenyeken elért kimagasló eredményt is jutalompontokkal honorálják. Az, hogy az egyes jogcímekért mennyi többletpont jár, az intézmények belátásán múlik.

A felvételi a legtöbb helyen szóbeli vizsgát jelent, amit ritkábban – jellemzően a reál szakok esetében – írásbelivel kombinálnak, illetve kizárólag ez utóbbi alapján méretik meg a jelentkező. A művészeti szakokon alapvetően a gyakorlati tudást kérik számon.

Egyre jellemzőbb – ez a gyakorlat például a budapesti Corvinus vagy a Budapesti Műszaki Főiskola átalakulásával létrejött Óbudai Egyetem több szakán is –, hogy a mesterszakokra jelentkezőknek állásinterjúhoz hasonló felvételin kell bizonyítaniuk, amit sokszor már a „műfaji” elnevezés (motivációs beszélgetés) is jelez. A Szegedi Tudományegyetem anglisztika mesterszakára jelentkezőktől motivációs levelet is kérnek, amiben a felvételizőnek tájékoztatást kell adnia a választott kurzussal kapcsolatos elvárásairól. Ugyanitt az informatikus könyvtáros szakon tovább tanulni szándékozó hallgatónak az általa a „legérettebbnek tartott” szemináriumi, diákköri munkáját, tanulmányát, cikkét is magával kell vinnie a szóbelire, míg a pszichológus mesterképzésre felvételizőknek helyben kézbe kapott esetleírás alapján kell szakmai véleményt mondaniuk a leírt szituációról. Ritka az olyan, mint a szegedi filozófia szakon, hogy a motivációs beszélgetést előre megadott olvasmányok alapján zajló szóbeli vizsga egészíti ki. A kötelező olvasmányok ismerete helyett a jelentkezőnek általában „mindent tudnia kell”, ami az ő szintjén elvárható.

Nem mindenütt kell azonban újabb próbát tenni. A Nyugat-magyarországi Egyetem közgazdaság-tudományi karán például kizárólag a korábbi felsőfokú tanulmányok – az oklevél minősítése és az utolsó két félév tanulmányi eredményei – alapján rangsorolnak. Ha a felvételi nem is úszható meg mindenütt, egy sikertelen szereplés még nem feltétlenül vágja el a jelentkező útját, mert a hagyományos felvételi eljárásból ismert duplázós módszer is több intézményben igénybe vehető. A pécsi bölcsészkaron például a felvételi vizsga, illetve az oklevél minősítése alapján 45-45 pont adható, de lehetőség van a hozott – illetve ha az kedvezőbb – a felvételin szerzett pontok megkettőzésére is. A korábbi oklevélre kapott osztályzat pontokká alakítására több módszer is létezik. A diplomára kapott érdemjegyet általában egy megadott szorzószámmal pumpálják föl felvételi pontokká. A Pannon Egyetem mérnöki kurzusán például négyszeres, a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karán hatszoros, ugyanitt a mezőgazdaság-tudományi karon pedig tízszeres szorzót alkalmaznak. Pécsett a közgazdaság-tudományi karon speciális átváltási táblázat alapján határozzák meg, hány felvételi pontot ér a korábbi oklevélre kapott osztályzatok átlaga. A „régi típusú” főiskolai vagy egyetemi képzésben részesülteknek annyiban bonyolultabb a helyzetük, hogy esetükben külön eljárásban állapítják meg, hány kreditnek felel meg a korábbi teljesítményük.

A mesterszakok viszonylag lazán szabályozott felvételi rendszere persze lehetőséget ad szubjektív szempontok érvényesítésére, így például arra a kimondatlanul is érvényesülő pozitív diszkriminációra, hogy egyes „elit egyetemek” szívesebben karolják fel saját korábbi tanítványaikat, mint a bizonytalanabb szakmai hátterű iskolákból érkezett jövevényeket. Persze egyik mesterkurzust hirdető intézménynek sem az a fő érdeke, hogy minél több jelentkezőt szórjon ki. Sokszor épp az ellenkezőjére lehet következtetni. Tavaly például a 100 pontos felvételi rendszerben majd tucatnyi szakra 20 pontnál kevesebbel is be lehetett volna kerülni, olyan alacsony küszöbértéket állapítottak meg egyes karok. Bár a legtöbb esetben ilyen alacsony pontszámmal nem kerültek be diákok, felvethető a kérdés: a minőségi oktatás védelmében nem lenne-e célszerű a mesterképzések esetében is bekerülési küszöbszintet megállapítani.

DOBSZAY JÁNOS

A maffia nagy lehetősége a koronavírus?

A maffia nagy lehetősége a koronavírus?

Lefújták az egyik legjobb autós fesztivált is

Lefújták az egyik legjobb autós fesztivált is

175 éve ezen a napon született Röntgen, akinek nagyon sokat köszönhetünk

175 éve ezen a napon született Röntgen, akinek nagyon sokat köszönhetünk